A labrador fajta nagy népszerűségnek örvend a kutyakedvelők körében. Ezek a négylábúak amellett, hogy rengeteg szeretetet nyújtanak, vakvezető és mentőkutyaként is jelesen helytállnak. Csíksomlyó szívében, a Tojko’s Labradors kennelben találkoztunk egy csapat igazán boldog labradorral. A kennel tulajdonosával, Szász Ferenccel a labradortenyésztésről és a kutyatartásról beszélgettünk. Környékünkön nem annyira elterjedt a házikedvenc-kultúra, ennek ellenére sokan vannak, akik igyekeznek a tőlük telhető legjobb életet nyújtani négylábú kedvencüknek. Így van ezzel Szász Ferenc is, aki labradorjait családtagként szereti. – A kennel létrehozása gyerekkori álmom volt. Nagyon sokat voltam vidéken a nagyszüleimnél, nagytatám pedig nagyon állatszerető ember volt. Abban nőttem fel, hogy az állatot szeretni és tisztelni kell. Megtanítottak, hogy állat nélkül lehet élni, de nem érdemes. Így évek alatt kialakult bennem az a vágy, hogy ha majd a feltételek adottak lesznek, akkor mindenképp szeretnék kialakítani egy kennelt – mondta a Tojko’s Labradors kennel tulajdonosa. A tenyésztés életmód Szász Ferenc 2010-ben költözött kertes házba, és akkor döntött úgy, hogy itt az ideje megvalósítania gyerekkori álmát: létrehoz egy kennelt. 2011-ben meg is vásárolta az első labradorját, Ramost egy brassói tenyésztőtől, aki mára egyik legjobb barátjává vált. Első kutyája egy törpesnaucer volt, amelyet egy barátjától kapott ajándékba 2009-ben. Szomorúan idézte fel, hogy mindkét kutyáját ugyanabban az évben, 2018-ban veszítette el. – Ez nem csak egy elfoglaltság, hanem egy életmód. Gyökeresen megváltozik az életed, legyen szó egy vagy több kutyáról. Általában másfél vagy kétévente vállalok egy almot, a jelenlegi kiskutyák az ötödik alomból vannak. Számomra nem az a lényeg, hogy mennyiséget, hanem hogy minőséget hozzak, mert elsősorban magamnak tenyésztem a kutyákat. 2013-tól évente többször is kijárok Angliába tapasztalatgyűjtés céljából. Az elején nehéz volt, hogy az angol híres, világszínvonalú tenyésztők bizalmat fektessenek belém. Csak 2018-ban értem el azt a bizalmi szintet, hogy először kutyát adtak nekem, ahogyan mondani szokás, egy igazi angol vérebet – avatott be Ferenc. A Tojko’s Labradors kennelben jelenleg hat felnőtt kutya van, közülük három már tíz év feletti, velük együtt élnek a jelenlegi alom kiskutyái is. Kennellátogatás során első kérdések közt szerepel, hogy a tenyésztő választása miért pont egy bizonyos kutyafajtára esett. – Az emberek általában nem racionálisan választják meg a kutyafajtát, hanem látnak egy kutyát, nem tudnak róla semmit, de vizuálisan és küllem szempontjából nagyon megtetszik nekik. Na, én így voltam a labradorral. A rendszerváltás után egy folyóiratban láttam egy gyönyörű labradort, és akkor eldöntöttem, ha nagy leszek, ezt a fajta kutyát fogom tenyészteni – emlékezett vissza a tenyésztő. Csak odaadással érdemes Senkinek nem könnyű feladat helytállni és maximálisan teljesíteni élete különböző területein. Ám amint azt Szász Ferenc megjegyezte, ha a munkánkba beletesszük szívünket, és a legnagyobb odaadással végezzük azt, könnyebb dolgunk van. – Fontos megjegyeznem, hogy a családom támogatása nélkül nem tudnám mindezt kivitelezni. Hálával tartozom szüleimnek, akik nagyon sokat segítenek annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen élnek, nem utolsósorban pedig a kedves feleségem is nagyon sokat segít. Általában hat órakor kelek, és fél nyolcig ellátom a kutyáimat. Fél nyolc után készülődés, megyek a bíróságra, ahol délben számomra leáll az élet. Hazamegyek, enni adok a kutyáknak, kettőre pedig vissza az irodába ügyfélfogadásra. Öt vagy hat óra környékén térek haza, és akkor a családdal együtt folytatjuk ezt az életmódot. Nem kevés időt és munkát igényel, de ha valamit szeretsz, akkor azt könnyen csinálod – vélekedett Ferenc. Saját kényelmünkből kiindulva A Tojko’s Labradors lakói nem mindennapi kennelekben élik mindennapjaikat: a téli időszakra fűtött házuk van kifutóval, ahol kedvükre szaladgálhatnak, nyárra pedig egy külön kennel áll rendelkezésükre. – Szerintem az egy tévhit, hogy a kutya nem fázik. Mindenki beszél róla, de még senki sem volt a kutya bőrében, hogy a -25 Celsius-fokban kint, egy fakuckóban eltöltse az éjszakát. Ebből kiindulva, illetve az angliai tapasztalatokra és az ott látottakra alapozva úgy gondolom, hogy ezt így kell csinálni. Ha nekem és a családomnak jólesik egy száraz, meleg helyre meghúzódni éjszakára, akkor mindezt a kutyáimnak is megteremtem – jegyezte meg a tenyésztő. Évek óta listavezető A labrador elsősorban házi kedvenc, viszont munkakutyaként is számos területen megállja a helyét. Közkedvelt fajta, főként a gyerekek szeretik őket, ebből adódóan ezek a kutyák igénylik a társaságot, legszívesebben mindig a gazdáikkal lennének. A labradorokat sokszor alkalmazzák vakvezető, mentő-, lavinaáldozatokat kereső, illetve nyomkereső kutyaként is. – Azt is mondhatnám, hogy ez a fajta reklámkutyaként van becézve. Valamilyen szinten ez igaz is, hisz az American Kennel Club felmérései alapján a népszerűséget illetően tizenegyedik éve a labrador áll első helyen. Nagyon szeretik a gyerekeket, ezért mindenképp ajánlom olyan gazdiknak, akiknek családjuk van – jegyezte meg Szász Ferenc.

Szilágyi Dalma-Orsolya