Bemutatkozás
Gáspár Hajnal vagyok Zetelakáról, egy füvesasszony. Átmentem a múltból az olyan értékeket, amelyekre csak most, napjainkban figyelünk fel újra, amikor a tudomány és a gyógyszerek nem mindig hatásosak. Ami ezelőtt száz évvel használt, gyógynövénykivonat, vadalmaecet, az most is gyógyít, táplál és hasznos az emberi szervezetre, csak elszakadtunk a természettől, és nem tudjuk, hogyan kell használni. Teák, teakeverékek, tinktúrák, gyógykrémek, kenőcsök, szappanok, fűszerek, ecetek, szörpök, kanalas orvosságok, gyógylikőrök, pálinkák, befőttek, lekvárok, zakuszkák és gombák feldolgozásával foglalkozom nap mint nap. A gyógynövényeket a családom segítségével gyűjtjük, holdnaptár szerint, és dolgozzuk fel. Ez a munka egy elhivatottság, ez az életem, és remélem, hogy a Jóisten segítségével még sok éven keresztül tudom folytatni ezt a tevékenységet és hátrahagyni a jövő nemzedéknek.

Csalán (Urtica dioica)

Most már megélünk, mert bújik a csalán (ezt tartották a régi öregek). Ez az egyik olyan gyógynövény, amit már egész kiskorunkban felismerünk. Mindenkinek van élménye és tapasztalata a csípését illetően. A csalán leveleit és szárát szőrök borítják, amelyek a legkisebb érintésre beleállnak a bőrbe, és égető, viszkető hólyagok keletkeznek. A csaláncsípésre útifüvet, cickafarkat vagy mentát dörzsölve enyhíthetjük az égő, fájó érzést.
A csalán egyike a leghatásosabb gyógynövényeinknek, minden része gyógyító hatású. Gyűjtésével vigyázzunk, hogy forgalmas utak mellől, vegyszerrel permetezett és kezelt területekről soha ne gyűjtsünk, mert megköti a méreganyagokat, és így többet árthat, mint használ. Ez érvényes minden más gyógynövényre is!
Ha az időjárás enyhe, már februárban is szedhetjük a picike kis hajtásait, amikből a legfinomabb főzelék, leves vagy mártás készíthető.
A nagy csalán különösen gazdag vasban, ásványi anyagokban (magnézium, kalcium, foszfor). Levelei, hajtásai bőségesen tartalmaznak klorofillt, nyomelemeket. A levele az egyik legjobb zöld színezőanyag akár a cukrászatban vagy a gasztronómiában is. 
A régi népi gyógyászatban is alkalmazták, ásványianyag-pótló hatása miatt főleg tavasszal. Télen nem igazán jutunk friss zöldekhez, és a legyengült szervezetnek nagy szüksége van rá. Vértisztító hatása miatt a tavaszi tisztítókúrák egyik alapanyaga. 
A csalánmag nagyszerű élelmiszernek számít, gazdag fehérjében, rostban, vitaminokban, ásványi anyagokban. Felhasználható fűszerkeverékekben, vajas linzer kekszekhez, sós és édes süteményekhez adható. Vörösborban áztatva felerősíti a szervezetet. Ha a csalánmagot porrá őröljük és mézzel elkeverve kiskanalas orvosságként fogyasztjuk, állítólag megszünteti az impotenciát. 
A csalángyökér is igen nagy orvosság: kihajtja a szervezetből a húgysavat, így csökkenti az ízületi gyulladást. Ha túl sok húst eszünk, nem mozgunk eleget, vagy a vese nem működik megfelelően, a húgysav az ízületekben kikristályosodik, ami erős fájdalommal jár, ezen segít a csalángyökérfőzet vagy -kivonat.
Hajhullásra és korpásodásra is kiváló a csalán vagy a csalángyökér-kivonat. Külsőleg és belsőleg is alkalmazható a tinktúrája. Hajmosás előtt egy órával bedörzsöljük a fejbőrt a tinktúrájával, majd hajmosás után leöblítjük hajunkat a főzetével.
A csalán az egyik legjobb vizelethajtó, vértisztító, gyulladáscsökkentő, kiválóan alkalmazható prosztataproblémákra, vércukorszint-csökkentő, jó hatással van az allergiás tünetekre, viszont kúraszerűen érdemes fogyasztani, mivel nagyon agresszív gyógynövény. Két hónap fogyasztás után szünetet kell tartani.
Régebb rendszeresen gyűjtötték, megszárítva, ledarálva az állatok takarmányához adták. Magas vitamintartalma jó kondícióban tartja az állatokat, megelőzték vele a járványokat, betegségeket (például a disznók nagyon jól fejlődtek, láthatóan egészségesebbek lettek, és szép fényes szőrük nőtt).
A csalán trágyaként is felhasználható a kertben, ellenállóbbá teszi a növényeket, gyorsítja a növekedést:
– Egy hordóba teszünk csalánt, zsurlót, fekete nadályt, és esővízzel feltöltjük.
– A kert hátsó részébe tegyük, mert ahogy erjed, nagyon büdös tud lenni.
– Tíz nap erjedés után használhatjuk: 10 liter vízhez 1 liter erjedt csalánlét adunk, és így felvegyítve locsoljuk a növényekre.

Csalánszörp
Hozzávalók:
1 kg friss csalánhajtás 
½ l víz 
1 kg cukor 
3 citrom 
1 kk. citromsav
Elkészítés:
A csalánt megpucoljuk, megmossuk, a vizet felforraljuk, és annyi csalánt teszünk bele, amennyi belefér, felforraljuk, kivesszük, ugyanabba a csalános vízbe újabb adagot teszünk, így kapunk egy koncentrált kivonatot. Leszűrjük, a léhez hozzáadjuk a cukrot, citromot, citromsavat, és újból felmelegítjük. Sterilizált üvegekbe töltjük és száraz dunsztba tesszük, amíg kihűl. Ezt lehet fogyasztani hideg vízzel feltöltve limonádéként és forró vízzel feltöltve teaként. 

Csalánmagos keksz
Hozzávalók:
800 g liszt 
500 g vaj
300 g porcukor
60 g darált mogyoró
10 tojássárgája
1 csipet só
30 g darált csalánmag
Ezeket összegyúrjuk, hűtőben egy órát pihentetjük, vékonyan kinyújtjuk, formákat szaggatunk belőle, és 200 fokos sütőben 7 perc alatt készre sütjük.

Csalános-krémsajtos tekercs
Hozzávalók:
500 g friss csalánhajtás
3-4 cikk fokhagyma 
5 ek. liszt 
5 tojás
só 
sütőpor
100 ml olaj
2 ek. tejföl
A töltelékhez:
300 g krémsajt 
20 g zselatin 
2 főtt tojás
Elkészítés:
A csalánt fokhagymával megdinszteljük az olajban, majd pürésítjük. Összekavarjuk a tojással lisztel, sütőporral, tejföllel majd fűszerezzük. Sütünk egy vékony lapot belőle. A töltelékhozzávalókból krémet készítünk, lekenjük vele a csalános lapot, feltekerjük, fóliába csomagoljuk. Mikor kihűlt és összeállt, felszeleteljük.