É vekig Románia egyet­len állandó lepkeháza volt a parajdi, amely­nek története egyébként Szé­kely­udvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban kezdődött, tizen­négy évvel ezelőtt. Azóta nyílt az országban még két hasonló létesítmény (Jászvásáron és Bukarestben), de térségünkben továbbra is ez az egyetlen, ahol a trópusi lepkéket testközelből figyelhetjük meg.

A lepkék otthona

Finom kávéval, limonádéval fogadott bennünket a tulaj­do­nos pár, Kilyén Barna és Melánia, mi meg nagyon kí­váncsiak voltunk arra is, hogy milyenek most Parajdon egy turisztikai vállalkozás min­dennapjai, és hogyan lát­ják a jövőt. Mint kiderült, a látogatottság több mint 60 százalékot esett vissza, jú­ni­us­ban például akkora pan­gás volt, hogy fontolóra vet­ték, bezárnak. Reményt adott mégis, hogy korábban már kétszer egy-egy hónapot tal­pon maradtak a bánya nél­kül, úgy, hogy mégis rengeteg láto­gatójuk volt. Azóta pedig úgy tűnik, ahogy a bánya­ka­tasztrófa utáni letargia kezd egy kicsit oldódni, a turisták is elindulnak, és beigazolódott a remény: a lepkeház meg tud állni a saját lábán, jövőre is lesz nyitás.

A jövő ígéretével vissza is térhetünk a kezdetekhez. Anno az udvarhelyi indulás után hamar átköltöztek Pa­rajd­ra, ahol aztán a korábbi faszerkezetes épületből 2017-ben egy kimondottan erre a célra tervezett, lepkét formázó kortárs építészeti alkotásban alakították ki a lepkék és pillan­gók otthonát, azaz a röp­­teret, egy hangulatos kis ajándékboltot, előteret és te­raszt. A Küküllőmező utca 38. szám alatti figyelemfelkeltő épület Várday Kinga és Várday Zsolt építészek munkája. 

Sokat utaznak a bábok

Belépve a röptérbe, párás me­leg fogad, és egy szeletnyi trópusi esőerdő, mint egy zárt édenkert, dús, buja zöld növényekkel, vi­rágokkal, egy kis tóval, repdeső és csi­csergő zebrapinyekkel és a szín­pom­­pás lepkékkel. A lep­kék sza­badon repdesnek, mint ahogy a szülőhelyükön, valahol Dél- vagy Közép-Amerika fül­ledt, párás erdőiben tennék. Ránk is szállhatnak, ezért érde­mes figyelmesnek lenni, hogy ne kapjunk oda, mert könnyen megsérthetjük finom szárnyaikat. Augusztus elején annyi lepke élt a lepkeházban, mint még soha, több száz is akár, mert nagyon jól sikerültek a keltetések, igazi „csúcs-év” az idei – fogalmazott Kilyén Barna –, legalábbis a lepkék számát tekintve...

A lepkék báb formájában fő­leg Közép- és Dél-Amerikából (pl. Ecuador, Peru, Costa Rica, Panama vidékéről) érkeznek a hollandiai Amsterdamon ke­resztül, és gyakorlatilag két nap alatt már a kolozsvári reptéren lehet őket átvenni – Barnáék minden szerda éjjel mennek értük. Nem a természetből gyűj­tik össze a bábokat, ha­nem lepkefarmokról, ahol mes­terséges körülmények kö­zött, elsősorban lepkeházak szá­mára tenyésztenek lepkéket. Egyéb­ként ezek a lepkék természetes élőhelyeinek csökkenése miatt a fajfenntartás szempontjából is egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Miután megérkeznek Parajdra a bábok, a keltetőbe kerülnek, ahol folyamatosan biztosítani kell a megfelelő hő­mérsékletet és páratartalmat, hogy aztán néhány nap múlva kikeljenek a színes csodák. 

Azúrtól atlaszig

Az azúrlepkék a sztárok, nél­külük egy lepkeház olyan lenne, mint egy állatkert oroszlán nél­kül. Napi 6-7 órát repülnek, rászállnak az emberekre, Barna szerint „ők viszik el a show-t”. Gyönyörűek az ázsiai rókalep­kék, a denevérlepkék, a jávor lep­kék, az indiai levél lepkék is, akárcsak a többi színes, kisebb-nagyobb csoda. Az atlaszlepke most épp hiányzott, a világ egyik legnagyobb éjjeli lepkéje igazi mulandó szépség, hiszen mindössze négy-öt napot él. Kilyén Barna kárpótlásul megmutatta nekünk a hernyókat, amelyekből egy-két héten belül kikelnek az „atlaszok”. Lenyűgözők lehet­nek a vörösesbarna mintáza­tú, mintegy 20 centiméteres fesz­­tá­volságú szárnyaik­kal… Ott bent, egy padon ké­nyel­mesen elhelyezkedve meg­fi­gyelhetjük azt is, hogy hogyan táplálkoznak a lepkék, ahogy mindegyre leszállnak egy-egy, függő kosárban vagy a talajon elhelyezett lédús gyü­mölcsszeletre. 

Az ajándékbolt csak és ki­mondottan lepkékről, lep­kékhez köthető ajándék­tár­gyakat kínál, Barnáék ra­gaszkodnak is ehhez, ahogy ahhoz is, hogy minőségi, íz­léses tárgyakat áruljanak, sok könyv is kapható.

A parajdi lepkeház minden évben májusban nyit, és szep­temberben, iskolakezdés kör­nyékén zár. Végül elárulunk egy titkot: a lepkék délelőtt élén­.

A VisitHarghita nemrég toplistát állított fel Parajd turiszti­kai látványosságairól, bizonyítandó, hogy a sóbánya hiányában is tartalmas időtöltésre ad lehetőséget az egyébként is festői környezetben elhelyezkedő sóvidéki település. Van például minigolfpálya, két nagyon jó strand, a Magic Selfie House vagy a fordított ház, ahol jópofa fotók és videók készíthetők. A VisitHarghita listája további sóvidéki attrakciókat, él­ményt kínáló lehetőségeket, fesztiválokat sorol fel, saját tapasztalatból – főleg a természetjárást kedvelőknek – szívből ajánlom a Rapsóné várának felkeresését, amely nagyon közel van Parajdhoz, vagy a Siklódi-kő „meghódítását”, ami egy kiadósabb séta, de a látványért megéri. És nem mellékes, hogy a településen nagyon jó szálláslehetőségek és színvonalas éttermek találhatók.

Feltöltő(n)

Bizonyára mind­annyi­unk­nak van egy kedvenc helye, ahová rendre visszatér, hogy erőt merítsen, kikap­csolódjon, ellazuljon. Szőcs Endrének, a székely­ud­var­­helyi könyvtár igaz­ga­tó­­jának egyik nagy ked­vence a gyalog, kerék­párral és autóval is könnyen megközelíthető, de mégis nagyon csendes, különleges és egyedi, gla­ciális eredetű reliktum tó, a Fenyőkúti-tőzegláp. Sze­rinte ez egy igazi természeti csoda.