Számomra örök emlék marad a csíksomlyói búcsú közvetítéseinek sora. Balogh Júliát illeti a dicséret, aki elsőként szállt síkra a közvetítés mellett.
1993 tavasza. A ferences atyákkal tanakodtunk a helyszínről, hiszen a kegytemplom előtti tér semmiképpen nem alkalmas televíziós közvetítésre, s így került a szentmise a nyeregbe, azóta is évről évre odagyűlnek a magyarok százezrei. Az első közvetítések idején még csak mintegy 80 000 ember volt jelen.
A szentmise szónoka Kada Lajos nuncius volt, akit még 1946-ban küldött ki Rómába Mindszenty József bíboros. Ő volt az Apostoli Szentszék első magyar diplomata tagja. Ady Endre A föl-földobott kő című versét idézte a szentmise közben, de nem tudta végigmondani, mert a második szakasz után elcsuklott a hangja:

Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.

Messze tornyokat látogat sorba,
szédül, elbusong s lehull a porba
Amelyből vétetett.

Pünkösdkor nyeregbe száll a magyarság. Mármint a Somlyó-nyeregbe. Hiszen valamikor, bő négy évszázaddal ezelőtt megfogadták a ma ott élő székelyek ősei, hogy minden pünkösdszombaton összegyűlnek a Somlyói Szűzanyánál, hálát adnak, szentmisén vesznek részt, körmenetben megkerülik a Salvator-kápolnát, és ezt azóta is megtartják. A hűség és a rendíthetetlen kitartás olyan példája ez, aminek csodájára járnak szinte minden magyarlakta tájról. Mert ezt jelentik a gyökerek. Gyökerek nélkül csak szél kergette ördögszekér lennénk. Csíksomlyó pedig éppen erről szól: gyökereink felfedezéséről, megtalálásáról, ápolásáról.

Nem mind székely, aki oda megy, de a közös emberi gyökereket – amelyek Istenben vannak – ott bárki meglelheti, ha nyitott a szíve.
A csíksomlyói zarándoklat a Duna tévé közvetítése által vált az összmagyarság legnagyobb ünnepévé. Közel félmillióan vannak jelen, töltik meg ezt a hatalmas teret a Nagy- és Kissomlyó-hegy között. Böjte Csaba mondta, hogy lehet, sokan vannak, akik turistaként jönnek el a búcsúra – de zarándokként fognak távozni. Jönnek zarándokok a Kárpát-medencéből, messzi tájakról, Amerikából, Ausztráliából.
És jelen vannak a legmostohább sorsú magyar népcsoport, a moldvai csángómagyarok keresztaljái is. 2010-ben Marossy Géza operatőr kollégámmal végigkísértük őket Klézsétől Csíksomlyóig. A régi írások szerint azért járnak a moldvai csángómagyarok a pünkösdi búcsúra, mert tőlük került Somlyóra a kegyszobor. Így tartják Klézsén is.
– Miért mennek a búcsúra? – kérdezem.
– Imádkozni a Szűz Máriának – feleli egy asszony.
– Találkozni sok ismerőssel. Magyarokkal, gyimesiekkel…
– A Szűz Máriát tisztelni, ezért megyünk, nem hogy együnk galuskát, kenyeret. Imádkozni megyünk.
– Ki hányszor járt Csíksomlyón? Kend hányszor volt?
– Tizenháromszor.
– Én ötször.
– És kend?
– Nem bírom olvasni…
A Makovecz tervezte hatalmas oltár tövében aztán egyesülnek a klézsei, a pusztinai, a lujzikalagori búcsúsok a moldvai magyarságot jelképező keresztalja zászlaja alatt, és együtt éneklik:

…nem vagyunk mi árvák
van édesanyánk
Csík­som­­lyói Szűz Mária
vi­­gyáz­ most ránk…

Öt vagy hat csíksomlyói bú­csún vettem részt Duna tévés kollégáimmal. Mentünk és örültünk Csíksomlyónak. Gyalogoltam a gyergyóalfalusi keresztaljákkal, kísértem a gyimesbükki csángókat, követtem a klézsei búcsúsokat fel egészen a nyeregbe. Semmihez sem fogható élmény, ahogy látod, hogyan telik meg kora reggeltől kezdve a négy égtáj felől érkező sok százezer emberrel a térség. Mint ahogy azt sem lehet semmihez sem hasonlítani, amikor a mise végén, az Áment követően rendszerint megdördül az ég, megnyílnak az égi csatornák – de több százezer torok egyszerre énekli a magyar és a székely himnuszt –, a lelkek pedig egybeforrnak az imádság szavaiban.
Évről évre megismétlődő csoda – Csíksomlyón!

Csáky Zoltán, a Duna Televízió örökös tagja