Románia denevérpopulációi Európa legjelentősebb állományai közé tartoznak, ami a nagy fajszámnak és a kolóniák nagy méretének köszönhető, illetve annak is, hogy az országban még mindig léteznek természetes élőhelyek, tiszta vizű folyók, idős, nagy kiterjedésű erdők, illetve szálláshelynek alkalmas barlangok. Ilyen a Persány-Rika és a Dél-Hargita hegységek találkozásánál található Vargyas-szoros is, amelynek 125 barlangból álló barlangrendszere ideális élőhelye a denevéreknek. Európai viszonylatban ritka jelenség, hogy a Vargyas-szorosi kis patkósdenevér-populáció egyedszáma itt növekvő tendenciát mutat – az állományszámlálások eredménye legalábbis erre enged következtetni. A Myotis Denevérvédelmi Egyesület az Elveszett Világ Egyesület logisztikai segítségével régóta figyelemmel követi a Vargyas-szoros denevérállományának változásait, évente többször tartanak állománybecslést, az adatokat elemzik, publikálják, munkájukba a Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége (ANANP) is besegít. A barlangokban és a környező erdőben a Romániában megtalálható 32 denevérfajból itt legalább 19 fellelhető – a kutatók legalábbis ennyi fajt azonosítottak az évek során. Az idei nyár végi számlálásra mi is csatlakoztunk hozzájuk.

Éjjeli portya a szorosban

Hétköznap a kora esti órákban kevés turista jár a Vargyas-szorosban. Homoródalmás felől indulunk, az autót a szoros bejáratánál hagyjuk, és reméljük, hogy még időben, sötétedés előtt legalább egy órával átérünk a szoros másik, Vargyas felőli végébe, ahol a kutatók és a fiatal önkéntesek már készülnek az éjjeli műszakra. A denevérszámlálás ugyanis éjjel történik, amikor a legaktívabbak a kis repülő emlősök, és azért egy nyár végi napon, mert ekkor van a denevérek párzási időszaka, amikor nagy számban látogatják a párzóhelynek használt barlangokat. A Myotis Denevérvédelmi Egyesület szakértői és önkéntesei két csapatra oszlanak: az egyik csapat Jére Csaba, Dóczy Annamária és Csősz István vezetésével az Orbán Balázs-barlanghoz (Almási-barlanghoz) megy, mi pedig a Lócsűrnél maradunk Barti Leventével, Szántó Lászlóval és Péter Áronnal. Különféle módszerekkel számos faj egyedei azonosíthatók: a barlangok bejáratánál, a denevérek szálláshelye közelében egy több méter hosszú, széles hálót húzunk ki, de Barti Levente denevérkutató elmondja, hogy bizonyos esetekben indokolt a húrcsapda használata is, amely fém keretbe fűzött damilszálak soraiból áll, melyeknek nekirepülve a denevérek egy zsákba esnek, ahonnan könnyebben ki lehet őket venni, mint a vékony szálakból álló hálóból. Péter Áron egy ultrahangdetektort is helyez a háló mellé, hogy ha már a sötétben nem látjuk a denevéreket, legalább halljuk őket.

Azonosítási procedúra

A legújabb denevérfaj, amelynek Vargyas-szorosi jelenlétét kimutatták, a nimfadenevér, és ez azért is érdekes, mert az országban az első példányt itt találták meg, mondja Barti Levente, miközben várjuk, hogy vadászni induljanak a denevérek. Hozzáteszi, nem sikerül minden évben találkozni mind a 19 fajjal: idén eddig 14 faj számos egyedét fogták be, és további 2 faj jelenlétét vizuálisan, illetve ultrahangdetektor segítségével azonosították.

– Több, gyakori és széles elterjedésű faj nem használja olyan intenzitással e párzóhelyeket, mint számos ritkaság, így ha nem fogunk például vízi, kései vagy szürke hosszúfülű denevért minden évben, azért még nem esünk kétségbe. Az is előfordulhat, hogy egyes években lemaradunk bizonyos fajok párzási csúcsáról

– teszi hozzá a kutató.

Mi a harmadik hálózási estén csatlakozunk hozzájuk, az előző két alkalommal több mint kétszáz denevért fogtak már be: kis patkósdenevért, közönséges egérfülű denevért, hegyesorrú denevért, nagyfülű denevért, csonkafülű denevért, nimfadenevért, rőt korai denevért, közönséges törpedenevért, késeidenevért, fehértorkú denevért, barna hosszúfülű denevért, szürke hosszúfülű denevért, nyugati piszedenevért és hosszúszárnyú denevért. A kutatások szerint a legnagyobb kolónia az Orbán Balázs-barlang mélyén levő Nagy teremben található, vagy a bejárathoz közel lévő Meleg teremben. Itt májustól augusztusig 1000–2500-as példányszámú közönséges és hegyesorrú denevér-szülőkolónia tartózkodik.
Közbeszól az ultrahangdetektor, és még a sötétben is látszik, hogy mozog a háló, de bekapcsoljuk a fejlámpát, hogy megbizonyosodjunk. A kutatók egyik kezükön vastag bőrkesztyűvel szabadítják ki az első fogást, mert bár kis fogaik vannak a denevéreknek, élesek. Közönséges egérfülű denevér, mondja Szántó László, miután a szárnyait hátrafogva szemügyre tudta venni. Felnőtt, nőstény – teszi hozzá, majd digitális tolómércével megméri a szárny könyöktől csuklóig terjedő részének, az alkarnak a hosszúságát. Ezeket a paramétereket egy adatlapon kell rögzíteni. Majd folyékony, ecsetes hibajavítóval egy fehér pöttyöt teszünk a denevér csuklójára, hogy ha esetleg ma visszarepülne a hálóba, ne mérjük meg újra, illetve ha az Almási barlangnál dolgozó csapatnál is tiszteletét teszi, értesüljünk róla. Ők hasonló elgondolásból az egyik lábfejen jelölnek ma. Ezután szabadon engedjük a denevért. Nincs túl nagy forgalom, hosszú perceket várunk, amíg újra mozogni kezd a háló, de közben a kutató magyaráz.

Hasznos állatok

A nálunk élő denevérek rovarokat fogyasztanak, és kifejezetten hasznos állatok: egyetlen éjszaka alatt képesek elfogyasztani a saját testtömegük harmadának, akár felének megfelelő rovarmennyiséget, ami emberi viszonylatban 15-25 kilós vacsorát jelentene. Egyetlen egyed egy éjszaka alatt akár kétezer rovart is elkap, ami egy közepes méretű kolónia esetében – mintegy kétszáz példány – közel 80 millió rovart jelent egy év alatt. Hatalmas étvágyuknak köszönhetően kordában tartják egyes rovarcsoportok állományait, például a szúnyogokat, éjjeli lepkéket, egyenesszárnyúakat, bogarakat, és a rovarfogyasztással jelentősen segítik a mezőgazdászok munkáját is.
Emellett rendkívül jól tájékozódnak, különösen a kis patkósdenevérek, mert ők bocsátják ki a legmagasabb frekvenciájú ultrahangokat, meghaladva a 100 kHz-et. Ez azt jelenti, hogy különbséget tudnak tenni a lehulló falevél és az éjjeli lepke mozgása között, miközben szédületes sebességgel manővereznek a sötétben.
Jelenlétük gyakorlatilag csak hasznos az emberek számára, de – bár a denevéreket törvény védi – az erdőirtások, a folyómedrek szabályozása, a felelőtlen turizmus, a rovarirtó szerek fokozott használata vagy a meggondolatlan épületfelújítások veszélyeztetik az életüket.