Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége második al­kalommal szervezte meg az Erdőgazdálkodók és er­dőtulajdonosok konferenciáját, közösen Hargita Megye Tanácsával, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Tár­sulással, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével, valamint a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szö­vetségével. Az esemény nagy népszerűségnek örvendett, hiszen ismét zsúfoltságig telt a csíkszeredai megyeháza amfiteátruma.
– Számunkra ünnep, hogy ennyien részt vettek az eseményen, és a megyében tevékenykedő erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok együttesen fejezték ki meglátásaikat. Már az is eredménynek nevezhető, hogy mindenki, aki a témában érdekelt, leül egy helyre és megbeszélik az aktualitásokat, akár fontos döntéseket hoznak, és nem más határozza meg majd számunkra az irányvonalakat – vélekedett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. 
Az eseményen több mint 350 erdőtulajdonos vagy közbirtokossági képviselő vett részt, ami felülmúlta a tavalyi létszámot. A január 26-i program öt panelbeszélgetés köré épült, amelyek témakörei a fenntartható erdőgazdálkodástól a digitalizációig mindent érintettek.

– Az erdőgazdálkodásnak Hargita megyében óriási gazdasági szerepe van, Hargita Megye Fejlesztési Ügy­nöksége éppen ezért kiemelt programként kezeli ezt az ágazatot és igyekszik kapcsolatot tartani az erdőgazdálkodókkal és erdőtulajdonosokkal. A kon­fe­rencia népszerűsége idén is azt támasztotta alá, hogy ügynökségünknek ez a programja sikeres, és szükség van arra, hogy az ebben a témában érdekelt személyek közösen tudjanak gondolkodni. Hargita megyében a 137 közbirtokosság komoly anyagi forrásokkal rendelkezik, melyeket stratégiaszerűen és meghatározott irányvonalak mentén kell hogy tudjanak koordinálni – mondta el lapunknak Cilip Árpád, a fejlesztési ügynökség igazgatója.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egye­sületének elnöke köszöntőbeszédében kiemelte, hogy több mint kétszáz partnerszervezettel dolgoznak közösen egész Székelyföldön, egyesületük pedig partnerséget ajánl minden közbirtokosságnak, hiszen nagyon sok olyan programjuk van, melyben együtt dolgozhatnak. Ilyen akár a Bio Székelyföld Program, ahol mára már negyvenhat egyesületnek és közbirtokosságnak a dokumentációját állították össze a falugazdászok.

– A fenntarthatóság eddig hagyomány volt, mára pedig már érezhető, hogy az erdőgazdálkodás társadalmi elvárás, és a mindennapok valósága talán meghaladja a fenntarthatóság fogalmát. Mindannyian tapasztalhatjuk a szélsőséges időjárás következményeit, ebből pedig következtethetünk arra, hogy valami nincs rendben a klímával. A klímaváltozás kihívásaira megfelelő választ kell adni, és talán az erdőgazdálkodás a megoldás egyik fő pillére – tette hozzá Melles Előd, a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének elnöke.

Klímaintelligens erdőgazdálkodás
Az első panelbeszélgetés témáját az új erdészeti alaptörvény és klímaintelligens erdőgazdálkodás adta. A globális vál­tozások, különösen az éghajlatváltozás, számos kihívás elé állítják az erdőgazdálkodás területén dolgozókat. A fenntartható megközelítések és az alkalmazkodó erdőgazdálkodás elvei válnak egyre fontosabbá annak érdekében, hogy megőrizzük és hatékonyan kezeljük erdőinket. A kihívások globális együttműködést és kötelező partnerségeket igényelnek ahhoz, hogy hatékonyan rea­gáljunk az erdőkkel kapcsolatos problémákra. Az új erdészeti alaptörvény kapcsán – amely kiemelkedő je­lentőségű az erdőgazdálkodás és az erdők megőrzése szempontjából – elhangzott, hogyan tervezik a fenntartható erdőgazdálkodás támogatását, és szó esett arról is, hogy min változtatnak az új törvénytervezettel. A gyakorlati megközelítésre összpontosítva, egy konkrét példát kí­náltak az alkalmazkodó erdőgazdálkodásról a bükkerdők adaptációján keresztül, amely bemutatja, hogyan lehet alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez, és hogyan segíthet ez a folyamat a fenntartható erdőgazdálkodás elérésében. Ez a példa inspirációt nyújthat mindazoknak, akik érdeklődnek az erdők hosszú távú megőrzése és fenntartható használata iránt.

