Megnehezítenék a kisgazdák helyzetét
Szigorított az állam a sertéstartás és -forgalmazás szabályozásán, de a gazdák visszajelzéseire reagálva a mezőgazdasági miniszter szinte azonnal enyhítéseket helyezett kilátásba a háztáji sertéstartók számára, még az új rendelkezések életbelépése előtt. Az új szabályozás célja a sertéspestis terjedésének megfékezése, ennek érdekében sokkal szigorúbb feltételeket írnak elő az értékesítésre szánt sertések tartására.
Ebben az esetben leginkább a kis, háztáji gazdaságok működését befolyásolják, hisz ezen a karácsonyon még lehet az állatorvos által kiállított dokumentummal értékesíteni az állatokat, viszont januártól már nem. (Szerk. megj.: az információk, szabályozások az anyag elkészülte és megjelenése után változhatnak.)
A parlament által elfogadott, sertéstartást szabályozó jogszabály végrehajtásához szükséges két szakhatósági rendelet csak október második felében került nyilvánosságra. A mezőgazdasági miniszter bejelentése alapján azonban egyelőre nem korlátozzák a háztáji gazdaságokban a sertések értékesítését, vagyis az új jogszabályt januárig felfüggesztik. Az új előírások sokkal szigorúbbak, és gyakorlatilag csak olyan körülmények között teszik lehetővé a háztáji gazdaságokban tartott sertések értékesítését, ahol a gazdák számos feltételnek megfelelnek. A szigorú szabályok inkább a hivatásos, ellenőrzött körülmények között működő sertéstartóknak kedveznek, hogy megállítsák a sertéspestis terjedését. A kis, önellátó gazdaságokból való sertésszállítás tilos lesz. Be lehet vinni például a felnevelésre vásárolt malacokat, de az onnan való értékesítés nem engedélyezett. Januárig még lehetőségük van a kis háztáji gazdaságoknak a sertések értékesítésére az állatorvos által kiállított dokumentum révén, januártól viszont már ez sem lehetséges – mondta el érdeklődésünkre reflektálva István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Kisgazdaságból van a legtöbb
A szigorú szabályozások főképp a nagy farmok, böllérek miatt lépnek érvénybe, hiszen egyre több sertéspestises esetet jelentenek be már Romániában. Mint Borboly Csabától, Hargita Megye Tanácsának elnökétől megtudtuk, jelenleg körülbelül 26 000 sertés van Hargita megyében, és ezek többségét kisgazdaságokban tartják, van néhány olyan farm, amely a tevékenységét vállalkozásszerűen végzi, de a sertéstartó gazdaságok többsége háztáji jellegű. Elmondása szerint minden olyan törvény vagy rendelet, amely a Hargita megyei gazdálkodók életét valamilyen szinten is korlátozza, rossz, és jobban át kellene gondolni, mielőtt meghozzák.
– Emlékszem, hogy két-három évvel ezelőtt, amikor még a Mezőgazdasági Minisztérium akarta korlátozni a háztáji gazdaságokban tartható sertések számát öt sertésre, az milyen szintű felháborodást váltott ki, és akkor az RMDSZ parlamenti képviselőinek köszönhetően ez nem ment át. Most egy teljesen más irányból, a Mezőgazdasági Minisztériumot teljesen mellőzve, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság, amely direkt a miniszterelnök hatáskörébe tartozik, kiadott olyan rendeleteket, melyek megtiltják a sertésértékesítést a háztáji gazdaságok számára. Én megértem azokat az érveléseket, melyek szerint a romániai sertésfogyasztás nagy részét importból tudják fenntartani, mert Romániában a sertéspestis folyamatos kockázatot jelent a nagy farmok számára, amely meggátolja a fejlődésüket, és ezáltal az ország önellátása nem kivitelezhető. Én azt is értem, hogy vannak olyan kereskedők, úgynevezett böllérek, akik a törvényeket nem tartják be, és malacokat sokszor olyan vidékekről is elszállítanak és eladnak, ahol magas a fertőzésveszély, vagy esetleg gócpontok is vannak. Ám ez a rendelkezés, amelyet meghoztak, nem látom, hogy javítani tudná a sertéspestis elleni védekezést, vagy megszüntetné az amúgy is jogszerűtlenül eljáró böllérek tevékenységét – vélekedett Borboly Csaba.
