Molnos Imre és Boglárka nemrégiben házasodtak össze, a fiatalok a pálya szélén ismerkedtek meg egymással. Már az első találkozásuk is mesébe illő, ezt fokozza a közös szenvedély, ugyanis mindketten futballbírók. Munkájuk mellett a bíráskodás egyre komolyabb szinteket ér el, e kijelentést mi sem bizonyítja jobban, mint a soron következő teqball-világbajnokság, amelyen egészen biztosan ők is jelen lesznek játékvezetőként. Molnos Imre Korondon ismerkedett meg a sport világával, akkor még a helyi korosztályos teremlabdarúgó-csapat játékosaként. Testközelből láthatta a játékvezetést, csupán idő kérdése volt, mikor ragad sípot ő maga is. – Az egyik bíróval barátságot ápoltunk és mérkőzésekre jártunk. Kezdetben ő vetette fel az ötletet, hogy kipróbálhatnám magam játékvezetőként – kezdte beszélgetésünket Molnos Imre. Elmondása szerint, akkor még nem igazán gondolkodott el a lehetőségen, később, az egyetem első félévében született meg benne a döntés. – Mérlegeltem és tisztában voltam vele, hogy a sportot csupán hobbiszinten tudom űzni, viszont a bíráskodásból többet is kihozhatok – emlékezett vissza a kezdetekre Imre. Csíkszeredában indítottak egy hathetes tanfolyamot, amit az egyetem mellett el is végzett – onnantól minden hétvége a futballbíráskodásról szólt. Felesége, Molnos Boglárka 13 éves kora óta futballozott, kislányként fiúk között nőtt fel, nem is választhatott a sportot illetően, de cseppet sem bánja. Egyik barátnője ajánlására vágtak bele a játékvezetésbe, habár kezdetben még nem igazán érdekelte a dolog. – Elsőre nem voltam elragadtatva a bíráskodástól, viszont a tanfolyam végére akárcsak a többiek, magam is elégedett voltam az eredménnyel – kapcsolódott be a beszélgetésbe Boglárka. A labdarúgást abbahagyta, mivel később az edzősködést választotta, így hétvégenként lehetősége nyílt a bíráskodásra. – Sport és mozgás nélkül egy percet sem tudnék elképzelni. Gyakorlatilag tizenöt évesen kezdtem el bíráskodni, lassan nyolc éve foglalkozom vele – mutatott rá Molnos Boglárka. Készülés a meccsekre A játékvezetőt folyamatos naprakészség jellemzi, tisztában kell lennie a legújabb szabályokkal, erre vannak az időnkénti vizsgák. Minden héten megbeszéléseket tartanak, ahol megtárgyalják az elmúlt hét mérkőzéseit. Már a közös utazás időszakában is alkalmuk nyílik az előttük álló mérkőzésre hangolni. – Korábban az idősebb bírók osztották meg tapasztalataikat mérkőzés előtt, most mi is ugyanezt tesszük a fiatal játékvezetőkkel – világított rá Boglárka néhány érdekességre. Hozzátette: a mérkőzés közbeni nyomást tudja kezelni mind a játékosok, mind a nézők irányából. − Megjegyzem, ritkák azok a mérkőzések, amikor nem érkezik komment a bíráskodásra, de ez a mérkőzés velejárója. Mindig a nézőktől kapjuk a legcsúnyább megjegyzéseket, ezeket meg sem hallom, mert általában alkohol befolyása alatt mondják. A hibák esetében, hogyha a rámutatás esetleg játékostól vagy a bírótársaimtól jön, meghallgatom, és időnként napokig gondolkodom rajta, főleg, hogyha az ominózus helyzet a mérkőzés eredményére kihatással volt. A bírónak nem szabad lelkileg összetörnie és fontos megtartani a határozottságát. A fizikai felkészültséget elengedhetetlennek tartom – emelte ki a futballbíró. – Imrével, most hogy már megtanítottam bíráskodni, egész jól kijövünk – tette hozzá nevetve Boglárka. – Előnyünkre válik, hogy férj és feleség vagyunk, leginkább a teqballban bíráskodunk együtt, nekem egy fél éve abbamaradt a futballbíráskodás. Korábban ott is bíráskodtunk közösen – mondta a játékvezető. – A mérkőzések előtt próbálok felkészülni mind fizikai, mind szellemi téren. Ebben sokat segít a napi szintű mozgás, edzés, illetve a tanulás, naprakész ismeretek. Időnként hasznos az is, hogyha ismerem a csapatokat, játékosokat, azok viselkedését. Így ugyanis jobban tudok alkalmazkodni egyes helyzetekhez és könnyebben tudom kezelni. Nem mindig a szigorúság és a szabályzat által előírt cselekvés által tud az ember jól lehozni egy meccset, át kell venni a játék szellemét. Gyorsan kell döntéseket hozni, olyanokat, amelyek nincsenek negatív hatással a játék kimenetelére. Számunkra a lényeg az, hogy ne rólunk szóljon a mérkőzés, ne velünk, hanem a játékkal foglalkozzanak a játékosok és nézők egyaránt. Minden döntés fontos, hiszen egy rossz döntés örökre megpecsételheti az emberéletet, általában a jó döntéseket kevés ember veszi figyelembe, viszont a hibát mindenki megjegyzi hosszú időn keresztül – mondta Molnos Imre, és hozzátette, fontos, hogy a játékvezető magabiztosságot sugározzon és lássák a játékosok, hogy határozott kezekben tartja a mérkőzést. – Tizenkilenc évesen kezdtem bíráskodni, természetesen az elején nekem sem ment mindig maradéktalanul, de folyamatosan dolgoztam, hogy minél jobb bírói teljesítményt érjek el, hozzájárulva a mérkőzés színvonalához – hívta fel a