A csíkpálfalvi Rákossy Zsigmond állatorvos munkája nyomán született meg a székely nyúl, amely nagy teret hódít, és nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában is elkezdték tenyészteni. A székely nyúl mondhatni sikertörténet lett, és Rákossy Zsigmond további tervei között van a székely tyúk meg székely kutya kitenyésztése is.
Az állatorvos nyulakat, tyúkokat, juhokat és kutyákat is tart otthon. Pár év volt szükséges ahhoz, hogy a székely nyulat ki tudja tenyészteni, és bár sok munkát igényelt, nem hátráltatja ez az állatorvost, hogy további fajtákat is tenyésszen. Zsigmond szerint szükség van egy saját kutyafajtára, amit a székelyek a sajátjuknak mondhatnak majd, és hasznukra válik a pásztorkodás alatt.

Hobbi- és haszonállat

A székely nyúl teljesen új fajta, kitenyésztését 2010-ben, az államvizsga-dolgozata megírásakor kezdte el, majd miután az egyetem után hazakerült, kiteljesedett ez a munka. Célja az volt, hogy háztáji haszonállatot hozzon létre, ami egy egyszerű vidéki ember kezei között is jól érzi magát és termel. Mindamellett, hogy szép kiállítási állat a különleges színárnyalatainak köszönhetően, mindennapi húsforrásként is megállja a helyét, átlagosan akár nyolc kölyökre is lehet számítani. A középtestű nyúlfajta öt-hat kilogramm körüli, és tipikus jellemzője a hamuszürke szallander szín, valamint annak havanna, kék és lila változatai.
− Alapelvünk volt, hogy a jó húsformára és jó anyai képességek kialakítására törekedjünk. Kiemelkedően fontos volt, hogy ellenálló fajtát tenyésszünk ki, tehát csak a kötelezőnek mondható RHD-oltást szükséges megkapniuk ahhoz, hogy egy egyszerű falusi gazdaságban is megállják a helyüket. Szintén lényeges volt, hogy bírja az itteni klímát és a kokcidiózissal szemben is – ez egy parazitáris betegség, amely nagyon sok nyulat elvisz az érzékenyebb fajtákból − legyenek nagyjából ellenállóak – tudtuk meg.
Most már a lila szallander színű székely nyúlból is van közel húsz példány, amelyet az állatorvos elmondása szerint kell még finomítani, de hamarosan kiállítható lesz. Magyarországon is egyre többen tenyésztik ezt a fajta nyulat, illetve páran már elkezdték Szlovákiában is. Ebből az következik, hogy már európai szinten is elismerhetővé válik a székely nyúl.

Inkább dísz-, mint haszonállat

A székely viador tyúkfajtán már több éve dolgoznak, a székely nyúllal ellentétben viszonylag bonyolultabb a kitenyésztése, több génnel kell dolgozniuk, és a generációintervallum is hosszabb. Az elképzelt standardnak tökéletesen megfelelő példány még nincs az állományban, de hozzá közel álló már igen. Problémaként merült fel a rokontenyésztés, így több családra kell bontaniuk, és a tenyésztőknek még több feladatuk lesz.
− A székely viador különlegessége a kék-sárga színe, amely a székely zászló színére hasonlítana. Az erdélyi kopasznyakú előtt tisztelegve ezt a különleges jellemzőt is továbbvisszük, illetve igyekszünk egy úgynevezett dió- vagy dudortaraj kialakítására, ami az itteni hidegekben sem fog lefagyni – mondta el Rákossy Zsigmond.
Egy rusztikus fajta kitenyésztése a cél, a húsminősége jó lesz, viszont nem lesz intenzív fajta, tehát lassabban éri majd el a vágósúlyt: egy átlagos húscsirke már negyven-ötven naposan vágható, ennek az új fajtának pedig szüksége lesz akár négy hónapra is.
− A székely viador elsősorban nem haszonállat lesz, inkább a díszállatok közé sorolnám majd be. Azoknak ajánlom ezt a fajtát, akik kedvelik az extrém küllemet, a részletekben való elmerülést, valamint azoknak, akik egy hagyományos módon tartható, kertben kapirgáló, kotlásra hajlamos fajtát szeretnének – emelte ki az állatorvos.
Hozzátette: a megjelenése a viadorhoz hasonló lesz, de nem cél az agresszív jellem, nem verekedtetés okán tenyésztik, ezt a törvény sem engedné. Az állatorvos elmondása alapján a tojástermelése nem lesz kiemelkedő, viszont igyekeznek egy tisztességes szintet tartani és a kotlásra való hajlamot megőrizni a tenyésztés folyamatában.
− Egyrészt díszállat, viszont ha valakinek lesz otthon tíz ilyen tyúkja, akkor annak meglesz a szükséges hús- és tojásmennyisége is. Nem utolsósorban pedig itt is megőrizzük az erős ellenálló képességet. Nem számítok akkora népszerűségre, mint a székely nyúlnál, viszont annál különlegesebb lesz – mondta el.
Az állatorvos szerint a szokatlan külseje miatt sokan, akik hozzá látogatnak, nem is tudják eldönteni, hogy tyúkot, pulykát vagy másfajta baromfit látnak maguk előtt.