A megyeelnök hozzátette, ez a rendelkezés igazán negatívan azokat a kisgazdaságokat érinti, amelyek már ötven-száz évvel ezelőtt is hasonlóan végezték a tevékenységüket, és öt-tíz sertést tartanak, ebből a család részére is levágnak néhányat, a többit pedig értékesítik szomszédnak, ismerősnek, esetleg a szomszéd községben. Ez a rendelet ezeket a gazdaságokat gyakorlatilag áttolja a szürke gazdasági szereplők közé. Továbbá azzal, hogy szabályozzák a malacok fülszámozását is, vagyis ha a származása nem igazolt, az állatorvos nem tehet bele fülszámot, ezzel a lehetőségét is elveszti az a háztáji sertéstartó, aki a szomszédtól szeretne két állatot megvenni és azokat felnevelni a családja részére.
– Látni kell, hogy Hargita megyében a háztáji gazdaságok vannak túlnyomó többségben, és pont ezeket a gazdaságokat érinti negatívan a szóban forgó rendelkezés, oly módon, hogy a problémára nem ad megnyugtató választ. Vagyis túlszabályozzák és ellehetetlenítik a háztáji sertéstartást és ezek értékesítését, így nem fog megszűnni a sertéspestis. A legrosszabb ebben a rendelkezésben, hogy Hargita megye ismételten az elszenvedő megyék közé tartozik. Persze nálunk is voltak kisebb gócpontok, hisz egy vírus nem kerüli el a megyénket, többek közt a vaddisznók is hordozói a sertéspestisnek, így nem lehet kivédeni, de az ország más megyéiben sokkal nagyobb problémák voltak és vannak. Ez annak köszönhető, hogy a háztáji gazdaságok jól működnek, és jól kialakult bizalmi rendszeren alapulnak: tíz éve egy bizonyos falustársamtól veszem a disznót, mert tudom, milyen módon tartja, gabonát etet, nem mindenféle előre összeállított tápot, soha nem volt gond a trichinavizsgálattal stb. Ezek a gazdaságok lesznek a legnagyobb elszenvedői a rendeletnek, illetve nem is elszenvedői, hiszen ettől még mindenki, aki eddig csinálta, ezután is fogja, csak már a szürkegazdaság részét fogják képezni, és fülszám nélküli sertéseket mozgatnak, teljesen kimaradva mindenféle nyilvántartásba vételtől. Továbbá annak is köszönhető, hogy a helyi hatóságok, amelyek a problémát kell kezeljék az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a prefektúra munkatársai jól tudták kezelni a sertéspestist Hargita megyében. Ahol megjelent, ott megfelelő körültekintéssel, gyorsan és lelkiismeretesen elvégezték azokat a tevékenységeket, melyek a fertőzés tényleges visszaszorítását eredményezték. A kormány nem jó megoldással állt elő ebben az esetben sem, sajnos nem a háztáji gazdaságok bioszekuritásának növelése érdekében tesz erőfeszítéseket, vagy nem olyan intézkedéseket vezet be, amelyek a háztáji sertéstartóknak adnak lehetőséget, hogy kisvágóhidak számára értékesítsék állataikat, ami középtávon megalapozná a fejlődésüket, hanem tiltással és szigorítással. Tudom, hogy ez könnyebb, mint egy jól megalapozott fejlesztési stratégia a sertéságazatra nézve, amelyben hangsúlyosan kezelik a háztáji gazdaságokat, és nem mellékesen ez összhangban lenne az EU-s Közös Agrárpolitikával, de az irány nem ez. Én csak biztatni tudok mindenkit, aki eddig is sertést tartott, hogy a törvényeknek megfelelően a körzeti állatorvossal és a hatósági állatorvossal együttműködve folytassa tevékenységét, mert ahogy Romániának érdeke, hogy a sertésfogyasztás ne importból legyen fenntartva, úgy Hargita megyének is fontos, hogy a helyben tenyésztett sertéseket továbbra is itt helyben tudjuk elfogyasztani – tette hozzá a megyeelnök.
Ellehetetlenítették a kisvágóhidak működését is
Nemcsak a kisgazdák mindennapi munkáját befolyásolta a határozat, hanem azon kisvágóhidak működését is, amelyek a helyben tenyésztett állatokat vásárolták fel. Ilyen akár a csíkcsomortáni Vágó, melynek egyik tulajdonosát, Szőcs Előd séfet kérdeztük a jelenleg kialakult helyzetről.