Innováció és oktatás
A második panelbeszélgetés az innovációt és az oktatást érintette. Az erdőleltározásban a távérzékelési módszerek alkalmazása kulcsfontosságú a pontos felméréshez. Ezek a technológiák, mint például a műholdak és légi felvételek, forradalmasítják az erdők hatékony leltározását, lehetővé téve a területek gyors és részletes vizsgálatát. Ennek eredményeként pontosabb erdőgazdálkodási döntéseket lehet hozni.
A magyarországi erdészeti politika eredményeit és ki­hívásait bemutató rész kiemeli a történelmi eredményeket és sikeres kezdeményezéseket, amelyek hozzájárultak az erdők fenntartható kezeléséhez. Ugyanakkor rávilágít az előttünk álló kihívásokra, például az éghajlatváltozás hatásaira és az erdők fenntartható használatának további fejlesztésére, összefoglalva a szükséges intézkedéseket a szektor hosszú távú sikeréhez.
Az IT-rendszerek szerepét tárgyaló rész bemutatta, hogyan segítik az informatikai megoldások a tervezést, nyilvántartást és monitorozást az erdőgazdálkodásban. Az IT-rendszereknek köszönhetően hatékonyabban lehet kezelni az adatokat, hozzájárulva ezzel a fenntarthatóbb erdőgazdálkodáshoz.
Az életet jelentő fák című uniós kezdeményezés hargitai megvalósításait bemutató részben részletezték a program céljait és az erdészeti intézkedéseket Hargita megyében. Az előadásban kiemelték a projekt pozitív hatásait, mint például a helyi erdők állapotának javulása, a területek újraerdősítése, és így ezáltal elérhetjük a kitűzött európai uniós faültetési célokat is.

Természetvédelmi stratégiák az erdőgazdálkodásban
A harmadik panel az erdőtörténeti fejlődést és a ter­mészetközeli erdőgazdálkodást vizsgálta a Csíki-medence vidékén. Bemutatta az erdők történeti változásait, az emberi beavatkozások hatásait és a jelenlegi er­dőgazdálkodási gyakorlatokat, amelyek a természetes ökoszisztémák megőrzését célozzák. Az előadás hang­súlyozta a fenntartható erdőgazdálkodás fontosságát és azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az erdők egészségének és biodiverzitásának megőrzéséhez a Csíki-medence régiójában.
A soron következő előadás célja a Hargita megyei er­dőtulajdonosok körében az M. 15 intézkedés nép­szerűségének elemzése volt. Bemutatta az M. 15 intézkedés lényegét, célkitűzéseit, és részletesen ele­mezve ismertette annak népszerűségét és ha­tékonyságát az erdőtulajdonosok körében. Az előadás kiemelte az esetleges kihívásokat és ösztönözte a hatékonyabb környezetvédelmi gyakorlatok elfogadását a térségben.
Duska József magyarországi előadó részletesen elemezte a magán-erdőgazdálkodás feladatait és kötelességeit Magyarországon. Bemutatta a magán-erdőgazdálkodás jellemzőit, és felsorolta a szereplők felelősségét az ország törvényi keretében. Az írás hangsúlyozta a fenntartható erdőgazdálkodás fon­tosságát, a megfelelő erdőkezelési gyakorlatokat, és kiemelte a magán-erdőgazdálkodók előtti kihívásokat. Az előadás egyik legfontosabb célja a szakmai és társadalmi tudatosság növelése volt, hogy elősegítse a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokat Ma­gyarországon.

Karbonkvóta
A negyedik panelben az erdőtulajdonosok befektetési le­hetőségeit vitatták meg. Az előadás-sorozat azt célozta, hogy bemutassa az erdők karbonpotenciáljának mérését és számszerűsítését, valamint az ebből származó kar­bonkreditek értékesítését az önkéntes piacon. Az előadások segítették az erdőtulajdonosokat abban, hogy megértsék és hatékonyan alkalmazzák a karbonkreditek kibocsátásával kapcsolatos lépéseket saját erdejükben.
Ezeknek az előadásoknak köszönhetően a magán-erdőgazdálkodók képesek lehetnek a valóságok és kilátások alapján tájékozott döntéseket hozni a karbonkreditek terén.

Erdőfelújítási és erdősítési támogatás
Az ötödik panelbeszélgetés átfogó képet nyújtott a PNRR finanszírozásával megvalósuló projektek aktuális helyzetéről, kiemelten azok kihívásairól és potenciális hatásairól. 
A rendezvényen részletesen ismertették az Erdészeti Szaporítóanyag Tanács fontos szerepét a csemetepiaci ko­ordinációban és az erdészeti szaporítóanyagok mi­nőségének javításában. 
Végül elemezték a PNRR által nyújtott erdőfelújítási és erdősítési támogatásokat, kiemelve a tervezett intézkedéseket és azok pozitív hatásait az erdők fenntartható kezelésére és a környezetvédelemre. Ugyanakkor megismerhettük a valós helyzetet a cse­me­te­­kertekre irányuló finanszírozásokról, és a beszélgetés során felmerült kérdésekre a szakemberek legjobb tudásuk szerint válaszoltak. Hargita megyében sok közbirtokosság, ugyanakkor erdészetek is pályáztak csemetekertek fi­nanszírozására, és a beszélgetésben körvonalazták, hogy mik lesznek a következő lépések.