A napot Galambos István, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának igazgatóhelyettese nyitotta meg. Előadásában a magyarországi kommunikáció- és médiatudományi szakokon tanuló hallgatók körében végzett kutatás eredményeit ismertette. Rámutatott, hogy a média szakokra jelentkező fiatalok számára a kreativitás, az önkifejezés és a nyitottság a legfontosabb motivációs tényezők. A médiatanulás hatalmas szabadságot kínál, ugyanakkor óriási felelősséggel is jár, hiszen a média nem csupán tartalmak előállításáról szól, hanem arról is, hogyan hatunk a közönségre. Hangsúlyozta, hogy a média szakmai területei sokat változtak az elmúlt években, új érdeklődési körök és új elvárások jelentek meg, amelyekhez a szakembereknek is alkalmazkodniuk kell. Az előadó arra biztatta a fiatalokat, hogy ne féljenek aktívan betekinteni a különböző médiumok működésébe, hiszen a tapasztalatszerzés a legfontosabb eleme a szakmai fejlődésnek.

A második előadás során, Bodolay–Papp Zsófia, az NMHH kutatási szakértője a mesterséges intelligencia jelenségét mutatta be. Előadásának középpontjában az MI mindennapi életre gyakorolt hatása, a jövőbeli lehetőségek és veszélyek álltak. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia szolgáltatások akár fizetőssé is válhatnak a közeljövőben, ami jelentősen átalakíthatja a hozzáférést és a felhasználói szokásokat. Az is egy jelentős kihívásnak tekinthető, hogy az MI-rendszerek fenntartása óriási energiát igényel, ami hosszú távon környezeti és gazdasági kérdéseket vet fel.
Részletesen beszélt a virtuális influencerek térnyeréséről, akik mára sokszor valós profilokat is meghaladó követőbázissal rendelkeznek, és egyre meghatározóbb szerepet töltenek be az online térben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a deepfake technológiák veszélyeire is, amelyek könnyen terjeszthetnek valótlan információkat, és súlyos társadalmi következményekkel járhatnak.
Emellett szó esett arról az új jelenségről is, hogy sokan jogi tanácsokért vagy mentális problémák kezelésére próbálnak az MI-hez fordulni, ami komoly kockázatot jelent, hiszen az MI nem képes az emberi empátia vagy szakmai felelősségvállalás pótlására. 

A délutáni szekció első előadója Brlázs Ágnes volt, aki a Pannónia Alapítvány és az NMHH közös projektjét mutatta be, a külhoni magyar elektronikus média történetéről. A kutatási anyag részletesen foglalkozik a határon túli magyar médiumok fejlődésével, szerepével és kihívásaival, és számos olyan témát tartalmaz, amely kifejezetten hasznos a médiaszakos hallgatók számára szakdolgozati vagy államvizsga-témák kiválasztásához. Brlázs Ágnes hangsúlyozta, hogy a média területén a hitelesség és a szakmai megbízhatóság kiemelten fontos. Arra bátorította a hallgatókat, hogy legyenek elszántak, következetesek, és merjenek egyediek lenni, hiszen a média akkor működik igazán, ha személyes szemléletet tükröz. A technológia egyre erősebben formálja a szakmát, ezért nyitottnak kell maradni az új megoldásokra, ugyanakkor meg kell őrizni az értékeket és az eredetiséget.

A nap zárásaként Jakab Endre rendező és producer az erdélyi magyar elektronikus média fejlődéséről tartott előadást, a rendszerváltástól napjainkig. Beszámolt arról, hogy az 1989-es változások után milyen gyors átalakulás indult el, és hogyan alakult ki a 90-es években egy pezsgő, sokszínű médiavilág Erdélyben. Felidézte, hogy abban az időszakban „mindenki kíváncsi volt, mi fog történni holnap”, hiszen újra lehetőség nyílt magyar nyelvű tartalmak előállítására és terjesztésére. A kereskedelmi televíziók megjelenése új versenyhelyzetet teremtett, és egyre több lehetőség nyílt a technikai és tartalmi fejlődésre. Jakab Endre arról is beszélt, hogy mára a televíziónak és a rádiónak a közösségi médiával kell versenyeznie, amely teljesen átalakította a tartalomfogyasztási szokásokat. Szerinte a jövő kiszámíthatatlan, de egyvalami biztos: „tartalomra mindig szükség lesz” és a minőségi előállításnak továbbra is meghatározó szerepe marad.
A 2. Média Nap összességében értékes betekintést nyújtott a médiatudomány sokszínű világába, a modern technológiák nyújtotta lehetőségekbe és veszélyekbe, valamint a külhoni magyar média meghatározó szerepébe. 
A rendezvény ismét bebizonyította, hogy a média egy dinamikusan változó, kihívásokkal teli, ugyanakkor rendkívül inspiráló terület, amelyben a jövő szakemberei meghatározó szerepet fognak betölteni.