Az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület a Gyimesvölgyi Biogazdák Egyesületével közösen negyedik alkalommal szervezte meg szezonindító tájékoztató konferenciáját gazdák számára. A Csík környéki biogazdák találkozóját múlt pénteken tartották Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Múlt pénteken szervezte meg a Csík környéki biogazdák találkozóját az Agri-Cultura-Natura Tran­syl­va­ni­ae Egyesület a Gyimesvölgyi Biogazdák Egyesületével közösen. Az ismeretterjesztő konferencia délután kezdődött Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A konferencián nagyon sokan vettek részt, aktuális kérdéseket megfogalmazva. – Minden évben szervezünk ehhez hasonló szezonindító tájékoztató konferenciákat a gazdák számára. Szoros együttműködés jellemzi kapcsolatunkat a Gyimesvölgyi Biogazdák Egyesületével, és már közel kétszáz gazdának segítünk a bio minősítés megszerzésében. Számukra szoktunk előadásokat szervezni tavaszonként. A mostani konferencia a negyedik rendezvényünk volt. Minden évben igyekszünk, hogy valamilyen természetbarát mezőgazdálkodással kapcsolatos téma köré építsük fel az eseményünket. Idén a fókusz a talaj minőségének feljavításának módszerére tevődött – mondta el lapunknak Rodics Gergely, az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület elnöke. Demeter László, a Hargita Megyei Természetvédelmi Területek Nemzeti Ügynöksége (ANANP) igazgatója tartott előadást a Natura 2000 területek kezelési tervéről, amit a gazdáknak tudni érdemes. Ez azért is fontos a biogazdák szempontjából, mert nagyon sok általuk művelt terület Natura 2000-es, ezért tudniuk kell az ezzel kapcsolatos előírásokat, szabályokat. Demeter László kiemelte, hogy nem föltétlenül kell szó szerint venni a Natura 2000 kezelési tervét, hisz még nálunk nincs kiforrva az a tudás, amely összekapcsolná a természeti értékekkel való gazdálkodást és természeti értékek megőrzését. Elmondása szerint jelenleg a hangsúly a korlátozásokon van, és hajlamosak megfeledkezni, hogy bátorítsák az emberek tevékenységét mind erkölcsi, mind anyagi szempontból. Parádi István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológusa a talaj mikroorganizmusairól mint a termesztett növények segítőtársairól beszélt, Péntek Csaba, a magyarországi IKR Agrár Kft. fejlesztési igazgatója pedig előadást tartott a Minimum művelés és direktvetés tapasztalatai Magyarországon címen. A két magyarországi előadó fizikailag nem tudott jelen lenni az eseményen, így az online térben tartották meg mindketten előadásukat és válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. Mindkét előadásban hallhattunk a talajbiológiáról, kiemelték, hogy mennyire komplex rendszerekről van szó, ahol nemcsak nitrogénre és foszforra van szükség a jó termés eléréséhez, hanem számos élőlénnyel kell együttműködniük a talajban. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője a biogazdálkodáshoz kapcsolt támogatásokra vonatkozó naprakész információkat ismertette. Nem utolsósorban pedig az egyesület által elvégzett kísérletek eredményeit bemutató filmet vetítettek: az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület kezdeményezésére négy biogazda bevonásával étkezési burgonyafajtákat termesztettek kísérleti jelleggel teljesen műtrágya- és vegyszermentes termesztési körülmények között. A négy gazda összesen tizenkét fajta burgonyával dolgozott, amelyeket szakember ajánlásai, szakirodalmi adatok, valamint előzetes tapasztalatok szerint válogattak ki. A Keszthelyi Burgonyakutató Intézet katalógusából a Hópehely, a Balatoni Rózsa, illetve a Balatoni Botond burgonyafajtára esett a választás, Sárvári István magyar burgonyanemesítő fajtái közül a Sárvári Rózsára és a Sárvári Borostyánra, nem utolsósorban pedig a gazdák egyéni döntése alapján esett a választás az Alouette, Apache, Blaue Bambergen Hörnchen, Blue Bell, Laura, Roza Tannenzapfe, illetve Sárpo Mira burgonyafajtákra. Ezek a burgonyafajták teljesen vegyszermentes termesztési körülmények között nevelkedtek, bár az ökológiai gazdálkodás megengedi bizonyos nem felszívódó növényvédő szerek használatát, a gazdák lemondtak ezekről. Az ültetés előtti előhajtást a gazdák közül Farkas Tibor alkalmazta, amely során ültetés előtt egy hónappal elkezdte a gumók csíráztatását, a módszer jelentősen előrehozta a növények fejlődését. A kísérlet során bebizonyosodott, hogy a legnagyobb terméseredményt a Sárpo Mira és a Sárvári Borostyán fajták hozták.

Szilágyi Dalma-Orsolya