Tisztelni a diákban az embert
December végén mutatták be Jukka Sinnemäki Global Teacher Award (2019) díjas, a Jyväskylä-i Keresztény Iskola tanárának Me Book/Én könyvét a Sapientia – EMTE csíkszeredai kampuszán. A Tanárképző Intézet, a Humántudományok és a Biomérnöki Tanszék szervezésében zajló eseményen a szerző is jelen volt. Az előadás végén a tanári hivatásról, valamint a nevelés és a jóllét fogalmáról beszélgettünk.
– Mióta tanít? Milyen állásokat töltött be, illetve jelenleg mivel foglalkozik?
– Huszonöt éve tanítok általános, valamint középiskolákban. Voltam igazgató, igazgatóhelyettes magán- és állami intézményben is. Igazából minden állást betöltöttem már, ami az alapfokú oktatásban Finnországban létezik. Most Ausztriában, a linzi egyetemen dolgozom a PhD-tézisemen.
– Újonnan jelent meg a Me Book című könyve. Mi volt a legfőbb célja a könyvvel?
– Egyre több, komoly segítségre szoruló gyerek van, aki túlterhelt, nincs meg a jólléte, elfáradt. Feltettem magamnak a kérdést, van-e valami, amit tehetek annak érdekében, hogy segítsek nekik jobban összpontosítani, jobban figyelni magukra, ha a család, az iskola, vagy a szociális szervezetek már nem tudnak hatni. Elgondolkodtam, hogyan tudnék én segíteni, hogy támogassam a jóllétüket. Tanárnak lenni és látni a száz meg száz gyereket, ahogy az oktatásban szenvednek, nagyon rossz érzés. A könyv által úgy gondolom, sikerülhet változást előidézni, és ez a legfőbb célom, hogy segíteni tudjak a gyerekeknek és a családoknak, meg a pedagógusoknak.
– Miért döntött úgy, hogy pedagógus lesz? Volt példaképe?
– Ötödik osztályban volt egy tanárom, aki a példaképem volt, aki inspirált, és aki mellett biztonságban éreztem magam. Attól a pillanattól kezdve tudtam, ez az, amit én is csinálni akarok. Azt éreztem a példájából, hogy tanárnak lenni nagyon nagy hatással tud lenni egy gyerek életére. Én is komoly változásokat idézhetek elő, segíthetek. Ez nagyon tetszett nekem.
– Ön elnyerte a Világ legjobb tanára díjat. Milyen jelentőséggel bír ez Ön számára?
– Nagyon sok szervezet van, amely ilyen, vagy ehhez hasonló díjat ír ki. Engem 2018-ban jelöltek a Global Teacher Award díjra – ez olyan, mint az oktatás Nobel-díja –, abban az évben bejutottam a legjobb ötven közé, és a rá következőben, 2019-ben már el is nyertem a kitüntetést. Nem tudom, mit jelent a legjobb tanárnak lenni, mert úgy gondolom, nem létezik olyan, hogy a legjobb tanár. Engem egy nagy rendszerben rangsoroltak, mint tanár, olyan emberek, akik nem ismernek, talán aszerint, hogy mit értem el, vagy ahogy tanítok.
– Mit gondol, mi tartozik a jó tanár legjobb tulajdonságai közé?
– Mindenképp külön minden gyerekre kell ideje legyen. Egyenlően kell kezelje a gyerekeket, nem szabad különbséget tennie közöttük, és ami a legfontosabb, mindig, de mindig tisztelnie kell a diákokat. Nem számít, milyen helyzetben vannak. Ha a tetteiket nem is, de magát az embert mindig tisztelnie kell. És egy jó tanárnak fontos, hogy empatikus legyen. Ez nagyon sokat számít.
– Mik a jövőbeni tervei, céljai?
– Nincs specifikus tervem, de nagyobb hatást akarok gyakorolni az ,,oktatás tanítására,” és azt hiszem, amit a könyv által teszek, annak lehet majd nagyobb hatása. Valamilyen módon olyan materiális dologgal akarok előállni, ami mindenhol elérhető a világon, és ami segíteni tud a gyerekeknek, a tanároknak és a családoknak egyaránt.