Hagyománytisztelet és modern kényelem
Vitéz, Virgonc és Kormos fogad az udvaron, a két kuvasz ráérősen sütkérezik az őszi napsütésben a ház előtt, miközben a kis mudi játékosan ugrálja körbe a vendéget. Régi magyar kutyafajták vigyáznak a háziakra, s jelenlétüknél mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a portán belül élők számára fontosak a gyökerek. De ezt tudtuk, hiszen azért jöttünk, hogy olvasóinknak is bemutassuk az Ábrahám család modern székely házát.
A konyhaasztal mellé telepszünk le, a délelőtti napsugarak körbeölelik a házat, játékosan belopódznak a nappaliba és a konyhába. Miközben a kis Luca az ajándéknak szánt rajzokat készíti, Tünde és Attila visszamegy néhány évet az időben, és arról a nehézségekkel is tűzdelt otthonteremtési folyamatról mesélnek, amelynek végeredményét magam is megcsodálhatom.
Városból falura a nyugalomért
Csíkszerdától mintegy 16 km-re, a Rákos-patak mentén húzódik Csíkvacsárcsi, amely közigazgatásilag Csíkszentmihályhoz tartozik. A települést átszelő főút mellett vonja magára az arra járók figyelmét az Ábrahám család népies stílusú, tornácos háza. Jövevények ők Vacsárcsiban – nevetnek vendéglátóim. Tünde a szomszédos Csíkszépvízen nőtt fel kertes házban, Attila Csíkszeredában tömbházlakásban, de azt szinte első perctől tudta, hogy amint családot alapít, a városi létet falusira cseréli. Mivel családi vállalkozásuk Csíkvacsárcsiban vert gyökeret a szó szoros értelmében, itt hoztak létre ugyanis egy csemetefarmot, első lépésben a faluban egy régi kis parasztházat újítottak fel és oda költöztek – derül ki. Szó kerül a néhány évvel ezelőtt elindított és Hargita Megye Tanácsa által koordinált Modern székely ház címen futó programról, amely a modern kor elvárásainak megfelelő, de a hagyományos székely építészet elemeit felhasználva ad támpontokat az otthonteremtőknek. Ez az ő érdeklődésüket is felkeltette olyannyira, hogy végül modern székely házat terveztettek, a saját ízlésükre szabva a terveket.
– Jó kapcsolatban voltunk Albert Homonnai Márton építésszel, őt kértük fel, hogy tervezze meg otthonunkat, miután megnéztük egy hasonló munkájának az eredményét Csinódban, és abba beleszerettünk. A ház lényege az, hogy fából van, körülbelül 200 köbméter fát használtunk fel, mert mi egyet tudtunk, éspedig azt, hogy faházban szeretnénk lakni, ugyanis azzal már volt pozitív tapasztalatunk. Faházban laktunk, télen könnyen ki lehetett fűteni, nyáron viszont soha nem ment fel a hőmérséklet a házban 23-24 Celsius-fok fölé, pedig már itt is meleg nyarak vannak. Marci bácsi nagyon nagy tudású építész, sokat mesélt arról, hogy egy ilyen házban minek mi a funkciója. Tőle tudom például, hogy hét métert kell a szem elláson, hogy meglegyen a szabadságérzetünk. Ezt a szabadságérzetet szolgálja az egybenyitott nappali-konyha, illetve az is, hogy ha két oldalon a nappali és a konyha ablakán is kinézünk, messzi ellátunk. Ugyanakkor az ablakok azért téglalap alakúak, hogy a házban minél hosszabb időt élvezhessük a napot – mesélik. Büszkén újságolják, hogy egy Magyarországon meghirdetett tetőszépségversenyen néhány évvel ezelőtt különdíjat érdemelt ki otthonuk.
