Varga Csaba nagyváradi hegymászó a csíkszeredai közönségnek is beszámolt legutóbbi expedíciójáról, a Himalája-hegycsoportban levő 8126 méter magas Nanga Parbat-hegycsúcs megmászásáról. A nagyváradi hegymászó az elmúlt tíz évben hat nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsot mászott meg pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül, jelenleg ő a legeredményesebb aktív magyar hegymászó. Az expedícióról a Mathias Corvinus Collegium által szervezett eseményen számolt be, amelyet Csíkszeredában, a Sapentia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, a nagyaulában rendeztek meg. Sokakat érdekelt az előadás, telt ház volt az aulában.

A világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsa

A Nanga Parbat a világ kilencedik legmagasabb hegye, és Varga Csaba elmondása szerint az a különlegessége, hogy a hegy kiemelkedése a legnagyobb a világon. Ő a Diamir oldalról indult, ahol az alaptábor 4200 méteren van. 

– Négyezer méter a szintkülönbség az alaptábor és a csúcs között. Az Everestnél kevesebb a szintkülönbség, mert az alaptábor 5300 méteren van, és a csúcs 8848 méteren

– mutatott rá.

Mint közölte, nem véletlenül szokták gyilkos hegyként emlegetni a Nanga Parbatot. 1953-ban mászták meg először, de korábban sokan próbálkoztak, sikertelenül. Nagyon meredek a hegy, sok kitett résszel, függőleges sziklákkal, amelyeken ki kell mászni. A hegymászó elmondása szerint a táborhelyek is nagyon meredekek, főleg a 2-es és a 3-as táborban is nagyon nehezen lehet kialakítani a sátorhelyet. Folyamatos kőomlás van a hegyen, és Varga Csaba szerint nem elég elszántnak és fizikailag felkészültnek lenni, szerencsére is szükség van. Nagyon sokan vesztették életüket a hegyen. A hegymászónak elcsuklott a hangja, amikor megemlítette, hogy az év elején két jó barátja, mászótársa is elhunyt, Győrffy Ákos és Suhajda Szilárd.

– Amikor elindultam a Nanga Parbatra, próbáltam nem erre gondolni, hanem a feladatomra

– fogalmazott.

Pótlólagos oxigén nélkül

Mint mondta, az alaptáborból tett néhány akklimatizációs kört, hogy a szervezete hozzászokjon a körülményekhez, aztán várta, hogy jó idő legyen. Június 28-án indult a 2-es táborba, onnan a 3-as táborba ment tovább, és végül innen indította a csúcstámadást, 6800 méter körüli magasságról. Este tíz órakor indult, és másnap délután három órakor érte el a hegycsúcsot.

– Nagyon kimerítő és nehéz volt. Hosszú volt, nagy volt a szintkülönbség, és az utolsó ötszáz méteren nagyon fújt a szél, ott már nem voltak fix kötelek. Volt egy társaság, akik használtak oxigént, ők gyorsabban felértek a csúcsra. Rajtam kívül még volt három hegymászó, aki oxigénpalack nélkül ért fel a csúcsra

– részletezte.
A magyar hegymászók közül egyébként elsőként Erőss Zsolt mászta meg a hegyet 1999-ben, de nem volt csúcsengedélye, így az eredménye nem hivatalos. 2013-ban az erdélyi magyar Török Zsolt vezette romániai expedíció is felért, de hivatalosan Varga Csaba az első magyar hegymászó, aki felért a Nanga Parbatra, magyar állampolgárként.

– Szerintem a harmadik vagyok, de csak nekem van papírom róla, ami tényleg csak egy darab papír

– tette hozzá.
Visszafelé a hármas tábort másnap éjjel két óra körül érte el, így több mint huszonnégy órán át mászott hétezer méter fölött. Ez idő egy részét a halálzónában töltötte, vagyis 7500-8000 méter körüli magasságon, ahol az oxigénmennyiség nem elegendő az emberi élet fenntartásához. A halálzónához nem lehet akklimatizálódni, és a szervezet gyorsan éli fel tartalékait.
Elmondása szerint azért mászik pótlólagos oxigén nélkül, mert szerinte az igazi kihívás a hegy természetes környezetében történő mászása. Hozzátette, hogy oxigénpótlással mászni olyan, mintha egy burokban lenne az illető, mert a szervezete nem azt a magasságot érzékeli, amin tulajdonképpen van, hanem a használt oxigén mennyiségétől függően alacsonyabb szintet. Mint összegezte, az expedíció Budapesttől Budapestig harmincnapos volt, és 23–24 nap alatt mászta meg a hegyet.

Videófelvételen a különleges pillanatok 

A beszámoló után egy rövidfilmet is láthattak a jelenlevők, a videófelvételeket Varga Csaba készítette, megörökítve különleges, hajmeresztő pillanatokat. A vetítés után a közönség kérdezhetett, sokan éltek is a lehetőségekkel. A kérdésekre válaszolva a hegymászó részleteket osztott meg az érdeklődőkkel, például azt, hogy a csúcstámadásra csak két-három zacskós levest vitt ennivalóként, és mászás közben zenét szokott hallgatni, illetve podcasteket, mert ha hallgat valamit, akkor jobban tud összpontosítani a feladatára. Arra is kíváncsiak voltak a jelenlevők, hogyan készül fel egy ilyen expedícióra, mire a hegymászó elmondta, hogy nagyon sok terepfutással, sziklamászással, jégmászással készült, amikor ideje engedte. Azt is elmondta, hogy csúcstámadás közben sokszor gondolt arra, hogy visszaforduljon:

– Minden porcikád arra kényszerít, hogy fordulj vissza, és tudod jól, hogy egyre rosszabb lesz, mert egyre hidegebb lesz, egyre erősebben fúj a szél, és egyre kábultabb meg fáradtabb leszel. Nehéz ezen túllépni és továbbmenni. Ha nagyon messze vagy a hegycsúcstól, és már akkor nagyon fáradt vagy és nincs erőd, akkor vissza kell fordulni

– fűzte hozzá végül.
 

Varga Csaba Nagyváradon él, építészként dolgozik. Hat nyolcezres hegycsúcsot mászott meg pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók nélkül: 2013, Gasherbrum II (8035 méter); 2014, Broad Peak (8051 méter); 2017, Manaszlu (8163 méter); 2019, Gasherbrum I (8080 méter); 2021, Dhaulagiri (8167 méter); 2023, Nanga Parbat (8126 méter).