Minden év szeptember 29-én van az élelmiszer-pazarlás elleni világnap, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hozott létre 2020-ban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a globális élelmiszerláncban keletkező hatalmas mértékű veszteségekre. A kezdeményezés rá­világít arra, hogy a megtermelt élelem jelentős része soha nem jut el a fogyasztókhoz, vagy a háztartási szemetesben végzi, miközben a pazarolt erőforrások súlyos környezeti és gazdasági terhet rónak a bolygóra.

A megművelt földektől a kukáig

A zoldkovet.hu cikke szerint a nemzetközi statisztikák megdöbbentő képet festenek: a világon megtermelt élelmiszer mintegy egyharmada, évente több mint egymilliárd tonna áru válik hulladékká. Ez a mértékű pazarlás nem csupán az elpazarolt ételekről szól, hanem a termeléshez felhasznált ivóvízről, a termőföldekről, a szállítási energiáról és a munkaerőről is. Az elpazarolt élelmiszer bomlása során ráadásul jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz, főként metán szabadul fel a hulladéklerakókban, ami közvetlenül hozzájárul a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz.

Bár az élelmiszer-veszteség a mezőgazdasági betakarítástól a szállításig és a kereskedelemig a teljes ellátási láncot érinti, a fejlett és fejlődő országokban a pazarlás jelentős része a végső fogyasztóknál, a háztartásokban keletkezik. A felesleges vásárlások, a rosszul megtervezett menük, a helytelen tárolási szokások és a minőségmegőrzési idő téves értelmezése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy fogyasztásra még alkalmas élelmiszerek kerüljenek a szemétbe.

Kis lépésekkel a mindennapokért

Szakemberek szerint a lakossági pazarlás érdemben csökkenthető (lenne) tudatosabb háztartásvezetéssel: a megfontolt bevásárlólista készítése, a hűtőszekrény megfelelő hőmérsékleten tartása és a tudatos tárolás mellett a maradékok kreatív (újra)hasznosítása is jelentős változást hozhat. A fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő közötti különbségtétel megértése szintén kulcsfontosságú, hiszen míg az előbbi a biztonsági határidőt jelzi, az utóbbi lejártával az étel állaga vagy íze ugyan változhat, de nem válik automatikusan ártalmassá az egészségre. A tudatos szokások kialakítása nemcsak a környezetet kíméli meg a felesleges terheléstől, hanem a családi költségvetésben is érezhető megtakarítást eredményez.