Őseik útján
Bakalja Csíkszentkirályhoz tartozó dombvidéki település, amelyről festői elhelyezkedése dacára alig találni róla feljegyzést a világhálón. Az utóbbi időben, főleg a nyár folyamán többször is írtunk Bakaljáról az ott szervezett hagyományőrző és a gazdálkodással szorosan összefüggő rendezvények kapcsán.
Egy ideje érlelődött bennem, hogyan is jöhetett létre a hely, ahol állandó jelleggel csupán két család él. A festői tájban elhelyezkedő településről a világhálón feljegyzést alig találni. Az utóbbi időben Bakaljáról, főleg a nyár folyamán többször is írtunk, hiszen számos hagyományőrző és a gazdálkodással szorosan egybefüggő rendezvényt szervezett itt ifj. Gábor Dénes, családja és segítői. Azonban a keletkezéséről annál kevesebbet tudni.
A település közigazgatását tekintve Csíkszentkirályhoz tartozik, ám de onnan négy kilométerre, Büdösfürdő irányában található hely az alcsíki településhez viszonyítva csendes, nyugodt környék. Egyetlen feljegyzést – Tánczos Vilmos néprajzkutató, Csíkszentkirály szülöttje –, az Elejtett szavak című monográfiában találtam a helyről. A bakaljai területtulajdonosok leginkább állattartással foglalkoznak. Többek között Tánczos Barna parlamenti képviselő farmja is itt található.
Múltidéző
Ifj. Gábor Dénes egyik nyáron elbeszélte – táncos előadásba foglalva – származásuk történetét. Kiderült, hogy felmenői a Gyimesekből származnak.
Az egyik ilyen előadás estéjén beszéltem id. Gábor Dénessel, és egyetértettünk abban, hogy valamikor egy nyugodtabb percben beszámol arról, hogy miként telnek a napok Bakalján. A szénabetakarítást követően némiképp lazult a munkával töltött idő, viszont így is akad bőven tennivaló, hiszen a Gábor család szarvasmarhákat és juhokat egyaránt tart. A jószágokra állandó jelleggel idősebb Gábor Dénes és felesége ügyelnek.
– Bakalján gyermekkoromban még iskola is működött, bátyám, aki tíz évvel idősebb, mint én, oda járt, nem jártak sokan, de olyan tíz-tizenkét gyermek örökké tanult
– emlékezett vissza az idősebb Gábor Dénes. Folytatta: később megszűnt az oktatás, ő és fiatalabb testvére már Csíkszentkirályon végezte az iskolát, ahová ősztől tavaszig, télen a hidegben és a nagy hóban gyalog közlekedtek.
Érték- és időtálló környezet
Gábor Dénes elmondása szerint a kommunista időszakban elvették mindenki magántulajdonát, az egész család a kollektív gazdaságba kényszerült dolgozni, de ott is az állattartás volt a fő feladatuk. Később visszakapták a kaszálókat és a földeket, azóta is a gazdálkodás az egyik fő tevékenységük, immár valamelyest gépesítve.
– A gépek mellett akad kézi munka is, minden reggel fél ötkor kelni kell, és az állatokat elrendezni, nem unatkozunk ketten az asszonnyal, de azért jut idő a pihenésre is
– mondta. A település kialakulásának történetéről ő sem igazán tudott részleteket elárulni.
– Itt születtem 1959-ben – mutatott lefelé a földre, Bakaljára célozva –, születésem után két nappal látott a doktor. Immár három generációja itt élünk
– tette hozzá Gábor Dénes.
Bakalján végigsétálva, lélegzetelállító a kilátás és a természet, az erdők és a dombok közelsége nemcsak a szemet, de a lelket is elkápráztatja. Érdemes ide látogatni, nemcsak a rendezvényekre, hanem töltekezés céljából is.