Az IGP egy összetett kutyássport, amely fegyelmet, irányíthatóságot és erős ösztönöket kíván meg a kutyától. Benkő Zsolt farkaslaki kutya­tréner is ezt a sportot űzi négylábúival évtizedek óta. Számos sikert értek el közösen, országos bajnokságot nyertek, illetve részt vettek 2021-ben a Magyarországon megrendezett világbajnokságon is. Kutyáival a sport mellett hivatásos mentőként is tevékenykednek. A munkakutya egyfajta gyűjtőnév: ide tartoznak a rendőrkutyák, csendőrségi kutyák, rendfenntartó kutyák, nyomkövető kutyák, mentőkutyák, illetve sportkutyák. Ebbe gyakorlatilag minden csoport beletartozik. – A sportkutyázás egy civil szabadidős tevékenység, ahol a kutyák kiélhetik ösztöneiket – fogalmazott Benkő Zsolt kutyatréner, aki négylábúival számos versenyt, bajnoki címet szerzett IGP – Nemzetközi munkakutya sport kategóriában, trénerként pedig számtalan képzést rendezett, és hosszú évek alatt, lépésről lépésre vívta ki magának az elismerést. A sportkutyás kategórián belül is számos alfajt különböztetnek meg, az obedience (engedelmességen van a hangsúly), az agility (a különböző akadálypályákat a kutya méretei szerint állítják fel), a dog dancing, a mondioring (a kutya teljes testfelületre támad, teljes fogófelületű védőruhában vannak az emberek), de a speciális nyomkövetés is külön sportágnak számít. Mindezek alapja azonban az alapengedelmességi vizsga, amelyet Benkő Zsolt az I–IV. osztályhoz hasonlított, mivel amelyik állat nem rendelkezik ezzel, nem léphet tovább egyetlen sportkategóriában sem. Mint mondta, ő és kutyái, valamint a lelkes kutyatartó gazdák az IGP – Nemzetközi munkakutya sportot művelik. – Bár annak idején szép számban indultunk, mára egyre kevesebben vagyunk. Farkaslakán öt évig őszi bajnokságokat is szerveztem, aztán sajnos abbamaradtak, idén viszont szeretném újrakezdeni – mondta el. Hozzátette, az IGP is három részre tagolódik: nyomkövetés, engedelmes pályamunka és őrző-védő munka. Ahogy nőnek a szintek, úgy nő a gyakorlatok nehézségi foka, a kutya terhelése. Többnapos tréning Farkaslakán Benkő Zsolt elmondta, legutóbb február közepén szervezett IGP-felkészítőt, amelyre egy magyarországi trénert is elhívtak. Az ő vezetésével négy napon át edzették a kutyákat. Német, belga, holland juhászkutyákkal voltak jelen marosvásárhelyi, gyergyói, csíkszeredai, szentegyházi és farkaslaki sportkutyások. Az ebekkel engedelmességi és őrző-védő gyakorlatokat végeztek, melyek által a kutya kiélheti veleszületett ösztöneit (zsákmány-, védő-, túlélő ösztön, nyomkövetés stb.). A gyakorlatok célja a kutyák irányíthatóságának, fejlesztésének, önbizalmának növelése. – Van egy úgynevezett ,,kemény mag”, mi komolyabban foglalkozunk a dologgal, versenyezni szeretnénk, fejlődni szeretnénk, és oda bizony színvonalra van szükség. Napi két edzést végeztünk a kutyákkal négy napon át, így elég intenzív volt. Együtt voltunk, együtt dolgoztunk, ha kellett, segítettük egymást. Egyedül lehet és tud is dolgozni az ember, de nem juthat arra a szintre, amilyenre szeretne, ezért is van szükség az ilyen felkészítőkre – fogalmazott Zsolt. Elmondta, legközelebb májusban kerül sor a tréningre. Farkaslakán versenyszerűen is szeretnék újraindítani ezt a fajta sportot, hiszen a pandémiás időszak előtt évi rendszerességgel szerveztek sportkutyás bajnokságokat, munkavizsgákat. Számít a kutya fajtája Elmondta, a sport műveléséhez a kutya fajtáját is jól meg kell választani, hiszen nem mindegyik alkalmas rá. Általában őrző-védő kutyáknak és azok gazdáinak ajánlják, hiszen ezek a fajták teljesítenek a legjobban. Hozzátette: emellett a fajtán belül is számít, hogy az adott állat milyen csoporthoz tartozik. Példaként a szakember a németjuhászt említette. – Ha németjuhászra gondolunk, akkor rögtön a bikolor, fekete-barna, hosszabb szőrű kutyák jutnak eszünkbe, ám ezek a kutyák a küllemvonalat képviselik, erre erősítettek rá tenyésztésükkor. A munkavérvonalú németjuhászokat, sportkutyákat, feketéket, ordasokat külön tenyésztik. Mi ehhez a vérvonalhoz ragaszkodunk, ezt tenyésztjük, ezekből az ösztönökből próbálunk összerakni következő almokat, hiszen ezekkel tudunk igazi eredményeket elérni – ismertette a szakember. Mint mondta, a sportban a németjuhászok mellett nagy számban vannak jelen a belga juhászkutyák, az ő tenyészetük ugyanis még nem hígult fel annyira, mint a németjuhászoké. Zsoltnak jelenleg három belga juhászkutyája és egy fiatal németjuhásza van, velük dolgozik nap mint nap. – A németjuhász szukámat pontosan öt évig kerestem, hogy azokkal az ösztönökkel rendelkezzen, amilyeneket én szeretnék. Itt pontosan ellenőrizve vannak a vérvonalak, nemcsak az apa, anya, hanem még a dédnagyapa, dédnagyanya ösztöneit is nézik, hogy miért és hogyan kerültek össze, milyen tulajdonságokra erősítettek rá a tenyésztők – részletezte. Mint mondta, az utóbbi öt évben hét kutyája volt, de egy bizonyos idő után a kutyák plafonálódtak, azaz amikor jöttek a terhelések, mondhatni leblokkoltak. – Természetesen ezek a kutyák mind jó helyre kerültek, új gazdikhoz, hiszen nagyon jó társként bárki számára aranyat érhetnek, viszont nekem, az én céljaimhoz, munkámhoz nem feleltek meg. Mikor tudom, hogy tíz esetből kilencszer jól dolgozik, és egyszer meg fog bukni, akkor már nem megfelelő. Itt sajnos nem lehet elnéző az ember. Ezek a problémák általában kilenc-tíz hónaposan kiderülnek, már a kamaszkorban – fogalmazott Benkő Zsolt. A kutyák egyébként két és fél – három éves korukra érik el a felnőttkort, ekkorra fejlődnek ki testileg, szellemileg, és válnak ivaréretté. Küllemkiállításos tenyészszemlén 24 hónapos korig junior kategóriában szerepelnek, ezután kerülnek a felnőttosztályba. Az alapengedelmességi vizsgán 15 hónapos kor előtt nem is szabad részt vegyenek az állatok – tette hozzá a szakember.

Hadnagy Éva (Folytatjuk)