Modern és rusztikus elemek ízléses összekapcsolódása jellemző arra a rönkházra, amelyet a Csíkszeredától tizenhárom kilométerre fekvő Csíkszentmiklóson látogatunk meg. Különleges a négytagú Pál család otthona, egyszerre mutatós és egyszerű, melegséget és meghittséget áraszt. A fabútorok, a tágas ablakok otthonos légkört adnak, nem kis büszkeséggel vezet körbe a családfő, Ákos, hogy megmutassa keze munkáját.

Rönkház tágas sarokablakokkal

A kétszintes ház galériás nappalijában mintha a fények is a mi kedvünkért járnának varázslatos táncot. A családfő számára is ez a legkedvesebb helyiség – derül ki –, különlegessé teszi egy felcsíki mesterember által épített méretes csempekályha, valamint a tágas ablakok.
– Igyekeztem a házba olyan megoldásokat bevinni, amit a tizenhárom év alatt egyik megrendelő sem vállalt be, vagy nem kért. Ezek egyike a tágas sarokablak, ami nagyon nehezen kivitelezhető egy rönkházban. Én ebből beraktam kettőt is, tekintettel arra, hogy a rönkházak esetében sokan elkövetik azt a hibát, hogy kis ablakokat tesznek be. A rönkházakba nagy ablakokat kell rakni, mert a rönkök elnyelik a fényt – mondja Ákos, amint megállunk a nappali egyik sarokablakánál, ahonnan a falu templomára látni.  

A ház alapterülete 280 négyzetméter, ebből a lakófelülete, azaz a beépített fűtött terület 100 négyzetméter az alsó szinten és 75 négyzetméter a felső szinten. Színek, teret nyerő praktikus megoldások jellemzik a házat, de még arra is figyeltek készítői, hogy helyenként megtörjék a rönkházhatást. Helye van itt a múltnak is, a fürdőszoba szegőléce vagy a gondosan előkészített és lekezelt munkalap 250 éves kőrisfából készült. A fürdőszoba fajanszburkolatot kapott, de nem azért – pontosít Ákos –, mert a rönk nem bírná a vizet, hanem mert be szerettek volna ide vonni modernebb anyagokat, amelyek által kicsit szögletesebbé tudják varázsolni a fürdőszobát. Egy másik különlegesség például a madzaggal megoldott szegés is. Itt emeli ki Ákos, hogy ha a lakásban két szinten több fürdőszoba is van, tanácsos ezeket egymás fölé tervezni, hogy a vizesblokkok beburkolása egyszerűbb feladat legyen. 
A saját készítésű antikolt padló vörösfenyőből készült, ennek köszönhető a pirosas árnyalat is. A felső szintre vezető lépcső elemei esztergált rönkök, a lépetek fél rönkből vannak, a felső réteg ragasztott tölgyfából készült, hogy strapabíróbb legyen. Az emeleti hálószoba a háromszögű ablakoktól válik még különlegesebbé. A felső szinten a közfalak nem rönkből, hanem könnyűszerkezetes anyagból készültek, erre pedig gipszkarton került.
– A könnyűszerkezetre olyan burkoló kerül, amilyet a megrendelő szeretne. Mi gipszkartont választottunk, ami simán le van vakolva, meszelve, és ezzel is megtörtük a hétvégi ház hangulatát vagy a túlnyomó rönkös stílust. Én imádom ezeket a falakat. Gondoltunk arra, hogy a nappaliban is ezt a megoldást válasszuk, végül a lambéria mellett döntöttem, azt pedig már megint nem bántam meg, úgyhogy ez így tökéletes – magyarázza. 

A felhasznált tömítésnek köszönhetően a ház hővesztesége alacsony.
– Azt szajkózzuk, hogy hőveszteség szempontjából minél szigeteltebb, minél zártabb térben kell lakjunk, de igazából csak egy dolgot felejtünk el, hogy ezáltal elzárjuk magunkat a friss levegőtől. Én egy pillanatig sem bántam meg a rönkházat, mivel egy élő organizmus kellős közepében lakom, ami lélegzik, hiszen a fának légáteresztő képessége van, így oxigén jutott be, és ez nekem felbecsülhetetlen. Ez minden természetes anyaggal szigetelt házra érvényes, legyen az akár vályogház – jegyzi meg. 
A ház érdekessége – hívja fel a figyelmet tulajdonosa –, hogy igyekezett különböző fafajtákat felhasználni. Például – mutatja is a kültéri korlát deszkaelemeit – ezek sem egységesek, jól felismerhető a tölgyfa- és a vörösfenyődeszka közötti eltérés. 

