Szeptember mindenki életében kü­lönleges hónap, ahogy a mondás is tartja: vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak. A nyár vége a nappalok rövidülését is jelenti, ezáltal hőmérséklet-csökkenés és csapadék is megfigyelhető. Bár az idén rendhagyóan száraz szeptembert ígérnek, nem kell megijednünk, mert a tárolás szempontjából ez kedvező lehet.
Gondolkoztak már azon, honnan tud­ja a krizantém, hogy ősz van, és ide­je virágoznia? A növények különös érzé­kenységgel érzékelik a fényt, és a virágzást gyakran a nappalok, valamint az éjszaka hosszúsága határozza meg. A szakma megkülönbözteti a hosszú, illetve rövid nappalos növényeket. A rö­vid nappalos növények virágzását a ti­zenkét óránál hosszabb ideig tartó sö­tétség indukálja. A hosszú nappalos növényeknek tizenkét óránál hosszabb fényre van szükségük a virágzás meg­indulásához. A krizantémot például, ha sötét pincébe visszük napi tizenkét órára, több napon keresztül, hamarabb fog virágot hozni. 
A szántóföldekről betakarított növé­nyek után gondoskodni kell a tarló­ápolásról. Egy új (vagy ha szabad ezt mondani: reneszánsz) technológia sze­­­rint szántás nélkül művelhetjük a ter­mő­földet. A no-till (szántás nélkül) lényege, hogy a kultúrnövény után talajtakaró/talaj­művelő növénykeveréket vetünk. A keverék jellemzően több nö­vény­csoportot tartalmaz, mint például talajművelő retek, lóbab, homoki zab, takarmányborsó, facélia, bíborhere. A keveréket úgy kell összeállítani, hogy a növények gyökerei különböző mélységig hatoljanak. Ezenkívül azért sem használnak csak egyetlen növény­­fajt, mert így a klíma változásai nem okozhatnak akkora problémát. Az egyik növény a csapadékosabb időt, a másik a szárazabb időt szere­­ti, valamelyik biztosan jól fog fejlődni. A pillangós növény jelenléte természetesen elen­ged­hetetlen a nitro­­génmegkötés miatt. A fővetés előtt ezt a növénytömeget hengerelik, esetenként lebontó anya­gokkal keze­lik. A korhadás során táp­anyag hal­mozódik fel a talajban, a kor­hadó gyökereken megélénkül a mikrobiális élet, lazul a talaj. Ezáltal növelni tudjuk a talaj tápanyagtartalmát, a mikro­organizmusok számát, így javul a talaj. Persze ez nem egy év alatt alakul, hanem többéves kitartásra van szükség. A másik fontos alappillére a no-tillnek a direktvetés, ami egy drágább eszközt feltételez. Ennek is megvan az árnyékos oldala is, de ajánlom a kedves olvasók figyelmébe a Mérgezett föld című ma­gyar dokumentumfilmet, ha már hosszabbodnak az esték. Véleményem szerint a jövőben egyre többet fogunk hallani a szántás elhagyásáról, és ha­zánkban is egyre nagyobb teret fog hódítani magának.

A gyümölcsöskertben elkezdődik az igazi szüret. Vigyáznunk kell, mert a szilva nem utóérő, ezért minél hamarább fogyasszuk vagy dolgozzuk fel. A téli alma- és körtefajták utóérőek, de mit is jelent ez, és mikor kell szedjük? A téli fajtákat olyankor szedjük, amikor nagyjából fele-fele arányban tartalmaz keményítőt és cukrokat. A gyümölcsöt kettévágva jódoldat segítségével köny­nye­dén meg tudjuk vizsgálni. A jód a kemé­nyítő hatására feketére színe­ződik. A tá­­­ro­­lás során a maradék ke­ményítő cuk­rok­ká fog bomlani, ez az oka, hogy meg­felelő tárolás után ízletesebbé válik.
A zöldségeskert karbantartásában a gyomlálás továbbra is elengedhetetlen. A hőmérséklet csökkenésével megje­lennek az őszi, hűvösebb körülmények között csírázó gyomok is. A betakarítást követően vethetünk a hidegtűrő, rövid tenyészidejű zöldségekből még akár szabadföldön is, ha megfelelően elő tud­juk készíteni a talajt. A fóliasátorban az új vetés előtt tisztítsuk meg a környezetet, hogy ne maradhassanak fertőzési gócok.
Időszerű a lágy szárú évelők tő­osz­tása, így fiatalon tarthatjuk ezeket a nö­vényeket, és sokszorozzuk is az állo­mányt. Ha már nem tudjuk, hova ül­tessük a szaporított növényünket, egy virágcserépbe ültetve ajándékozzuk meg szomszédunkat vagy kertészkedő barátunkat.
A kertünkben levő gyep szellőz­tetését is meg lehet kezdeni szep­tember vége felé. A szellőztetést végezhetjük küllős vagy késes gyep­szellőztetővel, esetleg gyepszellőztető gereblyével vagy sima gereblyével is. A gépek közül a kül­lős kíméletesebb, valószínűleg hossz- és keresztirányban is érdemes végigjárni a területet. A szellőztetés után érdemes egy kis felülvetést is végezni nagyjából 20-25g/m² fűmagmennyiséggel, így meg­tartva a gyep fiatalságát és pótolva az esetleg hiányokat, a jövő évi zöld gyep érdekében.

Fülöp Alpár kertészmérnök, falugazdász,
Székely Gazdaszervezetek Egyesülete