És akkor jönnek a gondok…

És akkor jönnek a gondok…
A régi épületek öregek, gondozásra szorulnak, de egyediek és lelkük van Fotó: Köllő Miklós

Nagy repedések a falon

Ha van egypár repedés az épületen, nem azt jelenti, hogy össze fog dőlni. De jó tisztázni, mire lehet számítani a felújítás során, illetve sérült-e az épület állóképessége. Legtöbbször a megfelelő alapozási mélység hiánya a gond. A faépületek kellően rugalmasak, sekélyebb alapokkal is jól viselkednek, leszámítva néhány apróbb repedést, amelyek a meszelések során könnyedén javíthatók – de a meszelések között vizuálisan zavaróak lehetnek. A kő- és téglaházak esetében komolyabban oda kell figyelni a repedésekre, ezeknél az épületeknél az alap nem megfelelő mélysége sokkal jelentősebb gond, ekkor az épület aláfalazása elkerülhetetlen. De nem feltétlenül a rossz alapozásból adódnak a repedések, szakember hamar tisztázni tudja, hogy földrengés vagy a talajmozgás okoz gondot. Agyagos talaj és működő csatornák esetén gyakran az épület délnyugati sarkának nem megfelelő vízelvezetése is repedéseket okoz – vagyis ha a csatornalefolyótól nincs messze vezetve a víz, vagy a terep az épületnek vezeti a vizet. Röviden maradjunk annyiban: nem a repedések purhabbal való kifújása a megoldás… Helyette inkább az épület körüli esővíz-elvezetést kell megoldani.

Nedves falak

Az előző pontban említettük a tereprendezés fontosságát, ez lehet az egyik ok: ha az épület mellett pang a víz, az a falakban/pincékben is fog jelentkezni. A magas talajvíz is okozhat gondot – a talajvíz magasságát a telken lévő kútban lehet megbecsülni. A régi épületek esetében az alap és a ráépített falak között nincs vízszigetelés, így ha cementes vakolattal erősítik az alapot és vakolják a falat, akkor a víz a cement miatt felkúszik a falon, akár másfél-két méter magasságig is. Tisztázni kell tehát, hogy a cementes vakolat-e az ok. Hosszú ideig lakatlan házak esetében a kémény mellett gyakran nedvesek a falak. A fedetlen kéménybe beeső csapadék a tüzelés során kiszárad a falazásból, anélkül a felgyűlt nedvesség a meszelés sárgás elszíneződéséhez, a vakolat mállásához, a fal kifagyásához tud vezetni. A csatornalefolyók hiánya, a rajtuk levő lyukak szintén hasonló elváltozásokat okoznak. A felületükön sókiválást, „salétromot” hordozó falak hosszabb ideje fennálló nedvesedésre utalnak. Bizonyos fokig együtt lehet élni a falak nedvesedésével (pl. gyógyvakolatokkal), és szerencsére mára már több megoldás áll rendelkezésre a probléma orvoslására, azt azonban mindenképp tisztázni kell, hogy talajvíz, esővíz vagy egy törött víz- vagy szennyvízvezeték okozza a gondot, és szakemberrel konzultálva e szerint kell eljárni. Nem érdemes szúnyogra ágyúval lőni, sem az anekdotabeli egyszeri orvos módszerét választani, aki a páciens halálát hallva megjegyezte, elég kár, hogy már nem él, mert még lett volna pár tippje, hogy mivel lehet kezelni… Summa summarum, senki sem szeret egész nap vízben állni, az épület sem.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

Beázott födém

Legtöbbször a plafon/mennyezet sárgás foltjai árulkodnak róla. Gyakran a kémény zónájában jelenik meg a probléma. Még akkor is, ha a régi ház épp újra van födve, érdemes figyelni ezekre a beázási foltokra, gyakran korhadás, ritkábban gombafertőzés lehet a foltok mögött. A legtöbb esetben lokális problémát jelent ez, mindenképp érdemes tisztázni a faanyag állapotát – jobb félni, mint megijedni alapon. Szellős padláson a rövid beázások rendszerint nem okoznak szerkezeti gondot.

Megdőlt épület, korhadt padló

Itt gondok lehetnek, főleg, ha a ház fából van, és a telekhatáron/csepegőn lévő oldala roskadt meg az épületnek. Gyakran elhalt vagy élő könnyező házigomba fertőzésre bukkanunk. Néha teljesen banális oka van ennek: a padlót linóleummal terítették le, ilyenkor a gomba szaga is érződik. Nem lehetetlen felvenni a harcot, de ide tényleg szakember szükséges, és nagy körültekintés, kemény elhatározás meg fegyelem kell. Tégla- és kőház esetén is gond a megdőlt/kihasasodott fal, ekkor is szakember tanácsát kell kérni.

