A mesterséges intelli­gen­cia és az olyan nyel­vi modellek, mint a ChatGPT, a Claude vagy a Ge­mini, a fitnesz világába is betörtek. A csábítás óriási: egyetlen jól megfogalmazott utasítással másodpercek alatt személyre szabott étrend jelenik meg a képernyőn. A gép a nap huszonnégy órájában ingyen rendelkezésre áll, recepteket alkot a hűtő tartalmából, és a megadott pénzügyi kerethez, de akár ételérzékenységekhez vagy diétákhoz is alkalmazkodik. De vajon a digitális tanácsadó valóban elhozza a vágyott alakot, vagy csúfosan cserben hagy? A csillogás mögött komoly árnyoldalak rejtőznek. Egy, a Hawaii Egyetem kutatói által végzett elemzés rámutatott, hogy bár a nyelvi modellek képesek átlagos diétás sablonokat megrajzolni, a pontos kalóriaértékek és a mikrotápanyagok kiszámításánál már gyakran vétenek hibákat. Mivel a szoftver nem valódi számításokat végez, hanem szöveget generál, a kiadott receptek tápértékadatai sokszor köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Nemzetközi táplálkozástudományi szakfolyóiratok arra is figyelmeztetnek, hogy a gép képtelen felmérni az orvosi tényezőket: nem látja a vérképet, nem tud az inzulinrezisztenciáról vagy a hormonproblémákról, a hiányzó humán faktor és empátia miatt pedig a diéta pszichológiai részét sem tudja támogatni.

A siker kulcsa a pontos kér­désfeltevésben rejlik: ahelyett, hogy csak annyit kérnénk, írjon egy diétás étrendet, érdemes megadni az életkort, testsúlyt, edzésformát, a pontos kalóriacélt, a nem kedvelt alapanyagokat és a kívánt makrotápanyag-arányokat. A mesterséges intel­ligencia fantasztikus konyhai asszisztens és inspirációforrás, de nem orvos. Ötletelésre és a bevásárlás megszervezésére kiváló, ám tartós életmódváltás vagy egészségi problémák esetében továbbra sem helyettesíti a valódi szakembereket.