Konyhai tevékenységek: főzés
A konyha szíve ott van, ahol főzünk. Minden elrendezésnek lehet előnye és hátránya: főzési igényeinktől függ, hogy mit tekintünk jónak vagy rossznak.
Az utóbbi időben egyre többen cserélik fel a hagyományos tűzhelyet a különálló sütőre és főzőlapra. Ez a megoldás drágább, de jobban alkalmazkodik az egyéni szükségletekhez és kisebb a helyigénye. A sütőt beilleszthetjük a pult alá vagy beépíthetjük magaselembe.
A gáz- és villanytűzhelyeket mostanában még egy külön sütővel, hőlégsugaras vagy mikrohullámú sütővel, öntisztító sütővel, grill- és gőzfunkciókkal ellátott sütővel és kürtős szagelszívóval is árulják. Persze el kell döntenünk, mi éri meg a többletköltséget.
Az indukciós tűzhelyen az acél- vagy öntöttvas edényt a mágneses tér energiájával fűtik. A fűtőtest csak akkor melegszik fel, ha rátesszük a lábast, ezért biztonságos és takarékos: a fűtőtestnek csak az a része vesz fel energiát, amely a lábassal érintkezik.
A főzőlapot általában a munkalapba illesztik bele, alatta tehát tárolásra is marad hely.
Ha kürtős vagy abszorpciós szagelszívót is használunk, ne felejtsük el, hogy más magasságban kell elhelyeznünk az elszívót a gázrózsa, és másban az elektromos főzőlap fölött.
A kerámia főzőlapoknál az elektromos fűtőtestet könnyen tisztítható üvegkerámia lapba építik. A volfrámszálas modellek hőmérsékletét pillanatok alatt megváltoztathatjuk, és – a gáztűzhelyekhez hasonlóan – pontosan szabályozhatjuk.
Munkafelületek
A tűzhely körüli terület beburkolása hőálló anyaggal javasolt. Ha a pénztárcánk engedi, a tűzhelytől valamivel távolabb építsünk be egy vágódeszkát és egy pala- vagy márványlapot tésztagyúráshoz.
A pultok általános mélysége 60 cm legyen.
A munkalapok általában 85-90 cm-re helyezkednek el a földtől. A megfelelő magasságot úgy kell beállítani, hogy kényelmesen tudjunk vágni, keverni. Egyes elemeknek állítható hosszúságú lábuk van, másokat eltérő magasságú lábazattal kínálnak. A pult és a falra szerelt szekrény között hagyjunk megfelelő helyet (50-60 cm-t) a kisebb eszközök, például robotgépek számára.
Kényes feladatokhoz, például tortadíszítéshez a szabványosnál, vagyis 90 cm-nél magasabb asztallapra van szükség, így aki gyakran süt, érdemes átgondolni az egyénre szabott pultmagasságot.
A nehéz munkák: dagasztás, zöldségszeletelés, tésztagyúrás a kar- és hátizmokat is igénybe veszik – az efféle munkapultnak alacsonyabbnak kell lennie. A kész elemek magasságát is változtathatjuk, ha különböző magasságú lábazatot vásárolunk hozzájuk.
A jól berendezett konyha az ételkészítés folyamatát követi, annak sorrendjében helyezkednek el az egyes tároló- és munkafelületek, gépi berendezések.
A konyha legfontosabb berendezési tárgya a tűzhely és a mosogató, ezeket megfelelő tároló- és munkahelyekkel kiegészítve alakíthatjuk ki a konyhai szekrénysort, amelynek az ételkészítés műveleti sorrendjéhez kell igazodnia:
1. Élelmiszerek tárolása és kiemelése a kamrából vagy hűtőszekrényből.
2. Előkészítés, vízvétel: tisztítás, hámozás, öblítés, áztatás.
3. Feldolgozás, nyersanyagok előkészítése főzéshez.
4. Főzés: az előkészített ételek főzése, sütése, grillezése.
5. Tálalás: a megfőtt ételek előkészítése étkezéshez, az asztal megterítése.
6. Étkezés.
7. Mosogatás: az étkezőasztaltól visszahozott edények és főzőedények mosogatása, öblítése.
8. Edények és eszközök visszahelyezése.
A munkavégzés sorrendje jobbkezes háziasszonyoknál balról jobbra haladva, majd jobbról balra az edények elmosogatása, öblítése, szárítása, elrakása. (Balkezeseknél természetesen ellenkező a sorrend.)