Rossz nyílászárók

Nagyon könnyen rásütik, hogy nincs mit kezdeni a régi ajtókkal, ablakokkal, rosszak, cserélni kell. Pedig nem, sokszor kisebb javítások, részleges cserék jelentik a megoldást, csak jó és türelmes, megfelelő célszerszámokkal rendelkező asztalos kell hozzá. Gondoljunk bele: kézzel fenték régebb a gyalut, kézi gyaluval gyalulták a fát: csak csomó-, illetve népiesen bogmentes, jó minőségű fát tudtak megfelelően megmunkálni. Az épület arculatának jó részét a nyílászárók adják, a maguk kis osztásaival, díszítéseivel, s ha az ablakok az épület szemei (hiszen a fölöttük levő áthidalót szemöldökfának hívjuk), akkor a lebutított, leegyszerűsített formájú csere az épület megvakítását is jelenti…
A kétrétegű, külső részükkel kifelé nyíló ablakokat azért nem kedvelik ma, mert nehéz a külső részt kiakasztani, hogy ne csapja be a szél. Pedig a legjobb ablakok! Ha fúj a szél, és telibe kapja, akkor a külső nyílókat rányomja a tokra, ha meg a másik oldalon szívóhatásnak vannak kitéve, akkor a belső nyíló lapul rá a tokra, tehát ezek az ablakok szél esetén jól zárnak. A mai termopán ablakok átlag 8 cm-es tokszélességgel hőhidat okoznak a falban a kinti -20 Celsius-fok és a benti +22 fok között, ha nem lehet a szigetelést ráfordítani a tokra, míg a régi ablakok közel 20-25 centis tokjai sokkal korrektebb helyzetet teremtenek.

Hőveszteség

Az ablakok kapcsán már felmerülő kérdés. Régebben „zoknit”, vagyis kitömött textilhengert tettek az ablak két rétege közé, ha az húzott, vastag függönyt húztak el az ablak előtt éjszakára, vagy festékes szőnyeget/pokrócot akasztottak az ajtóra belül. Meg sokan voltak egy szobában, illetve a jó meleg dunyha alatt belefért, ha reggelre kihűlt a ház. Ma sokkal melegebb szobát szeretnénk, és az egész házat ki akarjuk fűteni, ami a mai energiaárak mellett reális költséget jelent. Nem igaz, hogy nem lehet egy régi épületet szigetelni, de ez ismét szakembert igénylő feladat. Ha a ház külső jellege csorbulna a szigetelés miatt, akkor a belső szigetelés, illetve a kompenzáló szigetelések a megoldások, így például lényegesen többet szigetelnek a tető felé, mint kellene, és ez kompenzálja azokat a részeket, ahol valamiért nem lehetséges a szigetelés. Ha lehetséges a külső szigetelés, akkor a megfelelő páradiffúzió nélkülözhetetlen, ennek hiányában a faház meggombásodik, a téglaházak is szenvedni fognak. Sok apró lépéssel messzire lehet jutni ezen a téren is, de egy hibás lépés az épület pusztulását jelentheti. Tehát ide is biztosan érdemes szakembert hívni.

Szűknek tűnő terek…

Minden épület terei bizonyos mértékben egybenyithatók, de Tövissi Zsolt építész szavaival élve: „Könnyebb az embernek a házhoz alkalmazkodni, mint a házat az ember után alakítani…”
A fenti szempontok mind elrettentően hathatnak egy épületfelújítás kezdetén, de mindenikre van jó megoldás. Nem lesz ettől egy épületfelújítás olcsóbb, mint egy új épület. De megfelelően végezve hangulatos, jó ház lesz a végeredmény.

Milyen nyomós érvek szólnak amellett, hogy mégis régi házat válasszon magának hajlékul a ma embere?
A divat és a jó szándék nem elég ezeknek az épületeknek a megmentéséhez, sokszor pont a megfelelő szemlélet és szakmai tudás nélküli felújítás vezet a gyors és kíméletlen pusztulásukhoz. Hogy mire érdemes figyelni, hol kell kezdeni? Ezek a régi épületek öregek, gondozásra szorulnak, de egyediek, és lelkük van. Mert kézzel készültek / „kézművesek”, mert természetes anyagokból épültek / „biók”, mert mindenik minden porcikájával annak a vidéknek a tájszólását beszéli, ahol létrejött, mert egyre kevesebb marad meg belőlük, mert érzelmi, eszmei, történeti értékük van: érvényes következtetésként megérdemelnek egy esélyt. Azaz a ma székelyföldi emberének erkölcsi csőd teljesen új házat építeni, amikor annyi régit lehetne kicsit bővítve továbbgondolni a mának.
A legegyszerűbb válasz: Székelyföld. Aki itt született, hajszálgyökerei is ebbe a kultúrtájba kapaszkodnak, ezt érti, érzi, lételeme.

A régi házak továbbgondolásának módozatai

Mit érdemes tenni, ha egy öreg ház képében szakad nyakunkba az örökség, ha lakást vennénk, és azt udvarral együtt képzeljük el, ha vonz a napszítta gerenda látványa, de inkább múzeumnak, mint lakóháznak tudnánk elképzelni?
Igényekhez igazítható-e a ház, vagy éppen fordítva: a ház formálja, diktálja az igényt, igényességet?
Helyzete válogatja. A következő lapszámban néhány járható utat mutatok be.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!