Székelyföldön sok esetben nagyobb veszélyt jelentenek a pásztorkutyák, mint a medvék vagy a farkasok. A tapasztalatok azt mutatják, gyakran emberre támadnak. Bár törvény szabályozza a pásztorkutyák tartását, a gazdák ennek ellenére megszegik. Nem gyanítanánk, hogy Hargita megyében az erdőben, kijelölt ösvényen sétáló turistákra nagyobb veszély leselkedik, mint a medve vagy a farkas. Saját tapasztalataink és a témában érintettek elmondása szerint nagyobb félelemre ad okot a pásztorkutyák jelenléte. Lapunk igyekezett körbejárni a témát, és az összes érintett félt meghallgatni. A probléma összetett, a megoldás még nem körvonalazódik. Általában mellőzik az állatorvosi kezeléseket Természetesen nem lehet kijelenteni, hogy egyetlen pásztorkutya sem részesül a szükséges kezelésekben, de a szakemberek tapasztalatai azt mutatják, hogy az esetek nagy többségében a gazdák elhanyagolják a kutyatartás egyik fontos lépését. – A körzeti állatorvosnál be kell jelenteni a kutyákat, főleg a veszélyeseket, ezek pedig megjelennek az országos nyilvántartásban. Minden kutyatulajdonos köteles állatorvoshoz vinni a kutyáját, azt mikrochippel ellátni és évente a szükséges és alapvető oltásokat beadatni. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb pásztorkutya esetében ezek a lépések elmaradnak, nem rendelkeznek chippel és oltásokkal sem. Ez azért is jelent nagy gondot, mert ha valakit megtámadnak, esetleg meg is harapnak, súlyosabb következményei lehetnek. Ilyen támadások esetén, ha nem rendelkezik a kutya chippel, akkor hirtelen gazdátlanná szokott válni – jegyezte meg dr. Balog-Pál Barna állatorvos. Sok a segélyhívás pásztorkutyák miatt Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetője elmondta, nagyon sok segélyhívás érkezett hozzájuk kutyatámadások miatt. Véleménye szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nagyon sok a kutya, és ha a pásztor észleli is, hogy valakit megtámadtak, nem minden esetben reagál gyorsan, nem hívja vissza a kutyákat. – Nagyon sok hívás érkezett be hozzánk kutyatámadások miatt az elmúlt évben is. Természetesen a turisták igyekeznek elkerülni a nyájat, a pásztorkutyákat is, gázspray-vel védekezni. Sajnos olyanra is volt már példa, hogy egy külföldi turista hívott minket segítségül, és kiabálta a telefonba, hogy most fognak megharapni a kutyák. Mi igyekszünk a helyszínre sietni, viszont ez nem jelenti azt, hogy az áldozat megússza harapások nélkül. Bármekkora problémát is jelent ez, nem látom a megoldáshoz szükséges megértést. Természetesen a nyájak, állatok mellé kellenek a kutyák, mert valahogyan meg kell védeniük őket a vadállatoktól. De talán ezt úgy is lehetne, hogy nappal zárják el őket a pásztorok, és csak este engedjék szabadon, amikor már kevés az esélye annak, hogy bárkivel szembetalálják magukat a kutyák – tudtuk meg Örstől. Nem lehetnek a nyájak kutya nélkül A gazdák, pásztorok szemszögéből is fontos megvizsgálni az esetet. Elmondásuk szerint ekkora medveszaporulat mellett képtelenség a legelőkre, esztenákra kutya nélkül kihajtani az állatokat. Sok esetben maga a gazda, a kutyák tulajdonosa nem hibás, mert a pásztor mulasztott egy adott helyzetben a figyelmetlenségével, de akkora munkaerőhiánnyal küzdenek, hogy nem áll módjukban a pásztorok közt válogatni. – Nagyon sok a vad, és egy éhes medvével szemben egy vagy két kutya nem sokra képes. Olyan pásztorok is vannak, akik megijednek a vadtól, és teljesen a kutyákra bízzák a vadak elhajtását, amihez azért elég erős falka kell. Természetesen nem szabad veszélyt jelentsenek az emberre, de az sem elvárható, hogy az állatok kutya nélkül legyenek. A mi kutyáinkra nem volt még ilyen panasz, és nem is adunk alkalmat arra, hogy ilyen problémák történjenek – mondta Fibula László, a csíkdánfalvi juhtenyésztők egyesületének vezetője. Nem akármennyi kutyát tarthatnak a pásztorok Törvény szabályozza a pásztorkutyák tartását: a 2006/407-es törvény szerint egy 300-as haszonállat-állomány esetében a pásztorok három kutyát tarthatnak síkvidéken, négyet dombvidéken és hatot hegyvidéken. Minden további legtöbb 100 haszonállat esetében további kutyák tartása megengedett, de ezek száma nem haladhatja meg az ötöt síkvidéken, a hetet dombvidéken és a tízet hegyvidéken. – Ha ezek a kutyák provokálás nélkül emberre vagy háziállatokra támadnak nyilvános helyen vagy magánterületen, a törvény szerint agresszív kutyának minősülnek, és ez számos szankciót von maga után. A kutya tulajdonosa vagy ideiglenes gazdája köteles mikrochippel vagy az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság által megállapított más azonosítási eszközzel ellátni a kutyákat, bejelenteni őket, ellenkező esetben szintén szankciókra számíthatnak a kutyatulajdonosok – részletezte Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Veszteségek sokasága Az online világot böngészve számos, pásztorkutyák támadásáról beszámoló Facebook-bejegy­zés­sel találkozunk. Ilyen Török Hanna csíkszentléleki lakos bejegyzése is, amelyben beszámol arról, hogy a szeretett kedvence életét oltották ki pásztorkutyák. – Csíkszentléleken lakom, a boroszlói eltérőnél. Munkálatok folytak a háznál, a kiskutyám pedig be volt zárva a kazánházba. Az ott dolgozó szakemberek nem akarattal, de nyitva hagyták az ajtót, így a kutyám kiszabadult. Benti kutya volt, a családunk tagja, de sokszor volt az udvaron és néha el is csatangolt. Egy délelőtt a szomszédom hívott, hogy körülbelül öt nagy kutya kínozza a kiskutyámat. Siettem, ahogyan tudtam, de sajnos már az állatorvos sem tudott segíteni rajta. Az eset a kapunktól körülbelül húsz méterre történt. Nagyon megrázott a kutyám elvesztése. Természetesen nem hagytam annyiban, fel is jelentettem a kutyák gazdáját. Jelenleg is tart az eljárás. Az eset után nagyon sokan hívtak fel, hogy kezdeményezzünk petíciót a pásztorkutyák közeli jelenléte ellen. Sokan panaszkodtak hasonló esetekre, sétálni sem igazán mernek a környéken. Fontos tenni ez ellen, felhívni a figyelmet erre a problémára, és megoldást találni rá, elmagyarázni az érintett személyeknek, hogy mekkora veszélyt jelentenek az emberre ezek a kutyák. Az egész családom és jómagam is kutyabarátok vagyunk, imádjuk őket, nagyon sokat fogadtunk örökbe, édesapám ötöt, én pedig kettőt. Annyi tapasztalattal már rendelkezem, hogy tudom, ezek a kutyák a saját gazdájuk szavára sem hallgatnak már bizonyos esetekben – osztotta meg történetét lapunkkal Török Hanna.

Szilágyi Dalma-Orsolya