figyelmem a futballbíró. A játékvezető célja, hogy mindig fejlődjön és egyetlen pillanatra sem hagyja elbizonytalanítani magam. – A hibalehetőséggel számolni kell, időnként a mérkőzés velejárója, és a bírónál jobban senki nem tudja, milyen érzés, hogyha téved. Viszont nincs megállás, nem szabad kizökkenni, tovább kell lépni és a következő helyzetre figyelni. A mérkőzés végén magamban letisztázom a tévedéseimet, mondta Molnos Imre. A pályán kívüli élet is nagyban befolyásolja a játékvezetőket. Molnos Imre szerint számít, hogy a játékvezető az életben mennyire stabil, mennyire határozott a döntésekben, mennyire tudja kézben tartani a helyzeteket. – Ha eleve könnyen elbizonytalanítható vagy, illetve hagyod, hogy mások irányítsanak, akkor a játékvezetés nem neked való – adott néhány tippet a Molnos házaspár férfi tagja. Készülnek a vébére A teqball rohamosan fejlődő sportág, a labdarúgás és asztalitenisz elemeit ötvözi, egy ívelt asztalon játsszák. Imre életében az új sportág és Boglárka megismerése szinte egyidejűleg történt. 2019 őszén ismerkedtek meg, akkor a labdarúgás hozta össze őket. Boglárka a lány utánpótláscsapatot kísérte el a mérkőzésre, ahol éppen Imre bíráskodott. Zöldfülű bíróként kapott is későbbi feleségétől néhány kritikus megjegyzést, emlékezett vissza a házaspár az első találkozás élményére. Boglárka a járványt megelőző évben részt vett első teqball-világbajnokságon, bíróként. − A teqball-bíráskodás másabb, mint a labdarúgásé. A döntéseket pillanatok alatt kell meghozni. Figyelni a játékosok reakcióit, olvasni a játékosok viselkedését, mozgását − mutattak rá a két játék közötti különbségre a fiatalok. A házaspár előnyként tekint a közös munkára, mindketten szeretik. – Szerencsés helyzetben vagyunk, a sport hozott össze minket, és igazából közös érdeklődési körünket együtt gyakorolhatjuk – mutatott rá Imre. Ugyanakkor megjegyezte, a munkahely szempontjából néha akadályokba ütköznek, például a decem­beri lengyelországi világbajnokság időpontja miatt is. Hosszú távon munka szempontjából megterhelő tud lenni, mert a szabadnapjaikból kell áldozzanak a fiatalok, azonban mint kiderült, örömmel teszik. Molnos Boglárka újabb, a teqballt érintő érdekességekbe engedett bepillantást. A mérkőzésen két játékvezető van, a fő-, illetve az asszisztensbíró. A fő játékvezető hozza meg a döntéseket, de figyeli az asszisztens jelzéseit is. – Férj és feleségként ebből sokat profitálunk, hiszen ismerjük egymás minden rezdülését – mondta Boglárka. Ebben a hónapban a negyedik teqball-világbajnokságot tartják, amely Boglárkának a második, Imrének az első világversenye lesz játékvezetőként. Székelyudvarhelyről összesen négyen vesznek részt bíróként a lengyelországi teqball-világbajnokságon. A Molnos házaspár nemrégiben részt vett egy Európa-szintű teqballtornán, szintén Lengyelországban. – Tapasztalatokkal és élményekkel gazdagon tértünk haza, megtiszteltetés számunkra, hogy beválogattak a világ elit játékvezetői közé, jelen pillanatban két női bíró van, az egyik én vagyok, de amúgy sem vagyunk túl sokan. Ugyanakkor kihívás is egyben ebben a csapatban lenni – jegyezte meg Boglárka. Mi kell a bíráskodáshoz? – A bíráskodáshoz elhivatottságot kell érezni magadban, mindenképp a sport szeretete kell az első szempont legyen. Kicsit irányító típust igényel ez a pozíció, bevallom, kezdetben élveztem, hogy 22 férfinek parancsolhatok a pályán. Eleinte nehezen fogadták el, hogy nőként irányítom a mérkőzést, de a döntések helyesek voltak, így igazából nem is foglalkoztak a személyemmel. A teqballban hasonló megkülönböztetést egyáltalán nem érzek – jegyezte meg a játékvezető. Boglárka napi rutinja: délelőtt óvó néni, délután edzéseket tart és hétvégén játékvezetőként tevékenykedik. – Talán túl sok mindent bevállalok, ilyenkor nem jut idő magamra, már a nagypályás bíráskodásról való lemondás sem volt egyszerű döntés. Természetesen nem lehetséges mindent ugyanolyan minőségben elvégezni, ezért is szabtam határt magamnak. A tevékenységi kör, amelyben mozgom, nem annyira szerteágazó, a gyerekekről és a sportról szól. A pedagógiát mindhárom területen fel tudom használni, kiegészítik egymást – világított rá Molnos Boglárka. A Molnos házaspár szerint a labdarúgó játékvezetéssel ellentétben a teqball fizikálisan nem megterhelő sportág, viszont sokkal több figyelmet és koncentrációt igényel a játékosoktól és a bíróktól egyaránt. Rövid idő alatt gyorsan és sok minden történik, rengeteg a labdaérintés, és a játék is gyors. – Bár rövidebbek a meccsek, de mentálisan jobban igénybe veszik az embert. Amiben hasonlít a két bíráskodás, a határozottság és az ellentmondást nem tűrő fellépés. A későbbiekben nagy családot szeretnénk, és ennek függvényében szükség esetén alakítjuk a bíráskodást övező jövőbeli kérdéseket – zárta beszélgetésünket Molnos Boglárka.

Vlaicu Lajos