A nyersanyagok drágulása magával hozza a mezőgazdasági termékek árának az emelkedését is. Nincs ezzel másképp a húsvétra szánt bárány esetében sem, ahol szintén magasabb árakra számíthatunk. A gazdák számára jó hír, hogy az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság jóváhagyja a bárányok vágását magánszemélyek által működtetett gazdaságokban is, akik erre az időszakra létrehozhatnak vágópontokat. A juhtenyésztő gazdáknak nemcsak a folyamatosan dráguló üzemanyag, takarmány nehezíti a dolgát, hanem a nagymértékű munkaerőhiány is. A lapunk által felkeresett gazdák nagy része panaszkodik a késői fialásra, ami azért rossz, mert a húsvéti időszakig nem tudják elérni a szükséges súlygyarapodást. – A tapasztalataink úgy mutatják, hogy ebben az évben nem is olyan jól és nem is időben fialtak az állataink. De ezzel nagyon sok olyan gazda van még így, akivel tartjuk a kapcsolatot. Sokan panaszkodtak rá, hogy későre kezdtek születni a bárányok, illetve azt a súlygyarapodást sem nagyon akarják elérni, mint eddig. Nem tudom, mi lehet mindennek az oka, talán a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt nem tudta a takarmány elérni azt a kalóriatartalmat – vélekedett Kelemen István kászoni juhtenyésztő. A 160 tagú csíkdánfalvi juhtenyésztők egyesületéhez nemcsak Hargita, hanem Maros és Bákó megyéből is csatlakoztak juhtenyésztő gazdák. Az egyesület vezetője, Fibula László elmondása szerint nem sok gazda fogja húsvétkor értékesíteni a bárányokat, az egyesülethez tartozó gazdák harminc százaléka esetleg. Ennek több oka is lehet: a késői fialás, nem érik el a szükséges súlygyarapodást, illetve a gazdák nagy része ősszel adja el exportra. Utóbbi azzal magyarázható, hogy nagy a munkaerőhiány, és ha a gazdák húsvétkor leválasztják a bárányokat, nincs, aki fejje a juhokat. – Én személy szerint egy év alatt az állományom háromnegyedét eladtam, így nem fogok húsvétra sok bárányt értékesíteni. Nagyon sok problémám volt a munkaerővel, ahogyan majdnem minden gazda küzd ezzel. Nem volt, aki fejjen, besegítsen, egy ember pedig nagyon kevés ahhoz, hogy mindent el tudjon végezni – mondta el Horváth Ferenc juhtartó gazda. A drágulások a húsvéti bárány esetében sem maradnak el: a gazdák élősúlyban 19 és 23 lej között tudják értékesíteni bárányaikat, a vágott hús pedig akár 35 és 45 lej között is mozoghat idén. – Előző évi hagyományainkhoz híven idén is körülbelül harminc százalékát értékesítjük a bárányainknak. Tavaly is nagyon jól működött az élő állat eladása, így miután elviszik őket, nem a vágáson kell gondolkoznunk, hanem másnap máris odafigyelhetünk a fejésre. Az árak emelkednek, ami nem is csoda, hisz a kukorica példájával élve tavaly 80 baniért vásároltuk, idén pedig 1,50 lejért – tudtuk meg Kelemen Istvántól. Elmondása szerint valószínű, hogy a gazdák nagy része a munkaerőhiány miatt választja inkább az őszi értékesítést, mivel a húsvét mindenkinek kedvezőbb lenne, nyáron nagyon sok kár érheti az állományt. Jó hírrel szolgált a juhtartó gazdák számára Adrian Chesnoiu agrárminiszter, aki kijelentette, hogy az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság jóváhagyja vágópontok létrehozását magánszemélyek által működtetett gazdaságokban is erre az időszakra, akik rendelkeznek termelői engedéllyel és értékesítési könyvecskével. – Fontos megemlítenünk, hogy hivatalosan fülszámmal ellátott állatokat lehet értékesíteni, ideiglenes vágási engedélyt pedig az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságtól kell igényelni. A vágópontok engedélyezéséhez szerződés is szükséges olyan céggel, amely hivatalosan elszállítja az állatok belsőségeit. Egészségügyi igazolás szükséges mind a mészárosnak, mind az állatokat értékesítő személyeknek is. Azon gazdák, akik bármilyen engedély nélkül vágják le otthon állataikat, és eladják azokat a farmra érkező vásárlóknak, nagyot kockáztatnak, hisz ha kiderül, akkor az komoly büntetésekkel járhat – mondta el Balázs Tünde, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének juhtenyésztésben illetékes falugazdásza.

Szilágyi Dalma-Orsolya