– Nagyon mélyen belenyúltak egy olyan kultúrába, amely nálunk még mindig nagyon erősen él. Nemcsak a kis gazdaságokat, hanem a mi munkánkat is ellehetetleníti, hiszen mi voltunk az elsők, akiknek sikerült intézményesíteni a háztáji sertést, ami nagyon nagy eredmény volt. Most pedig hoznak egy ilyen törvényt, amellyel nem tudunk mit kezdeni. De ezenfelül a helyiek többsége egy olyan paraszti kultúrában nevelkedett, ahol mindig volt a hátsó udvaron egy disznó, akár kismalacok is születtek, melyekből kettőt-hármat megtartottunk a család részére, a többit pedig értékesítettük a szomszédoknak. Természetesen értem az okát, hogy miért kellett ezt behozni, viszont ezzel ugyanúgy nem azok munkáját nehezítik meg, akiknek meg kellene, hanem azoknak az embereknek, akiknek a háztáji kisgazdaság volt az utolsó mentsváruk. Lehetetlen az, hogy ha egy adott háztájon belül születik tizenkét darab malac, azt az udvaron belül elfogyasztják. Viszont azt is láthattuk a koronavírus idején, hogy akik falun éltek, és a hátsó udvaron volt egy sertés, három tyúk, tehén, sokkal nyugodtabbak voltak, hiszen tudták, hogy egy darabig biztosan lesz mit enni. Nagyon megnehezítették a mi munkánkat is, hiszen jelenleg nem tudunk felvásárolni terméket. Ezzel arra akarnak rákényszeríteni – ami biztosan sikertelen lesz –, hogy importált húsból készítsünk különböző termékeket, és azt árusítsuk, de abban mi a helyi, egészséges élelmiszer? Természetesen januárig tudja értékesíteni a kisgazda az állatait, de annak pedig az lesz a következménye, hogy oké, mindent is elad karácsony végéig, és utána teljesen felhagy ezzel, mert már nem éri meg neki az a sok utánajárás – fejtette ki Szőcs Előd.
Van megoldás?
Mint azt megtudtuk, Hargita Megye Tanácsa megfogalmaz egy jogszabály-módosító tervezetet, amely azt foglalná magában, hogy az értékesítés továbbra is működhessen a háztáji gazdaság tíz kilométeres körzetében. Továbbá pedig tervben van megyei alintézményekkel, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével és az ellenőrző szervekkel közreműködve egy olyan egyesület létrehozása, amely a kisgazdaságoknak nyújtana segítséget az engedélyeztetések folyamatában.
– Azok a gazdák, akik a jövőben is szeretnék értékesíteni sertéseiket, muszáj valamilyen formában bejegyeztetniük gazdaságukat az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságnál. Ehhez szükséges egy bizonyosfajta vállalkozási forma, a bejegyeztetés folyamatát egy kérvénnyel tudják elindítani, a szakembereink pedig ellátogatnak hozzá, és felmérik a gazdaságot, hogy az mennyiben felel meg a minimális biztonsági előírásoknak. Ide sorolhatjuk például, hogy az istállóban csakis sertést lehet tartani, megfelelőképp elkerítve, ott lennie kell vezetékes víznek, hogy a gazda kellőképp megmossa a kezét, illetve csizmáját, természetesen pedig ruháját, köpenyét is tárolnia kell valahol – tette hozzá István Róbert.
A kisvágóhidak jövőjét is befolyásolta, hiszen januártól már csak bejegyzett egységektől vásárolhatják fel a húst, Szőcs Előd elmondása szerint pedig már vannak helyi gazdák, akik mindenképp bejegyeztetnék az előírásoknak megfelelően gazdaságukat, így nem veszik el az, amit évek alatt építettek fel.
– Az új szabályozás miatt még több feladata lesz a Székelyföldi Falugazdász-hálózatnak. Nagy feladat, hogy a székelyföldi fogyasztókat minőségi hússal tudjuk ellátni, és bár nagyobb százalékban szarvasmarhafarmok vannak, húsfogyasztás tekintetében mégis a sertés áll az élen. Kevesebb nagy léptékű sertésfarm van környékünkön, ezért is fontos, hogy kiálljunk a családi gazdaságok mellett. Olyan megoldási lehetőség is van, hogy egyesületekbe tömörülve közösen tudják értékesíteni majd állataikat. Annak érdekében, hogy itt is promotáljuk az integrációkat, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete segít ezen egyesületek létrehozásában, díjmentesen és természetesen a szükséges engedélyek beszerzésében is. A következő időszakban felkutatjuk azokat a gazdákat, akik érdekeltek a témában, és különféle tájékoztatókat is szervezünk, hogy a vonatkozó törvények érthetővé váljanak mindenki számára – mondta el Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke.