Székelykapu-ismereti vetélkedőt szerveztek Zetelakán, felhívva a fiatalok figyelmét az épített örökségre
Vidám gyermeksereg lepte el Zetelaka utcáit, ahol ismét megszervezték a Székely örökség – Székely kincskereső című hely- és székelykapu-ismereti vetélkedőt. A diákok körében nagy népszerűségnek örvendő versenyt 2009-től rendezi meg a Pro Zetea Egyesület az általános iskolások számára, idén negyedikesek is beneveztek. A szervezők ily módon szeretnék felhívni a községben élő gyermekek, fiatalok figyelmét az épített örökségre, játékosan tudatosítva bennük, hogy milyen gazdag és értékes kincs van szülőfalujuk birtokában.
Az Iskola másként héten szervezték meg idén a székelykapu-ismereti vetélkedőt Zetelakán, amely minden évben lázba hozza a diákokat.
Dimén Csilla tanárnő, aki a kezdetektől részt vesz a vetélkedőn, elmondta, idén elindult egy kezdeményezés a kicsik részéről, így becsatlakozott a versenybe Váralja, illetve a tófalvi iskola negyedik osztályos tanulóserege.
– Évtizedek óta a helyi értékeinket népszerűsítjük mind a gyerekek, mind pedig azok körében, akik esetleg a bontásban gondolkodnak. Tudatosítani szeretnénk a gyerekekben, hogy ez a kultúránk szerves része, rendeltetését, díszítését és motívumrendszerét tekintve egyaránt, hogy érdemes ezeket a kapukat mint a család hagyatékát felújítani és továbbörökíteni. A projekt másik hozadéka, hogy a gyerekek időt töltenek együtt, versenyeznek egymással, felfedeznek, látnak, tanulnak, beszélgetnek a falubeliekkel. Valamikor a székelykapu-felújításokkal indultunk, de nem gondoltuk, hogy ennek ilyen hosszas időtartama lesz. Sikerült mára nagyon sok kaput felújítani a gyerekek bevonásával, és ennek kapcsán születtek meg a székelykapus szórólapok, a település területén elhelyezett táblák, amelyek erre az örökségre hívják fel a figyelmet, illetve a hozadéka ez a verseny is, amelybe ma már az egész falu bekapcsolódik – mondja Dimén Csilla tanárnő.
Rengeteg székelykapu megújult az utóbbi időben
Dimén Levente főszervező, ötletgazda, a rendezvény lelke már tavaly ősszel nekifogott a szervezésnek, összeállította a költségvetést, s miután egyeztetett a kollégákkal, a feladatok kitalálása és kiválasztása, megszerkesztése, majd terepszemle következett. – Voltak az előző évekből jól bevált feladattípusok, de természetesen más tartalommal tálaltuk, de újakat is kitalálunk minden évben. Idén kicsit bonyolultabb volt, ugyanis ma már a gyerekek előszeretettel használják a mesterséges intelligenciát, ezért próbáljuk a feladatokat úgy összeállítani, hogy ne tudjanak rákeresni a világhálón, hanem a helyszínen találják meg a választ. Néhány feladat megoldásához koordinátákat adtunk meg, ez alapján jutottak el egy-egy székelykapuhoz.
Voltak kiemelt motívumok az idén, mint például a keresztek a székelykapuk felületén, ezeket kellett megkeressék. Az osztályközösségeket a szülők és nagyszülők támogatták, mentorálták elég szép számban, ami pluszpontot jelentett az osztályoknak. Az osztály védnökei a községben élő nagy székelykapu-tulajdonosok voltak, akikkel az interjúk, videók is készültek, hiszen a gyerekeknek több mint harminc nap állt rendelkezésükre, hogy egy-egy tízperces filmet forgassanak a székelykapu-faragókkal és tulajdonosokkal. Ezeket egyrészt archiváljuk, megmaradnak az utókornak, dokumentumértékűek, másrészt pedig kiértékeltettük filmrendezők, operatőrök, producerek által, amire szintén pontot kaptak a csapatok. Ezenkívül szintén egy hónap állt minden osztály rendelkezésére, hogy három kijelölt diák egy-egy kiválasztott székelykaput lerajzoljon, illetve egy-egy motívumot, kapurészletet kiemeljen. A rajzokat zetelaki amatőr festőművészek értékelték ki, és kiállítottuk az iskola folyosóján – mondta el Dimén Levente. Idén 27 ezer lejt sikerült szerezni szponzoroktól, így minden gyerek, osztályfőnök Székely örökség feliratú pólót kaphatott, a tanárokat ebédre invitálták, a résztvevők a verseny lejárta után fagylaltot kaptak, de emellett osztálykirándulásokat, múzeumi, Mini Erdély Park- és Babusgató-belépőket lehetett nyerni.