Bajuszos székely kutya

Rákossy Zsigmond néhány kollégájával együtt úgy döntött, megpróbál kitenyészteni egy pásztorkutyát, amelyet majd a székelyek magukénak érezhetnek, sajátjuknak vallhatnak, és amelyet a saját igényeik alapján formálhatnak.
− Az a cél, hogy legyen egy saját kutyafajtánk. Ha már itt vagyunk a medvékkel és a farkasokkal összezárva, akkor a nyáj védelméért ne kelljen külföldről több ezer euróért kutyákat behozni. Számomra kicsit abszurd, hogy ezer éve pásztorkodunk, és még nem büszkélkedhetünk egy saját kutyafajtával. Olyan kutyákkal védekezünk az itteni legelőkön, amelyek egészen más környezetből származnak, más igények mentén voltak kitenyésztve – vélekedett az állatorvos.
Egyedi karakterisztikát is szeretnének adni a székely bajuszos pásztorkutyának, hogy első ránézésre meg lehessen különböztetni majd a többi fajtától. Viszonylag rövid szőrű kutya a cél, amely nagy testű lesz, és bajuszos. A kászoni és Gyergyó környéki esztenákról gyűjtöttek össze bajuszos kutyákat, és ezekre alapozva kezdték el a nemesítő munkát.
− Mivel nem olyan egyszerű a falkákba új tagokat beilleszteni, ezért fokozatosan kell dolgozzunk. A pásztorkutya családi kutyaként is megállja a helyét, a területőrzés is megy nekik, tehát eléggé sokoldalúak. Fontos célkitűzésünk, hogy szeresse az állatokat, ragaszkodjon a juhokhoz és járjon a nyájjal, ami részben a helyes szocializáción múlik, de elengedhetetlen a megfelelő genetikai alap is, és ezt szeretnénk mi biztosítani. Próbálunk javítani a falkásíthatóságon is, mivel a jelenleg divatos keleti fajtákat elég nehéz falkában tartani a folyamatos verekedés miatt – fejtette ki.
A székely bajuszos pásztorkutya marmagassága körülbelül 70-75 centiméter lenne, és átlagosan negyven-ötven kilogramm közt mozogna. Szőrzete rövid, tömött és durva tapintású lesz, a fajta karakterét adó hosszabb pofa- és állszőrzettel, úgynevezett bajusszal kiegészítve. A farok magasan hordott, perecbe hajló, büszkeséget sugárzó. A színváltozatot illetően nincsenek kikötéseink, inkább a funkcionalitást helyeznék előtérbe a küllemi jegyekkel szemben.

– Most dolgozunk azon, hogy létrehozzunk egy egyesületet, amelyen keresztül szeretnénk kidolgozni egy konkrét tenyésztési programot, vagy másképp fogalmazva olyan tervet, amely a bajuszos pásztorkutyák fajtagondozását segíti elő. A cél az, hogy küllemben és jellemben megfelelő kutyáknak kiadjunk egy-egy igazolványt, amivel a gazda tudja igazolni, hogy a kutyája egy értékes tenyészállat, és nem szabad ivartalanítani. Ugyebár törvény van rá, hogy minden kutya, amelynek nincs törzskönyve, és az orvosi beavatkozást semmilyen egészségi probléma nem akadályozza meg, ivartalanítva kell hogy legyen. Már voltak ellenőrzések, és büntetéseket is kaptak a pásztorok. Ez abból a szempontból tragikus, hogy ez a törvény megöli a teljes pásztorkutya-populációt, hiszen egy pásztortól nem várható el, hogy fajtatiszta kutyákat vásároljon, és kiállításokra, tenyészszemlére járjon velük – mondta Rákossy Zsigmond.
Hozzátette, egy általuk kibocsátott igazolvány által akár a pásztorok is büszkébbek lennének arra, hogy értékes kutyáik vannak, jobban megbecsülhetik és nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az utódokra is.
A tenyésztés folyamata még kezdeti stádiumban van, több megfelelő küllemű és jó karakterű kutyát sikerült felkutatni és tenyésztésbe vonni, de mindenképp több idő szükséges ahhoz, hogy az elképzelt fajta megszülessen.

Nemcsak alkot, a meglévőt is óvja

Mint tudjuk, a fekete berke a kihalás szélén áll, hiszen elvétve ugyan még lehet látni néhányat a nyájakban, de a tudatosan tenyésztett állomány létszáma nem éri el a 150 egyedet. Mint megtudtuk, azért kerültek háttérbe, mert régebb a fekete színű gyapjút egyáltalán nem tudták értékesíteni. Mára már megfordult ez a folyamat, hisz felismerték, hogy semmilyen színezőanyag nem kell a gyapjúhoz, hisz természetesen fekete, ami környezetbarát megoldás is. Rákossy Zsigmond közel száz fekete berkét tart, és egyik kiemelt célja a génmegőrzés, hisz saját fajtánknak mondhatjuk, és a strapabíró képessége is kitűnő.