Most vagyunk a vidékfejlesztési pályázatok benyújtásának időszakában. Némely alintézkedésnél már elfogytak a pénzek, de a 4.1-es alintézkedésben a lapszámunk szerkesztésének idejében rendelkezésünkre álló információk szerint, amellyel a gazdaságok korszerűsítését támogatják, 2022. január 25-ig még fel lehet tölteni a pályázati dokumentációkat a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR) honlapjár Az alintézkedés hozzájárul a gazdaságok általános teljesítményének javításához, előre kívánja mozdítani a kis- és középgazdaságok szerkezetátalakítását, azok kereskedelmi gazdasággá való alakítását, ugyanakkor ösztönzi társulási formák megalakulását, fejlesztését. A 4.1-es alintézkedés kedvezményezettjei a jogi személyiségű gazdaságok, termelői csoportok, szövetkezetek, közbirtokosságok. A kiírás keretösszege 760 millió euró, a maximálisan pályázható összeg pedig 1 500 000 euró. A támogatás mértéke 30 és legfeljebb 90 százalék közötti arányban nyújt vissza nem térítendő támogatást. A maximális támogatottsági arányt viszont csak a társulási formák, szövetkezetek érhetik el. Az I kategóriájú gazdaságok és társulások esetén növelhető a támogatás mértéke, de ez nem haladhatja meg a 70%-ot mezőgazdasági egységek és a 90%-ot társulások esetén. A pályázók a következő alkategóriákban pályázhatnak: ] 4.1.1: egyszerű mezőgazdasági gép és öntözőberendezés vásárlása a növénytermesztésben és fölös víz lecsapolása – az intézkedésre csak a már működő gazdaságok pályázhatnak. ] 4.1.2 és P4.1.3: növénytermesztő és állattenyésztő farmok korszerűsítése, farmszintű termék-előkészítés és -feldolgozás megvalósítása, kivéve a zöldség- és burgonyatermesztést – az intézkedésre csak a már működő gazdaságok pályázhatnak. ] 4.1.4: gépvásárlás fiatal gazdáknak – az intézkedésre csak a már működő gazdaságok pályázhatnak (a gazdaság dimenziója minimum 12 000 € SO kell legyen, és nem lépheti át a 100 000 € SO-t). ] 4.1.5 és P4.1.6: beruházások támogatása az állattenyésztő gazdaságokban a termelésben, azok előkészítésében (feldolgozás nélkül) és a termékek marketingjében – pályázhatnak már működő és a pályázat útján létrejövő gazdaságok is. ] 4.1.7: beruházások a zöldségtermesztő gazdaságokban, ideértve az üvegházakban való termesztést és a burgonyatermesztési beruházásokat is (termelési beruházások, előkészítés és marketing) – pályázhatnak már működő és a pályázat útján létrejövő gazdaságok is. ] 4.1.8: beruházások támogatása a zöldségek előkészítésében, feldolgozásában és marketingjében, beleértve a burgonyát is – az intézkedésre csak a már működő gazdaságok pályázhatnak. A fenti kategóriákat figyelembe véve a következő tevékenységeket lehet elszámolni: épületek és trágyatárolók építése, korszerűsítése, marketingtevékenység, mint például brandépítés vagy weboldal készítése, hűtött közlekedési eszközök, utánfutók, mezőgazdasági termékek forgalmazása céljából használandó autók vásárlása, a gazdaságon belüli bekötőutak létesítése és/vagy korszerűsítése, beleértve a közműveket és a csatlakozásokat másodlagos elemként, beleértve a természetes védőfüggönyök építését, öntözési, vízelvezetési rendszerek létesítését és/vagy korszerűsítését. Traktorokat, mezőgazdasági utánfutókat, speciális utánfutókat, mezőgazdasági gépeket lehet vásárolni a megpályázott pénzből, a támogatás összegéből ugyanakkor lehet szoftvert vásárolni vagy fejleszteni, de szabadalmak, licencek, szerzői jogok, védjegyek vásárlásának költségei fedezhetők a pályázati pénzből. Az egyes alkategóriákban némely költség nem elszámolható, például az építkezés nem támogatott a 4.1.1 és a 4.1.4 alkategóriában. Alkategóriánként változik az a minimális ponthatár is, amelyet a pályázónak el kell érnie ahhoz, hogy pályázatát leadhassa: a 4.1.1-ben a minimális pont, amelyet el kell érnie a pályázatnak, 