Mint arról lapunk is beszámolt, először január 10-én Németországban – ahol 36 éve nem történt hasonló eset – jelezték a vírus felbukkanását egy brandenburgi bivalyfarmon, Berlin közelében. 
Az ANSVSA közölte, hogy március 6-án ragadós száj- és körömfájás vírust – a betegséget laboratóriumi vizsgálatok igazolták – azonosítottak Győr közelében, egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen, ahol 1400 kérődző található. Az ottani hatóságok azonnali intézkedéseket rendeltek el a súlyos gazdasági kárral járó betegség elterjedésének megakadályozása érdekében. A rendkívül ragályos betegség több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon. 

A vírus Romániába történő terjedésének megelőzése érdekében az országos állategészségügyi hatóság szigorú intézkedéseket rendelt el – közölte lapunkkal Fodor Levente. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) járványtani osztályvezetője elmondta: elsősorban értesítik és tájékoztatják a magán- és hatósági állatorvosokat a betegségről, annak tüneteiről. Tájékoztató anyagok kiosztása és terjesztése által a gazdákat is figyelmeztetik a helyzetről és teendőkről, például azonnal jelenteni kell az állatorvosnak, amennyiben gyanús, a betegségre jellemző tüneteket észlelnek a jószágokon.
Az állatszállításokat korlátozzák és folyamatosan mo­nitorizálják. Az eddig beérkezett – főleg a februári – szállítmányokat ellenőrzik, feltérképezik, ugyanakkor azoknak a kereskedelmi egységek, amelyek állatkereskedelemmel foglalkoznak, kell értesítsék az állategészségügyi hatóságot – hívta fel a figyelmet Fodor Levente.
Megtudtuk, a betegség elsősorban a hasított körmű patásokat érinti, például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. Rendkívül gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni. A lovakra és az emberre nem veszélyes. Romániá­ban utoljára 1972-ben okozott problémát a betegség.