Rönkház – egy életre

Könnyedén avat be vendéglátóm a rönkházépítés folyamataiba, ami nem is csoda, hiszen családi vállalkozásuk több mint tíz éve rönkházak gyártásával és kivitelezésével foglalkozik. Hogy a rönkház időtálló és nem utolsósorban mutatós is legyen, azt hosszas előkészület, majd precíz munka előzi meg. A telephelyre beérkező rönköket már kint az erdőn vagy utólag a telephelyen átmérő és minőség szerint válogatják ki, ugyanis a házak funkciójának függvényében – hétvégi, társas-, kerti ház, lakóház vagy panzió – a rönk átmérője is változik.

– Amikor a válogatás befejeződik, a rönköket megszabadítjuk a kérgüktől, majd – hogy száradni tudjanak – óriási nagy légáteresztő rakásokba rakjuk, és hagyjuk pihenni egészen egy-másfél évet. Ebben az időszakban zajlanak le olyan folyamatok, amelyek a száradással járnak, azaz repedés, hasadás, átmérőcsökkenés, vagyis minden olyan változás, ami­re már nem kerülhet sor, miután házat építettünk belőle. A le­­génykorukat élik a rönkök. Amikor ez lejár, kezdődik az esztergálás, farkasfogas mintát húzunk az illesztéseknél, a sarkakban pedig nútféderes illesztések lesznek. Ez egy elterjedt technológia, nemcsak mi használjuk a rönkházépítésben, de a sarkak esetében mi vagyunk az egyetlenek, a falaknál pedig hosszanti irányban a farkasfogas minta szintén egyedi, csak ránk jellemző. Végül következik a csiszolás és a festés, majd összebálázzuk hatalmas palettákba és a helyszínre visszük. Olyanok, mint a legóalkatrészek, amelyeket a helyszínen – legyen az erdő vagy városközpont – kiterítünk, és heteken belül összerakjuk a házat. Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi házat két hét alatt befödünk – avat be a rönkházépítés folyamatának rejtelmeibe.

Saját házát – meséli – két hét alatt födték be daru segítségével. A ház egyébként 28 centiméteres átmérőjű rönkökből készült, két év alatt.
– Az első fél évben elkészült az alap, a második évben elkészült „pirosban” a ház, és utána jött egy pihenés, ami a ház javára vált, még tudott mozgolódni egy kicsit, aztán bekerültek a nyílászárók, amelyeket szintén mi készítünk, következtek a belső burkolatok, és lassan elkészült a ház – magyarázza és nevetve emlegeti, a házépítés során még kalákát is szervezett, ami a jó hangulatot biztosította. – A kalákázást mindenkinek ajánlom, mert elég nehéz, hogy ne stresszként éljük meg a házépítést, hanem jó élményként – mondja. 
Hogy az őshonos fenyőfából, a lucfenyőből készült rönkház időtálló legyen, fontos annak szigetelése, védelme – emeli ki Ákos. Vállalkozásuk például egy Németországból származó kezelőanyagot használ, azzal vonják be a rönköket, a rönkillesztéseket, a nagyobb hasadásokat.

– Így védjük a fát a víztől és a széltől. Növeljük a szigetelését, a víz nem tud behatolni a kisebb-nagyobb repedésekbe, és így nem tud belülről kifelé haladó kárt okozni a fákban. Ez a kezelés akkor kerül a fára, amikor már össze van állítva a ház, és letelt legalább egy fűtési szezon. Mihelyt az ember beköltözik egy rönkházba, az első év azzal telik, hogy megszokja, hogy olykor hasad, pattog a fa. Aggodalomra nincs ok, mert a hasadások esztétikai problémák, és nem konstrukciósak, hiszen a hasadás csak a fa közepéig megy. A hasadást pedig ki tudjuk mi javítani a tömítőanyaggal, amely pont olyan színű, mint a fa. 
Ákos egyébként azok kételyeit is eloszlatja, akik azért ódzkodnak a rönkházaktól, mert azokkal „foglalkozni kell”. Szerinte, ha jól van kivitelezve, és tapasztalt az építő, akkor olyan megoldásokat tud alkalmazni, amelyeknek köszönhetően a karbantartásuk nem nehézkes, de meg is óvja a különböző hatásoktól. Ha történetesen széles ereszeket terveznek, nem éri a víz a falakat, de jó minőségű festékkel, tömítőanyaggal, vasazatokkal mindenre fel lehet készülni – hívja fel a figyelmet, miközben kívülről is szemügyre vesszük a minden részletében átgondolt, gondosan megtervezett, kivitelezett s otthonossá tett, rönkökből épült házat.