Költözés helyet tűzoltás
Jó munkához idő kell alapon több évet vett fel a házépítés. Mivel volt tető a fejük felett, adtak időt az alapnak, a háznak, hogy „helyezkedjenek” benne az elemek. Elkészült az alap, és majdnem egy év múlva került rá a faszerkezetű épület, amely újabb két év pihenőt kapott, majd ezt követően helyezték el az ajtókat, ablakokat. És amikor már annyira készen állt, hogy a beköltözést tervezhették, a ház kigyulladt.
– Készült a házban egy kandalló is, leteszteltük, már több alkalommal is tüzet raktunk benne, minden rendben volt. A felső szintet szigeteltük, egész nap égett a tűz, este nyolc óra után megraktam a tüzet és hazamentem, éjfél körül pedig hívtak, hogy ég a ház. Utólag rájöttünk, hogy idő kérdése volt, mikor gyullad ki. A kandalló hőszigetelésére kalcium-szilikát lapot használt a mester, de azokat vascsavarokkal fogadta fel a fagerendába, és a későbbiekben ez okozta a bajt. Berobbantak az ablakok, a nappali fölött a tetőszerkezet égett, a mennyezeti gerendák a nappaliban égtek, és az volt a szerencse, hogy mivel felül le volt szigetelve, elfogyott az oxigén. A kőzetgyapot mentette meg, hogy nem égett porig az egész ház. Egy falat teljesen ki kellett cserélni, húsvétkor költözni akartunk, január 21-én állt a víz a házban. Volt egy 10 ezer eurós kárunk, de kihevertük – magyarázza Attila. Ezért is vannak fehérre meszelve a nappali mennyezeti gerendái, s bár néhol idegen szem nem látja, ők tán sosem feledik, hol van apró fekete folt itt-ott a festék alatt a gerendán. A kandalló helyén ma már fehér csempekályha pompázik, Tünde elképzelése és vágya szerint készült, Magyarországon felkutatott mesterember készítette a kerámiaelemeket, és egyelőre ez fűti ki a házat.
Szeretik otthonuk rusztikus hangulatát – a mennyezeti fagerendákat, a fapadlót –, de arra mindenképpen törekedtek, hogy a berendezés modernebb legyen, alkalmazva azt a mai kor igényeihez. Mintegy 200 négyzetméter a hasznos felülete a beépített tetőszerkezetű háznak, lent tágas nappali-konyha, hálószoba, nagy fürdőszoba kapott helyet, a tetőtéren gardróbot, fürdőszobát és további szobákat alakítottak ki, itt még az utolsó simításokat végzik, hogy év végére használatba is vehessék, illetve tartozik a házhoz egy tágas pince. Külső ránézésre a falakból a hagyományok tisztelete árad, a belső terek modern kényelmet kínálnak, ízlésesen fonódnak itt össze a modern és hagyományos elemek.
Amikor azt kérdezem, hogy ki hol érzi magát a legjobban, Tünde gondolkodás nélkül nevezi meg a tágas és világos konyát, ahol minden elérhető távolságban van, és örvend, hogy egybenyílik a nappalival, mert ha a konyhában tevékenykedik, nincs a családtól külön helyiségben. Mesélik, hogy az építkezés utolsó fázisában, amikor már igény lett volna a női meglátásra, kreativitásra, a várandós Tünde több hónapra kórházba kényszerült, így a férje által készített fotók alapján választottak például csapokat, csillárokat, egyéb kiegészítőket.
A mennyezeti gerendának való fát még Attila édesapja válogatta ki az erdőben, a tornác könnycseppet idéző mintáit Tünde rajzolta, a deszkákat Attila vágta. Az udvaron sütkérező kuvaszokat nézzük, és felsejlik Attila máramarosi anyai nagyapjának az alakja, aki e faj szeretetét behozta a családba.
A déli nap fénye finoman terül szét a ház körül, miközben számba veszik a háziak a teendőket. A tetőtéri belső munkálatok mellett éppen készül a kerítés is, a ház mögötti udvarban pedig már egy másfajta munka zajlik, telelésre készül a csemetefarm. Itt minden a helyén van.