Egy gazdaságban, ahol fejősteheneket tartanak, mára elengedhetetlen tartozék a fejőberendezés. Bár magára a gépre kellőképpen odafigyelünk, talán nem is tudjuk, hogy minden kis része mekkora szerepet tölthet be a tej minőségének alakításában. Ilyen a fejőgumi is, amely – ha elmarad a megfelelő karbantartás – nagyobb problémákat is okozhat a fejést követően. A fejőgumi a tehén tőgyével közvetlen érintkezésben van. A fejőgumi közvetíti és módosítja a fejővákuum és a pulzátor tőgyre kifejtett hatásait. A fejőgumikat az állatok tőgyalakulásának megfelelően gyártják, ezért a gyártó cégek forgalmazhatnak akár húsz- vagy ötvenféle fejőgumit. Ma az az elfogadott álláspont, hogy a tehénállomány bimbóalakulásához – az átmérőt is figyelembe véve – az a fejőgumi felel meg a legjobban, amely felrakáskor csak a bimbó alsó kétharmad részét foglalja magában. Az ilyen gumikat a tőgy méretéhez képest nevezik kis méretűeknek. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint különféle tehénállományokhoz a következő fejőgumik javasolhatók: a holstein-fríz tehenek esetében 20-20 milliméter átmérőjű, 125-135 milliméter hosszúságú, a román tarka tiszta vérű állományoknál 24-27 milliméter átmérőjű, 140-150 milliméter hosszúságú, a holstein-frízzel keresztezett román tarka tehenekhez (szimentáli) pedig 22-23 milliméter átmérőjű és 140-145 milliméter hosszúságú. A nagy méretű fejőgumik használatakor a belső fal és a tőgybimbó eltávolodik egymástól, ezért a vákuum a bimbó teljes felületét éri. Ennek következtében fejés közben a bimbó jelentős mértékben megnyúlik. Emiatt a fejőgumi nem a bimbó vége alatt záródik, hanem a bimbó végére, illetve a bimbócsatornára fejtődik ki a legnagyobb nyomóerő: ez erős fájdalmat tud okozni az állatnak, ami gyakran tejvisszatartással párosul. Emiatt megnövekedik a szomatikus sejtek száma, és szubklinikai masztitisz is kialakulhat. A fejőgumi a tartós használat vagy szakszerűtlen kezelés következtében kitágul, és eredeti tulajdonságai fokozatosan megváltoznak. Az öreg vagy sérült fejőgumi nehezen tisztítható, egyben a tőgyet is gyakran károsítja. Ha a fejőgumi felülete erősen barázdált, repedezett, illetve a mosószer maradványaival fedett, akkor azon a szennyezett tejrészecskék jobban megtapadnak, a tisztítás és fertőtlenítés hatékonysága nem lesz megfelelő, mikrobák nagy számban megtelepedhetnek rajtuk. Ennek következtében a termelt nyers tej minősége romlik, egyben a tőgygyulladást okozó mikrobák jelenléte állandó veszélyt jelent a tehénállományra. A jól kialakított, illetve kiválasztott kehelygumi megfelelő masszázst és kíméletes tőgykezelést biztosít, ami alapfeltétele a jó tőgyegészségi állapotnak. A fejőgumik nagyon sokféle és változó hatásnak vannak kitéve. Használatuk során általában 20 százalékkal megnyúlnak, öregedésükkel elveszítik rugalmasságukat és rontják a fejés hatékonyságát, nehezen tisztíthatók, ami befolyásolhatja a tej minőségét. Általános szabályként elfogadható, hogy a gumikat 180 nap vagy 2500 tehén fejése után cseréljük le – ez 500-600 üzemórát jelent. Ha a négy fejőgumiból egy sérült, akkor mind a négy fejőgumit cserélni kell. [caption id="attachment_133971" align="alignnone" width="1707"] Fontos a fejőgumik időszakos cseréje[/caption] A tejgyűjtő (kollektor) feladata a négy tőgynegyedből kifejt tej összegyűjtése, térfogatának akkorának kell lennie, hogy a szívás ütemében a négy tőgynegyedből együttesen kifejt tej mennyisége elférjen és ne telítődjön. Az utóbbi években a tehenenkénti tejtermelés növekedésével a kollektor térfogata is jelentősen nagyobbodott, a napjainkban gyártott kollektorok űrtartalma 150-400 köbcenti. Erre azért van szükség, mert ha a négy tőgynegyedből kifejt tej mennyisége nem fér el a kollektorban, akkor az telítődik. Mivel a tőgynegyedekből kifejt tej itt keveredik, egy része visszaáramolhat a tőgybimbókhoz, az esetleg fertőzött tőgynegyed teje az egészséges tőgynegyedeket is megfertőzheti. Azért, hogy a kollektorból a tej minél gyorsabban a sajtár vagy a tejvezetékek irányába áramolhasson, a kollektor oldalán furatokat helyeznek el, amelyek átmérője 0,2–1,2 milliméter, és percenként 5–15 liter levegő áramlik át rajta. A kollektor a fejőgép legnehezebben tisztítható része. A rosszul tisztított, szennyezett kollektor a tejet szennyezi, és a tőgygyulladások egyik fő okozója lehet, ezért fejés előtt, sőt helyben fejés esetén a fejés során is meg kell győződni a furatok tisztaságáról. A furatok szerepe és tisztasága az úgynevezett aszinkron ütemű gépeknél – ma ilyen a legtöbb berendezés – még jelentősebb, mivel ugyanazon időben a fejőkészülék egyik oldalán szívó, a másik oldalán szorító ütem van. Szennyeződés esetén az ütemszám változhat, ami különböző fejési zavarokhoz vezethet. A kollektorból a tejet a bevezetett levegő továbbítja. A légbevezető furaton a kollektorba érkező levegő azonban a tejet szennyezi, ezért helyben fejés, illetve kötött tartás esetén a megfelelő istálló rendes betartása – fejés utáni silóetetése, seprés stb. – nagyon fontos. A fejőházból a trágyát rendszeresen el kell távolítani a légfertőzés csökkentése céljából. Főleg az aerob és anaerob spórás csírák jelenléte káros a levegőben, mivel ezek a tejbe kerülve erősen veszélyeztetik a keménysajtgyártást. A tejfeldolgozásban alkalmazott hőkezelést – pasztőrözést – túlélik, és a sajtban különböző káros ízváltozásokat és puffadást okozhatnak. A mai korszerű kollektorok könnyűek, átlátszó műanyagból készülnek, a fejőkehely és a kollektor közötti gumitömlők rövidek, közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, a csonkok nem akadályozzák a tej beáramlását. A beáramló tej közvetlenül a kollektor alsó részébe folyik, innen központi csövön keresztül a tejtömlőbe. A középpontban elhelyezett tejelszívó cső a kollektor felső részénél csatlakozik a tejtömlőhöz, ami a stabil fejővákuum kialakulását biztosítja. Ma már gyártanak olyan berendezéseket is, amelyek kollektora és pulzátora egybe van építve. Az elmúlt években megjelentek a kollektor nélküli fejőkészülékek is, amelyek csak fejőállásokban használhatók. E készülékekben a rövid tejtömlő csatlakozásánál – a megfelelő működés végett – különböző szelepek alkalmazásával nagy mennyiségű levegőt vezetnek be.

Dr. Suba Kálmán Állattenyésztő mérnök, Falugazdász, Székely Gazdaszervezetek Egyesülete

[caption id="attachment_133972" align="alignnone" width="1707"] A tej minőségére is kihat a fejőberendezés állapota[/caption]