Az Egyesült Államok mentes­séget adott Ma­gyar­or­szágnak az orosz olaj és gáz vásárlására vo­nat­kozó amerikai szankciók alól – közölte a Fehér Ház egyik tiszt­viselője a hétvégén, miután Or­bán Viktor magyar miniszterelnök was­hingtoni látogatása során felmentést kért Donald Trump elnöktől a szankciók alól, egy baráti hangulatú megbeszélésen – írta a Reuters. 

Ellentmondó információk

A megállapodás időtartamáról ugyanakkor ellentétes információk láttak napvilágot. A Fehér Ház pénteki közleménye szerint a szankciómentesség egy évig érvényes. Szombaton Orbán Viktor közölte: a Donald Trumppal kötött megállapodásában nem szerepel időkorlát, meghatározatlan ideig mentesül Magyarország az amerikai szankciók alól. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a közösségi oldalán közzétett videófelvételen erősítette meg a miniszterelnök állítását.
„A miniszterelnök egyértelmű volt. Az amerikai elnökkel megállapodott abban, hogy határozatlan idejű mentességet kaptunk a szankciók alól” – mondta Szijjártó Péter. A Fehér Ház tisztviselője ugyanakkor szombaton e-mailben a Reutersnek a korábban közölt információt erősítette meg, hogy a mentesség egy évre érvényes.

A tárgyalás

A hírügynökség beszámolójában Trump régi szövetségesének nevezte Orbánt, aki pénteken a Fehér Házban találkozott az amerikai elnökkel, ez volt az első kétoldalú megbeszélésük, amióta a republikánus elnök visszatért a hatalomba. Orbán Viktor a megbeszélésen ismertette Magyarország álláspontját, amely szerint az ország energiaellátása jelenleg orosz olajra épül.
Orbán kifejtette, Magyarország számára létfontosságú kérdés az ország energiaellátása, és jelezte: be kívánja mutatni, milyen következményekkel járna a magyar lakosságra és gazdaságra, ha az ország nem jutna orosz olajhoz és gázhoz.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint Magyarország 2024-ben földgázának 74 százalékát, olajának pedig 86 százalékát Oroszországból importálta. Az IMF figyelmeztetett: ha az EU teljes mértékben leállítaná az orosz gázimportot, az Magyarország esetében a GDP több mint 4 százalékát elérő veszteséget okozhatna.

A megállapodás

A hírügynökségi beszámoló szerint Trump megértően reagált Orbán érvelésére. A két ország megállapodása értelmében Magyarország szankciómentességet kap, ugyanakkor amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) is vásárol, mintegy 600 millió dollár értékben. A magyar fél közlése szerint a mentesség a Török Áramlat és a Barátság vezetéken keresztül érkező energiaszállításokra is érvényes. A Politico tudósítása szerint a tárgyaláson szó esett a polgári nukleáris együttműködésről is, amelynek részeként Magyarország kis moduláris reaktorok építését és amerikai fűtőanyag-vásárlást tervezi. Az utóbbi értéke mintegy 114 millió dollár: ennyiért vásárol majd nukleáris fűtőanyagot az amerikai Westinghouse-tól. A felek arról is megállapodtak, hogy Magyarország 700 millió dollár értékben vásárol amerikai védelmi eszközöket. Az amerikai portál európai kiadása szerint Orbán Viktor számára jelentős győzelem a megállapodás. A lap emlékeztetett: az orosz olajra kivetett amerikai szankciók célja, hogy elvágják Moszkva egyik fő bevételi forrását, amelyből az ukrajnai háborút finanszírozza. Trump a múlt hónapban új szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajvállalata, a Rosznyefty és a Lukoil, valamint számos leányvállalatuk ellen, miután Oroszország nem tett komoly lépéseket a békefolyamat felé – közölte akkor Scott Bessent pénzügyminiszter.
 

Románia és Bulgária is engedményeket kér

Románia és Bulgária versenyt fut az idővel, hogy megakadályozza olajfinomítóik bezárását, amelyeket az orosz Lukoil birtokol, még mielőtt az orosz tulajdonosok ellen bevezetett amerikai szankciók a hónap végén hatályba lépnének – írta a Curs de Guvernare portál. A kormány egyik lehetséges lépése az lenne, hogy halasztást kér a szankciók alkalmazásának határidejére. Washington döntése, hogy a Lukoilt és a Rosznyeftet is feketelistára helyezi, káoszt okozott az Európai Unió több tagállamában, ahol a két legnagyobb orosz olajvállalat jelen van. Ezek az országok most azon dolgoznak, hogy elkerüljék az üzemanyag-ellátás megszakadását, mielőtt november 21-én életbe lépnek a szankciók – írja a Politico, amelyet a news.ro idéz. Pénteken a bolgár parlament elfogadott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy állami adminisztrátort nevezzen ki a Lukoil tulajdonában lévő burgaszi finomító élére. Az adminisztrátor széles körű jogköröket kapna az üzem irányítására, értékesítésének jóváhagyására, illetve szükség esetén az államosítására is. Közben Szófia is mérlegeli, hogy szankciómentességet kér. Romániában a kormány – Ploiești-en működik Lukoil Petrotel finomítója – még nem hozott hivatalos döntést. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint azt fontolgatják, hogy „a szankciók alkalmazásának határideje meghosszabbítását” kérik. Bogdan-Gruia Ivan román energiaügyi miniszter a Politicónak úgy nyilatkozott: a kormány célja az, hogy „megőrizze a gazdasági tevékenységet Romániában, miközben egyidejűleg megszünteti Oroszország finanszírozását.” A kőolaj-finomítót azonban nem egyszerű eladni. Az egyetlen jelentkező vevő, a svájci Gunvor kereskedelmi vállalat csütörtökön visszavonta ajánlatát a Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlására, miután az amerikai pénzügyminisztérium bírálta az ügyletet. A legrosszabb forgatókönyv az, hogy bezárják a finomítót. Ana Otilia Nuțu, az Expert Forum energiapiaci elemzője szerint a bezárás néhány hónapos, mérsékelt áremelkedést okozhat, amíg az ország alternatív importforrásokat talál – írta a Curs de Guvernare.