Az újonnan gazdivá vált emberek többnyire nem tudják, hogy mi szükséges egy kutya számára, vagy hogyan kezeljék és alakítsák az állat személyiségét, viselkedését. Az alábbiakban Csomos József Attila kutyakiképzővel beszélgettünk hivatásáról, a képzéssel kapcsolatos fontos tudnivalókról és arról, hogyan is élhetnek kedvenceink teljes kutyaéletet. Ahogyan általában az történni szokott, Csomos József Attila kutyakiképző is saját kedvence nevelése során választotta jelenlegi szakmáját. – Már 2011 óta tevékenykedek kutyakiképzőként. Párommal elkezdtünk kutyasuliba járni, még mielőtt kutyát vásároltunk volna. Sok mindent elsajátítottunk és sokat tanultunk, ezúttal tudatosan döntöttünk egy bizonyos fajta mellett. A célunk az volt, hogy könnyű legyen az élet a leendő kutyánkkal, de végül mindez egy szakmát és hivatást is nyújtott számomra – avatott be a kezdetekbe a kutyakiképző. Kutyaiskola, nemcsak kutyáknak Csomos József Attila elsősorban társasági kutyákat tanít és képez, azokat a kedvenceket, amelyekkel az emberek együtt élnek a mindennapokban. – Jobban kedvelem a társasági kutyák kiképzését, mint a munkakutyákét. Velük másabb a kapcsolat, kicsit emberibb. Bár egyáltalán nem szeretem, ha antropomorfizálják őket, vagyis emberi tulajdonságokkal ruházzák fel kedvenceiket – hangsúlyozta. Mint megtudtuk, nagy az igény erre a szolgáltatásra, Attila akár két-három hónappal előre is le van már foglalva. Többféle lehetőség közül választhat az érdeklődő: vannak egyéni és csoportos órák, illetve kutyaiskolás vagy panziós képzés is. – Az idén a világjárvány miatt kevés kutyasulis órát tudtunk tartani, mivel az ugyebár csoportos tevékenységet igényel. Szerencsére a panziós képzés iránt is nagy az érdeklődés. Ez a foglalkozás úgy néz ki, hogy bizonyos időre a kutya nálam marad, a végén pedig a gazda is részt vesz egy úgynevezett átadási időszakon, ami alatt ő is megtanulja kezelni a betanított kutyát. A tapasztalataim azt mutatják, hogy ez a legsikeresebb módszer, főleg ha viselkedészavaros kutyáról van szó – mondta el. Hozzátette, hogy ezek a képzések a kutyatulajdonosnak is szólnak, mert nemcsak a kiképzőnek kell szót fogadjon a kutya, hanem a gazdinak is, ugyanakkor mindez úgymond emberképzés a kutyákhoz is. [caption id="attachment_119029" align="aligncenter" width="2067"] A jutalmazás eredménye. Ügyességi versenyeken is részt vesznek FOTÓK: CSOMOS JÓZSEF ATTILA[/caption] Már kutyavásárlás előtt fontos a képzés – Mindenképp azt tanácsolom, hogy a leendő gazdi már akkor forduljon kutyakiképzőhöz, amikor még csak elméletben született meg az ölet a kutyavásárlásra. Talán ez a legfontosabb, mert hanem utólag kell korrigálni a hibákat. Erre egyszerű példa az építkezés: nem a saját fejünktől fogunk neki házat építeni és csak utólag kikérni a szakember véleményét, amikor már elrontottuk, mert ebben az esetben nagy a valószínűsége annak, hogy le kell bontani az egészet. Így van ez a kutyákkal is – vélekedett Attila. Egy szakember már abban a kérdéskörben is segítséget tud nyújtani, hogy a leendő kutyatulajdonos életviteléhez milyen fajta kutya illik. Sok esetben akár arra is ráébresztik a családokat, hogy valószínűleg csak elhamarkodott döntés eredményeképp vásárolnának állatot, és nem férne bele ennek gondozása a szabadidejükbe. – Néha pillanatnyi fellángolásból, vagy csak státusszimbólumnak akarnak az emberek kutyát venni – hangsúlyozza. – Muszáj tudatosítsuk, hogy az ilyen vásár 14-16 évre szóló lelki, fizikai és anyagi szerződés a kutyával. Ha egy huszonöt éves ember kutyát vesz, akkor valószínűleg az az állat negyvenes koráig végig fogja kísérni a sikereken, kudarcokon, családalapításon, tehát aktív részese lesz az életének. Véleményem szerint felelőtlen az, aki hirtelen döntés következtében megy bele ilyen vásárba. A kutyák nem a szavakat értik – Energiák által kommunikálunk a kutyákkal, tehát nem az a fontos, amit mondunk, hanem hogy milyen lelkiállapotban vagyunk. Az ilyen képzés célja az, hogy a kutya azt csinálja, amit mi szeretnénk és mindezt úgy, hogy neki is jó legyen, ezért mi a pozitív megerősítést alkalmazzuk – tette hozzá. A panziós képzés első negyede a kapcsolatépítéssel telik: kialakítanak egy rutint a kutya életében, ami azt jelenti, hogy naponta akár három-négy alkalommal sétálnak vele ingerszegény környezetben. Az időszak első felében megszületik egy bizalmi kapcsolat a kutya és a kiképző között. – Nem győzöm hangsúlyozni a séta fontosságát. Teljesen mindeg y, hogy mekkora terület áll az állat rendelkezésére, ha nem sétál, akkor boldogtalan életet él. Épp ezért talán sok tömbházas kutya teljesebb életet tud élni – emelte ki a kiképző. Mint megtudtuk, a kutya séta közben éli ki a vadász-, zsákmányszerző- és falkaösztöneit. Miután a kiképző és a kutya közösen felépítették kapcsolatukat, következő lépés a szintén ingerszegény környezetben történő reflexépítés: az állat szavakat társít bizonyos cselekedetekhez, mint például az „ülj”, „feküdj”, „ott maradj”, „nem szabad” felszólítások. Ezalatt a jutalmazás több fajtáját is használják, ami simogatást, labdajátékot vagy jutalomfalatkát jelent. A képzés harmadik felében az előző héten tanult reflexeket gyakorolják be, de most már ingergazdag környezetben. A kutya ekkor tanulja meg, hogy közömbös legyen az őt érintő külső hatásokkal szemben. Az utolsó hét az átadási időszak, amikor a gazda megtanulja kezelni a kutya elsajátított tudását.

Szilágyi Dalma-Orsolya