Erdőgazdálkodás, digitalizáció, erdőfelújítási támogatás

Egyedülálló erdészeti konferencia zárta Hargita megyében a januári hónapot. Az eseményen hazai és külföldi előadók egyaránt részt vettek, és megosztották tapasztalataikat az erdőgazdálkodással kapcsolatban. Nagyon népszerű volt ez a többek által hiánypótlónak tartott rendezvény, ezért a szervezők bizakodóak a jövőjét illetően.

Cilip-Szilágyi Dalma-Orsolya
Becsült olvasási idő: 5 perc
Erdőgazdálkodás, digitalizáció, erdőfelújítási támogatás
Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség facebook oldala

Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége első alkalommal szervezte meg az Erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok konferenciáját, közösen Hargita Megye Tanácsával, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulással, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével, valamint a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségével. Az esemény nagy népszerűségnek örvendett, hisz zsúfolásig telt a megyei tanács épületének amfiteátruma. 
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint Hargita megye legfontosabb erőforrása az erdő meg az általa biztosított szolgáltatások.
– Az erdő értékeinek – legyen az a fenntartható módon kitermelt faanyag, az ökoturizmus helyszíne, nem utolsósorban az egyedülálló gazdagságú élővilág, a biodiverzitás – a megőrzése kiemelt célkitűzésünk. Évről évre egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk az erdőgazdálkodás témájára, biztosítva ehhez a szükséges erőforrásokat. Ehhez a tudáshoz szeretnénk hozzájárulni az erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok első konferenciájával. A mai nap olyan volt Hargita Megye Tanácsa számára, mint a közjegyzőnél a pecsét: hitelesítette azt a munkát és erőfeszítést, amit az elmúlt években az erdőgazdálkodás tekintetében a megyei tanács és intézményrendszere az ágazati egyesületekkel és partnereivel igyekezett meglépni. Az a részvétel és szakmai színvonal, ami megvalósult ezen a konferencián, a munka folytatására kötelez, akkor is, ha a törvények értelmében nincs ilyen hatásköre a megyei tanácsnak. Bízom benne, hogy változni fog a jogszabályi környezet is, hisz jó, ha egy megyében ilyen sok szereplőnek ­a közös gondolkodását valamilyen intézményi rendszer biztosítani tudja –­ mondta a megyeelnök. 

Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség facebook oldala
Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség facebook oldala

Az eseményen több mint kétszáz erdőtulajdonos, illetve közbirtokossági képviselő vett részt. A január 27-i nap négy panelbeszélgetés köré épült, amelyek témakörei a fenntartható erdőgazdálkodástól a digitalizációig mindent érintettek. Az első panelbeszélgetés az uniós erdőgazdálkodási stratégiát és azon belül a Romániára elkészült erdészeti stratégiáját érintette, a második az erdőgazdálkodás és a digitalizáció kapcsolatát, a harmadik a természetvédelmi törekvéseket az erdőgazdálkodásban, a negyediken pedig az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) erdősítési támogatásait mutatták be.
– Ügynökségünk Hargita Megye Tanácsa felhatalmazásával 2016-ban elindította a Tanácsadás, tájékoztatás és technikai segítségnyújtás az erdőgazdálkodás területén elnevezésű programját, amelynek évről évre egyre nagyobb a költségvetése és a hatásköre. 2021-től nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk az erdőgazdálkodókkal és az erdőtulajdonosokkal, aminek eredményeképpen számos reprezentatív kutatást sikerült végeznünk Hargita megyében. A Hargita megyei közbirtokosságokkal közösen igyekszünk megoldást keresni a kihasználatlan területek felhasználására, az erdei melléktermékek feldolgozására vagy akár a fa értékesítésére. Eseményünk mérföldkőnek számít, hisz célunk, hogy áthidaljuk a szakadékot a közintézmények és az erdőgazdálkodók között, ezért is tartottuk fontosnak, hogy az elmúlt években többrétű kutatásokat végezzünk. Az erdőgazdálkodás rendkívül összetett folyamat, amelynél rengeteg szempontot figyelembe kell venni, mindazért, hogy a valós problémák felszínre kerüljenek. Mindemellett az ügynökség figyel a fiatalok bevonására, a szakmai tapasztalatszerzés bővítésére, a külföldi kutatások és partnerségek megteremtésére, illetve a segítségnyújtásra is – vélekedett Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója.
Az első panelbeszélgetés témája az uniós erdőgazdálkodási stratégia és azon belül a Románia számára készült erdészeti stratégia volt. A meghívottak közt szerepelt dr. Nicolescu Valeriu-Norocel, szintén a Brassói Transilvania Egyetem Erdőmérnöki és Fakitermelési Karának egyetemi tanára, Langue Fanny-Pomme, az Európai Erdőtulajdonosok Szövetségének főtitkára, dr. Popa Bogdan, a Brassói Transilvania Egyetem Erdőmérnöki és Fakitermelési Karának egyetemi tanára, Szedlák Tamás, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának erdészeti szakértője, valamint Elekes Mózes erdőmérnök.

Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség facebook oldala
Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség facebook oldala

– Fontos volt számunkra, hogy a közbirtokosságok tájékozódhassanak ezekről a stratégiákról, mivel mint már többször is említettem, Hargita megye erdős területének, erdőalapjának közel 50 százaléka a közbirtokosságok tulajdonában van. Tehát fontos, hogy az erdőtulajdonosok tudják, milyen lépések fogalmazódtak meg az európai és a nemzeti stratégiában is. Az előadás-sorozatban hallhattuk a brassói egyetem tanárait, akik dolgoztak a nemzeti stratégián, hogy milyen lépések fogalmazódtak meg, hogy próbálják egyszerűsíteni az erdőgazdálkodási törvényeket, próbálják átláthatóbbá tenni az egész rendszerünket és egyszerűsíteni az erdőgazdálkodás folyamatát – foglalta össze az első panelt Elekes Mózes, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének erdőmérnök munkatársa. 
A nap ezt követő része az erdőgazdálkodás és a digitalizáció kapcsolatát firtatta. Előadóként felszólalt Albert Zoltán, a Zabola Estate marketingfelelőse, dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének elnöke, Varga Péter, a Neumann Technológiai Nonprofit Kft. állandó szakértője, dr. Csóka Péter, a FAO Erdészeti Bizottságának nyugalmazott munkatársa, valamint Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója.
– Hallhattunk és megismerhettünk konkrét megoldásokat, másrészt pedig ezeknek a kvázi integrált felhasználhatóságát, illetve azt, hogy ezek a konkrét megoldások milyen integrált tevékenységbe kéne hogy illeszkedjenek. Azt már nagyon jól látjuk, hogy az elkülönült célmegoldások önmagukban nem biztos, hogy ki fogják termelni azt a pénzt, amibe az előállításuk, fejlesztésük vagy telepítésük kerülhet. Ha ezeket össze tudjuk kapcsolni, tehát ha a teljes erdőgazdaság folyamata tud kommunikálni egymással, akkor sokkal hatékonyabbá válna minden – jegyezte meg lapunknak Varga Péter. 
A harmadik panelbeszélgetés a természetvédelmi törekvéseket érintette az erdőgazdálkodásban. Meghívott szakmai előadóként szerepelt Demeter László, a Természetvédelmi Területeket Kezelő Országos Ügynökség Hargita megyei kirendeltségének igazgatója, Kádár Tibor erdőmérnök, dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke, illetve Szabó Péter, az OEE Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály elnöke. Kopacz Emőke, a panel moderátora szerint többnyire arra kerestek jó példákat, hogyan lehet akár természetvédelmi vagy akár ökoszisztéma-szolgáltatásokat helyben is gyakorlatba ültetni, amivel az erdőgazdálkodást ki lehet egészíteni, hiszen az erdészeti stratégiákban egyre nagyobb szerepet és hangsúlyt kap a természetvédelem.
– Nagyon hasznosnak mutatkozott a mobil fahidak alkalmazása az erdőgazdálkodásban, aminek a segítségével úgy tudjuk a fát kihozni az erdőből, hogy a legkisebb mértékben sérül az erdei ökoszisztéma, és tudunk vigyázni a vizeinkre is. Egy másik, akár hosszú távon fenntartható, gazdasági célt is szolgáló tevékenység lehet az ökoturizmus és az erdei iskola, melynek a magyarországi mintáját mutatta be Szabó Péter – részletezte Kopacz Emőke.
A nap záró panelbeszélgetésének a tematikáját az erdőfelújítási támogatás bemutatása, ezen belül a természeti katasztrófa által sújtott területek újraerdősítése képezte. Felszólalt Tamás László, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének társelnöke, Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, illetve Porzsolt Levente, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium tanácsosa.

Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség facebook oldala
Fotó: Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség facebook oldala

Jó az irány az erdőgazdálkodásban, ezt európai szinten is visszaigazolják, mondta a konferencián Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. Mint mondta, dolgoznak a stratégián, amely a fenntarthatóságot tartja szem előtt, az ellenőrzések helyett az ösztönzésre helyezi a hangsúlyt. Bizakodásának adott hangot, hogy vissza lehet állítani a szakma becsületét, a tisztességes erdőgazdálkodás jó hírnevét, és hozzátette, minisztériumi szinten folyamatosan követik, a statisztika pedig egyre kevésbé negatív.
A konferencián egy erdészeti weboldalt is bemutattak, ahol aktuális hírek és adatok lesznek elérhetők a célközönség számára.
Melles Előd, a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének elnöke szerint ez a találkozó azért fontos, mert egy nagy, működő, egymással összefüggő, egymáshoz kapcsolódó rendszerré kovácsolhatja a résztvevőket, akik nemcsak információt, tudást kaphatnak, hanem kapcsolati tőkére is szert tehetnek.
– A szakmai fórumon megosztott tudást, információt, jó példákat, lehetőségeket mindenki fel tudja majd használni a saját céljaira. Az előttünk járó erdészgeneráció és a mi közös munkánk eredménye a székelyföldi erdő, amely nemcsak megmaradásunk bástyája, hanem hivatásunk és szakmai hovatartozásunk jelképe is. A régiónk erdőgazdálkodásának évszázados hagyománya, gyönyörű erdeink azt sugallják nap mint nap, hogy továbbra is meg kell őriznünk értékeinket, szakmai identitástudatunkat – vélekedett a székelyföldi szövetség elnöke.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!