A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért – KINCS, az MCC Ifjúságkutató Intézete és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által közösen végzett kutatásról elmondták: ez a 2018-ban megkezdett munka folytatása, de reprezentatív mintára alapuló szociológiai kutatás immár csak három külhoni területen, Erdélyben, Vajdaságban és Felvidéken készült, a háborús helyzet miatt Kárpátalján ezúttal interjús kutatás zajlott, amit egy új kitekintéssel, a diaszpórában online kérdőíves felméréssel egészítettek ki.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója bevezetőjében rámutatott: a család a nemzeti, nyelvi és kulturális reprodukció legfontosabb intézménye. A kutatás a reprodukció, párválasztás, házasságkötés, gyerekvállalás, iskolaválasztás, vallás, családtámogatások kérdéskörét vizsgálta.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért – KINCS igazgatója megállapította, hogy

a magyarok, függetlenül attól, hogy a határokon belül, vagy kívül élnek, alapvetően egy nagyon erős családpárti, családközpontú attitűddel rendelkeznek, a többség házasságban szeretne élni, és gyermeket szeretne – ez nem változott az elmúlt öt évben.

Elmondta: míg öt éve a tradicionálisabb családi értékek inkább Erdélyben és Kárpátalján érvényesültek, Felvidéken és a Vajdaságban kevésbé, addig most Vajdaságban erősödött a hagyományos családmodell, amit a 2020 óta hangsúlyossá vált szerbiai családtámogatási politikával hozott összefüggésbe. A másik változás az, hogy az egymást érő válságok hatására a határon túli magyar családoknál is csökkent a gyermekvállalási kedv: míg 2018-ban a családonként ideálisnak tartott gyerekszám tekintetében 2,4-es átlagot mértek, ez mostanra 2,21-re csökkent. A külhoni magyar családokat is integráló családtámogatási rendszer ismertsége tekintetében kiderült: a megkérdezett 18–49 éves korosztály mintegy kétharmad része ismeri ezeket a támogatásokat.

Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója kiemelte: a rendszerváltás óta megfeleződött a vajdasági magyarok száma, Erdélyben mintegy 40 százalékos a csökkenés, Felvidéken 20 százalék körüli, Kárpátaljáról pedig nincsenek megbízható adatok, az ezredforduló környékén volt az utolsó népszámlálás, de becslések szerint ott is komolyan csökkent a magyar népesség. Rámutatott: nemcsak a demográfiai folyamatok – elöregedés, fogyás – „szorítják” a külhoni magyar közösségeket, hanem az asszimiláció is.

A kutatás viszont azt igazolta, hogy a külhoni magyarok túlnyomó többsége magyar házastársat választ.

A jövőképek tekintetében a kutatás eredményei azt mutatják: a magyar családok alapvetően otthon tervezik a jövőjüket, és családban gondolkodnak. Kiemelte: a felmérés résztvevői többnyire boldognak mondták magukat. „A nyugati országokban az általános boldogságnak a szintje az utóbbi évtizedben csökkent, elsősorban a fiatalok körében. Itt, Kelet-Közép-Európában viszont a fiatalok körében jelentősen emelkedett” – idézi az ifjúságkutató intézet igazgatóját az MTI.

Gazsó Dániel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a diaszpórakutatásról elmondta: az online kérdőíveket több mint 1150 Nyugaton élő magyar töltötte ki. Közülük sokan még Magyarországon, illetve Romániában vagy Szerbiában születtek. Ez a két ország Ukrajna mellett a legfőbb európai kibocsátó országok sorába került az elmúlt bő tíz év alatt, és a többségi társadalom mellett az ott élő magyarok is – tehát az erdélyi és vajdasági magyarok is – nagy számban vándorolnak el.

 A Magyarországon születettek 83 százaléka, a külhonban születettek 70 százaléka nem tervezi a hazaköltözést. Akik tervezik, ott azok túlnyomó többsége – több mint 60 százalékuk –, nem abba a régióba és nem is arra a településre költözne vissza, ahonnan elvándorolt. A diaszpórában élő válaszadók kétharmada házasságban él, de nagyon sok a vegyes házasság. Ez abból is látszik, hogy több mint 60 százalékuk azt válaszolta, hogy nemcsak házastársa, hanem élettársa és párja is más nemzetiségű, 58 százalékuk pedig nem beszél a párjával, élettársával, házastársával magyar nyelven. Ennek ellenére a gyerekekkel igen.   

Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója elmondta: bár az erdélyi magyarok körében is magas a kivándorlás aránya, nagyon sokan otthon házasodnak, otthon keresztelnek gyerekeket, és a diaszpórával ellentétben a gyerekvállalás hazahozza őket. A külhoni magyar családok élethelyzetéről, családterveiről, értékválasztásáról és jövőképéről készült kutatás eredményeiről tanulmánykötet is készült.