– Büszkék vagyunk arra, hogy nagyon sok székelykapu megújult, nincs elhanyagolt kapu a községben, és nagy kedvet kaptak az emberek a kapuállításra is, ez a projekt is ezt hivatott erősíteni. Örömmel vesszük tudomásul, hogy felértékelődtek a székelykapuk, hisz ha egy régi bennvalót eladásra kínálnak, feltüntetik, hogy székelykapuval rendelkezik. Vannak, akik a régi kapu miatt veszik meg a házat – mondta Levente.
Sándor Olga helyi lakos nagyszülőként vett részt a versenyben, nekik három székelykapujuk – egy nagy kötöttkapu és két gyalogkapu – is van, amelyeket 1999-ben, 1997-ben és 2015-ben állítottak. Mint mondja, a hagyományőrzésért választották, és azért, mert egyszerűen tetszik.
Sándor Előd ötödik osztályos tanuló szerint, noha kissé nehezek voltak a feladatok, nagyon érdekesnek találták a vetélkedőt, örömmel tettek eleget a kihívásnak.
– Most már másképp nézek a kapukra, néha, amikor nem sietek, megfigyelem a kapukat, elolvasom, mit ír rajtuk, milyen motívumok díszítik – mondta a diák. Magyari Tímea tanítónő és osztálya Zeteváraljáról először vett részt a versenyben, nagy volt a lelkesedés már az előkészületeknél, amikor a rajzokat és a filmet el kellett készíteni, mondja. Az osztálya egy helyi fafaragóval készített kisfilmet egy régi székelykapu kapcsán, amelyet együtt elemeztek ki. – Minket az sem tántorított el, hogy helyismeret szempontjából kicsit hátrányban voltunk a zetelakiakhoz képest – mondta a tanítónő. Tanítványa, a negyedikes Petra Béla Hunor hozzátette: – Jó érzés a régi székelykapukról tanulni, hogy aztán mi is el tudjuk mondani a kisebbeknek, így generációról generációra fennmarad ez a hagyomány.
A galambdúcos székelykapuk hazája
Zetelaka község a világ legtöbb székelykapujával rendelkező település, községszinten négyszáz kaput számlálnak, amiből Zetelakán 312 kapu áll. A legrégebbi, a központban kiállított székelykapu 1829-ből való. – Ezt a kaput, amelynek Máthé Imre volt az egykori tulajdonosa, a nyolcvanas években lebontották. Ő az akkori néptanácsnak adományozta, és 32 évet várt a kapu arra, hogy megtaláljuk a fásszínben, és a helyi önkormányzat, a Pro Zetea Egyesület meg Hargita Megye Tanácsa finanszírozásával újra felállítsuk. A másik, most is eredeti helyén álló galambdúcos székelykapu 1835-ös. Huszka József 1893-ban, amikor Zetelakán járt, úgy jegyzi fel Zetelakáról, hogy itt van a galambdúcos székelykapuk hazája. 1913-ban a Székely Nemzeti Múzeum innen vásárolt egy kaput Kós Károly javaslatára, ami jelenleg is a múzeum bejáratát díszíti. Az akkor múzeumigazgató László Ferenc azt jegyzi föl, hogy majdnem minden második ház előtt galambdúcos székelykapu található Zetelakán. Reméljük, hogy ez a falukép pár évtized múlva visszaáll és egyre gazdagabb lesz. Visszaszorulóban van a galambdúcos székelykapu, azaz a nagy kötött székelykapu, viszont az úgynevezett leveles székelykapu elterjedőben van. Bízom abban, hogy csak lesz ennek reneszánsza – fogalmazott Dimén Levente. Zetelakán jelenleg három székelykapu-készítő mesterember van, községszinten pedig nyolcan űzik ezt a mesterséget.
A rendezvényt a Zetelaki Közbirtokosság, a Húszlépcsős vendéglő, a Cetate Production, a City Reklám, az Ati cream, a Perfect, a Villy üdítő, a Babusgató, a Legendárium és a Haáz Rezső Múzeum támogatásával szervezték meg.