Kemény Dénes, magyar szövetségi kapitányként háromszoros olimpiai vízipóló-aranyérmes, Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok, Gór-Nagy Miklós, a Magyar Vízilabda-szövetség sportszakmai vezetője, világbajnok vízilabdázó beszélgettek a magyar esélyekről és arról, hogy mi kellett ahhoz, hogy Magyarország az elithez tartozzon vízipólóban. A szerdai pódiumbeszélgetést S. Tóth János, a Nemzeti Sport vezető szerkesztője moderálta.

Idén Párizsban szervezik a nyári olimpiai játékokat, száz évvel ezelőtt szintén Párizs adott ennek otthont, ami tulajdonképpen megalapozta a magyar vízipóló népszerűségét a Nagy-Britannia – a játék feltalálói – felett aratott győzelemmel, mutatott rá a történelmi kontextusra Gór-Nagy Miklós. A Magyar Vízilabda-szövetség sportszakmai vezetője szerint ez a győzelem kellett, hogy Magyarországon elkezdjék támogatni a sportot, és a szükséges infrastrukturális beruházásokkal is támogassák a sportágat. 

Tanulás és kemény munka nélkül nincs siker

Kemény Dénes korábbi szövetségi kapitány a tanulást és a befektetett munkát nevezte a siker kulcsának.

– Profiként vagy sehogy. Összeegyeztethető az élsport és a tanulás, csak akaratra van szükség, és kellő figyelmet kell fordítani mindkettőre. A vízipóló tradíciója szorosan összefügg a tanulással nálunk – részletezte Kemény Dénes. 

A vízilabda jelenlegi helyzete 

Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok véleménye, hogy a vízilabda rétegsportág, ahhoz, hogy valaki ezt a sportágat tudja űzni, medencére és bizonyos fokú háttérre és szülői nyitottságra is szükség van.

– Az olimpián a vízipóló a legnézettebb sportágak egyike.

Magyarországon nemcsak válogatott-, hanem klubszinten is kiváló eredményeket érünk el, erre alapozhatunk, és fontos, hogy a megszerzett tudást mindig át kell adni a fiataloknak.

Amit a vízipóló adott a világsportnak, arra büszke lehet az egész vízilabda-társadalom, nem kell versenyeznünk más sportágakkal – fejtette ki a kétszeres olimpiai bajnok. 
Kemény Dénes kijelentette: veszteséges uszodát működtetni, de jól működő gazdasággal rendelkező országokban működnek, és jobb oda bérletet váltani, mint gyógyszertárba járni. Az uszodát nemcsak az élsportolók, hanem a szélesebb közönség is használja.

– A széles közösség számára is érthetővé kellene tenni, az elsőre bonyolultnak tűnő játékszabályokat. Minél több személy érintett a vízilabdában, annál többen látogatnak ki meccsre. Ugyanis ezekben a sportokban elengedhetetlen a kapcsolódás, az érintettség, hogy minél többen látogassanak ki a mérkőzésekre. A magyar vízipóló az anyagi forrásoktól függetlenül mindig is keljfeljancsi módjára talpon maradt a történelem során.

Több hazai és fiatal utánpótlás-játékosra lenne szüksége a sportágnak csapatonként maximum két-három légióssal, hogy a magyar fiatalok is fejlődhessenek.

Hogy világverő csapatok legyenek, infrastruktúrára, anyagi háttérre és megfelelő utánpótlásra van szükség – mondta Kemény Dénes. A párizsi szereplés kapcsán hozzáfűzte: az olimpiára való kijutás már felér egy olimpiai aranyéremmel, Európából nehéz kvalifikációt szerezni az olimpiára. 

Kötelező az éremszerzés

Várai Attila szerint a válogatottak keveset, egy-két hetet tudnak készülni a sűrű versenyprogram miatt.

– A magyar vízilabda azért jó, mert nagyon sok művelt és tanult sportoló van, és érmet is várok a sportolóktól – mondta Várai.

Mindhárom sportszaktekintély érmet vár mind a férfi, mind pedig a női vízilabda-válogatottól az idei olimpián. Mindkét válogatott zsinórban a hatodik olimpián vesz részt, ez önmagában már kiemelkedő teljesítmény – vélekedtek a pódiumbeszélgetés résztvevői.