Székelyföldre is jellemző, hogy az agrár-társadalom jelentősen elöregedőben van, és kevés fiatal látja meg a lehetőséget az agrárszektorban és veszi át szüleitől a gazdaságot, vagy akár kezd bele saját gazdaságba. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a Székelyföldi Fiatal Gazda Program keretében felmérést készített, amelynek az volt a célja, hogy felmérjék a székelyföldi fiatal gazdák igényeit és feltérképezzék problémáikat. Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke elmondta: egyesületük célja többek között a székelyföldi fiatal gazdák felkarolása és segítése, ezért összeállítottak egy kérdőívet a fiatal gazdák számára, amelyre nagyon sok válasz érkezett Hargita, Kovászna és Maros megyéből egyaránt. – Az volt a célunk, hogy ténylegesen ismerjük meg azokat a fiatalokat, akik már gazdálkodnak, vagy akár ezután fognának hozzá. Az információkat általában közöljük a nagyközönséggel, de szükséges, hogy tényszerűen szembesüljünk bizonyos problémákkal és kérdésekkel ahhoz, hogy megfelelő segítséget tudjunk nyújtani. Így személyre szólóan tudunk nekik segíteni és nagyon örvendtünk, hogy nagy számban jelentkeztek és küldik be a válaszokat a mai napig. A beérkezett válaszok feldolgozását követően a fiataloknak szakmai képzéseket, utakat tudunk szervezni, eseménynaptárt készítünk számukra. Segítünk pályázatok megírásában, vagy akár termékeik értékesítésében, tanácsadással szolgálunk, ha kell. Az egész lényege, hogy a falugazdászainkra rábíztuk a fiatal gazdákat, így ők személyesen tudnak velük foglalkozni és követni a tevékenységüket – részletezte lapunknak Be- cze István. A program kezdeteként online regisztrációs platformot hoztak létre a www.szekelygazda.ro weboldalon, ahol információkat gyűjtöttek a regisztráltak gazdaságáról. Az online regisztrációt követően, telefonon is megkérdezték a gazdák többségét. Ebből az összesített adatbázisból egy kimutatást készítettek, hogy átfogóan lássák a székelyföldi fiatal gazdák helyzetét. A pályázati kiírások előírásai miatt a 41 éves kor alatti fiatal gazdák helyzetére voltak kíváncsiak, ugyanakkora gazdaregisztrációs hirdetésük 41 éves kornál idősebb személyeket is megszólított. A regisztráció a mai napig elérhető és folyamatosan várják az SZGE mukatársai a beérkező válaszokat. A nyáron összesített eredményeket 654 regisztrált válaszból állították össze, viszont azóta még számos válasz beérkezett az egyesülethez. A 654 feldolgozott regisztráció közül 358 érkezett Hargita, 104 Maros és 192 Kovászna megyéből. A válaszadók 61 százalékának legmagasabb iskolai végzettsége középiskola, 22 százalékuk pedig rendelkezik felsőoktatási képzéssel is. Közel 27 százalékuk 30 és 35 év közötti, 21,7 százalékuk 24 és 29 év közötti, illetve 16 százalékuk 18 és 23 év közötti. 43 százalékuk legtöbb öt éve gazdálkodik 27 százalékuk pedig legtöbb tíz éve. Az állattenyésztők vannak többségben A következő adatok csak a fiatal gazdákra, vagyis a 41 éves kor alatti gazdákra szűrt eredmények érvényesek, mindez 522 regisztrált gazdát jelent, amely az összes regisztrált személyek nyolcvan százaléka. Gazdaságtípusok függvényében a legtöbb gazdaság főtevékenysége az állattenyésztés (199 gazdaság), 188 vegyes gazdaság van, amelyek a növénytermesztéssel csak állattakarmányozás céljából foglalkoznak, 80 pedig növénytermesztéssel foglalkozik. Tehát a Hargita megyei 41 év alatti válaszadó gazdák 51 százaléka állattenyésztéssel foglalkozik, 33 százaléka vegyes gazdaságot működtet, 8 százaléka pedig növénytermesztéssel foglalkozik. A 492 gazda közül a legtöbben kukorica, búza, lucerna és burgonya termesztésével foglalkoznak, az állattenyésztők közül a legtöbb gazda szarvasmarhát, sertést és juhot tart. A fiatal gazdák kétharmada még nem pályázott támogatásért Hargita megyében a válaszadók 69 százaléka még sosem pályázott támogatásra, a maradék 31 százaléka igen. A pályázók legnagyobb része a Pro Economica Alapítvány által kiírt támogatásokat igényelte. A megye 41 év alatti gazdáinak 45 százaléka mezőgazdasági eszközökre és gépekre pályázna, 21 százaléka infrastrukturális fejlesztésre, 19 százalékuk pedig állatvásárlásra. Az egyesület kérdezte a gazdákat azokról a problémáikról is, amelyekkel a leggyakrabban szembesülnek és hátráltatják mindennapi munkavégzésükben. A leggyakrabban említett konkrét problémák közé tartozik a képzetlenség, a szakképesítés és idegennyelv-ismeret hiánya, növénytermesztési gondok: betegségek, a vegyszer és műtrágya drágulása. Az állattenyésztők gondjai közt szerepel a támogatások nem megfelelő idejű folyósítása, kevés és nem megfelelő pályázati lehetőség. Az is gondot okoz, hogy szakképzettség hiányában nem tudnak pályázni, nem kapnak ehhez segítséget, a támogatásokat nem megfelelően osztják el és nehezen elérhető feltételeknek kell megfelelniük. Értékesítés szempontjából nem találnak megfelelő piacot rá, és alacsony áron tudják értékesíteni a termésüket. Számos földterülettel kapcsolatos problémával is találkoznak. Ilyen a területhiány, a telekkönyvezés nehézsége, a területek hivatalos megvásárlása, illetve a hagyatéki eljárások bürokratikussága. Becze István ugyanakkor rámutatott: kifejezetten fontos, hogy szövetkezeti tagok legyenek a fiatal gazdák, ugyanis már ez is szerepel egyes pályázati kiírások elvárásai között. A Hargita megyei válaszadóknak csak 28 százaléka egyesületi és mindössze hét százaléka szövetkezeti tag. A szakirányú végzettség is fontos tényező bizonyos pályázatok esetében. A szakirányú végzettséggel rendelkező fiatal gazdák közül a legnagyobb arányban valamilyen tanfolyamot végeztek, míg valamilyen egyetemi szintű diplomával már kevesebben rendelkeznek. A kérdőívre beérkezett válaszok alapján, ebbe beleértve a 41 évnél idősebb gazdákat is, a legtöbben az általános gazdálkodás, illetve biogazdálkodás tematikájú képzések iránt érdeklődnek. Becze István még elmondta: az egyesület a felmérés alapján meg tudta határozni, hogy milyen segítségre van igényük térségünk gazdáinak. Az SZGE folyamatosan várja az újonnan beérkező válaszokat, amelyeket szintén feldolgoznak. Ezt követően cselekvési tervet készítenek. Elsősorban eseményeket, programokat szerveznek a fiatal gazdáknak, illetve pályázati tanácsadást nyújtó szakosztályokat hoznak létre, továbbá tanfolyamokat, képzéseket szerveznek.

Szilágyi Dalma-Orsolya