A városi könyvtár eredetileg vendéglőnek épült. Az 1912-es év környékén készült. Jöttek ide mindenhonnan a kuncsaftok (az olvasók) városból, vidékről, intézni ügyes-bajos dolgaikat, főleg a pereskedők és ügyvédjeik itt beszélték meg egy novella, akarom mondani, egy kupica pálinka és a „lájbi” nagyságú flekken mellett a pereskedési stratégiát. Szabó Károlynak hívták a szórakozóhelyet, nevét a vendéglő tulajdonosáról kapta. A vendéglőt viszont Szabó Ferenc, korának híres mészárosmestere, a húsvéti határkerülés akkori vezetője ajándékozta fiának. Az egyik fiának vendéglőt, a másiknak, Dénesnek a Sziget utcai vízimalmot hagyta. Mindkettő jó hírben állt, itt is, ott is felöntöttek a garatra. A vendéglő annak idején előkelő helynek számított, messze földön híres volt, sokat és sokszor emlegetik ma is. Étterem és szálloda, sokan megfordultak benne, főleg keddenként, piacnap idején. Volt ott minden: pártgyűlés, lakodalom, ballagási ebéd, bankett, táncestély, bűvész­bemutató, halotti tor stb. A Hargita című helyi újság adja hírül, hogy 1931. február 5-én teaestély zajlott le az Unitárius Nők Szövetsége rendezésében, gazdag műsorkínálattal: „Magyar dalokat énekel Veress Juci.

Humoreszket ad elő Zoltán Sándor homoródszentmártoni lelkész. Szaval Lányiné Gálffy Zsuzsa. Kuplézik Beldovits Emil. Konferál Tomcsa Sándor”. A tulajdonos Szabó Károly (1890–1936) váratlan halálát követően felesége veszi át a vendéglő és szálloda irányítását. Kónya János és zenekara esténként itt szórakoztatta az ünneplő és búslakodó székelyeket. A második világháborút követően államosították, maradt a vendéglő, de a szállodai részbe családokat költöztettek. Rövid ideig Partizán lett a neve, de a jónép tovább szabókárolyozott. A pincéjében borozó volt egy ideig, de az 1989-es változásokat követően, mondhatni, romhalmaz lett az épület. Ekkor jött a kezdeményezés, hogy a Kossuth utca 23. szám alatti egykori banképületbe szorult városi könyvtárat költöztessék a volt Szabó Károly vendéglő épületébe. Nem kis vita zajlott a háttérben, évekig, mert nemcsak támogatói, de ellenzői is voltak az elképzelésnek. Az eredeti terv az volt, hogy az épülő Könyvháza – mely időközben főiskola lett – épülete közé épüljön egy galéria, melynek emeleti folyosóján a főiskolások átjárhatnak a könyvtárba. Ez utóbbi nem valósult meg. A városi önkormányzat 1996-ban döntött az egykori Szabó Károly vendéglő könyvtárrá való átépítése mellett. Az építkezés 2000-ben, az átköltözés és berendezkedés 2001 februárjában fejeződött be. Ma a könyvtár a város egyik bástyája!