30 pont, a 4.1.2/4.1.3-ban minimum 15 pont, a 4.1.4-ben minimum 25 pont, a 4.1.5/4.1.6-ban minimum 15 pont, a 4.1.7-ben minimum 15 pont, a 4.1.8-ban pedig minimum 15 pont. Nemcsak alkategóriánként határoztak meg minimumponthatárt, hanem a pályázati időszakra vonatkozóan is, ami azt jelenti, hogy a pályázó csak akkor nyújthatja be pályázatát, ha annak pontszáma eléri vagy meghaladja az illető hónapra érvényes kötelező minimális ponthatárt. November 24-ig csak azok nyújthatták be a pályázatukat, akik elérték vagy meghaladták a 85 pontot, a 4.1.1-ben és a 4.1.4-ben ez a minimális ponthatár 90 pont volt. A november 25. és december 24. közötti időszakban a minimális elérendő ponthatár 50 pont, a 4.1.1 és a 4.1.4 esetében minimum 60 pont. Az utolsó időszakban pedig, ami január 25-ével zárul, a minimális benyújtási ponthatár 15 pont, a 4.1.1 és 4.1.4 alkategóriában pedig minimum 30 pont. A pontozási kritériumok alkategóriánként változhatnak, de a továbbiakban felsorolok pár olyan fontos kritériumot, ami pontozás szempontjából mérvadó lehet. A pontozásnál előnyt élveznek azok a családi gazdaságok, amelyek gazdasági dimenziója 8000 és 100 000 SO között van, ugyancsak kedvezően pontozzák azokat a gazdákat, akik tagjai termelői csoportnak, szövetkezetnek. Az alintézkedés nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és a hatékony energiafogyasztásra, ennek okán pedig pontozás szempontjából előnyben vannak azok a pályázók, akik olyan beruházásokra készülnek, amelyek lehetővé teszik környezetvédelmi intézkedések alkalmazását és a kockázatkezelést (például meteorológiai állomások, korai előrejelző rendszerek), beleértve az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is. Pontozás szempontjából előnyt élveznek azok a gazdaságok, melyek több mint hároméves aktív vállalkozói státusszal rendelkeznek, ahogy azok is, akik a 2014–2020 időszakban nem részesültek a 4.1-es vagy a 19.2-es alintézkedés finanszírozásban. Ahogy azt már a többi pályázati kiírásban is láthattuk, előny a szakirányú végzettség, a biogazdálkodásra irányuló projekteket is kedvezőbben bírálják el, és az is előny, ha a pályázó rendelkezik a „hegyvidéki termék” minősítéssel. A pontozásnál előnyt élveznek azok is, akik gazdasága magas mezőgazdasági potenciálú területen van. Természetesen pályázni akkor is lehet, ha a földek az alacsony termelőképességű kategóriában vannak, viszont így a pályázó hátránnyal indul a magasabb termelőképességű földterületeket birtokló gazdákkal szemben, mivel az alacsony kategóriáért egyáltalán nem jár pont. Ezeket a besorolásokat az egész országban térségek szerint átlagolva határozták meg, ezért nem biztos, hogy egy adott zónában az összes földterület ugyanannak a potenciálnak felel meg egy bizonyos termény szempontjából. Kevesen tudják, de lehetőség van arra, hogy ezt a mezőgazdasági besorolást felülbírálják, a gazda ugyanis kérheti a parcellái termelőképességének elemzését egy adott terményre vonatkozóan. Ezeket a talajtani vizsgálatokat a Talajtani és Agrokémiai Hivatalban (Oficiul de Studii Pedologice și Agrochimice – OSPA) végzik. Ez a hivatal környékünkön Csíkszeredában, Brassóban, illetve Marosszentgyörgyön található. Az elemzés elég költséges, és a földterületek, vagyis a vett minták számától függ, ezért érdemes minél nagyobb egybefüggő területeket bevizsgáltatni, hogy minél kevesebb mintát kelljen a bizottság vegyen. A pályázó által kiválasztott fő kultúrát (például zöldséget) csak a bevizsgáltatott területeken termesztheti a gazda (a pályázati időszak lejártáig), különben nem kapja meg a bevizsgáltatásért járó magasabb pontszámot. Mindazonáltal érdemes élni a lehetőséggel, hiszen ha a pályázat nyer, a befektetett költség megtérül.

Szász Andrea pályázati tanácsadó, falugazdász, Székely Gazdaszervezetek Egyesülete