Az 1914-ben elkészült impozáns plébániaépülettől, amelyet Bálint Lajos főesperes tervezett, egy fedett lépcsősor vezet a domboldalon álló templomhoz. A kilátás festői, az ébredező természet, az első tavaszi napsugarak játéka különleges hangulatot ad a templomkertnek, amely körülöleli az 1795–1805 között, neobarokk stílusban épült templomot.

Orbán Balázs nyomdokában

„A templom maga új ugyan, de tornya nagyon régi, régibb, mint a homlokzatán levő ezen felirat: »A.D. 1680. In honorem S.S. Petri et Pavli Apost« mutatná, mert az erős, egészen kőből épült támoszlopos torony főbejárata köríves, és köríves a toronyhoz toldott előcsarnokok két ajtaja is, melyek egyikén a régi kriptába jártak be. Úgy régi az e toronyban levő harmadik harang is, melyen ezen latin betűjű körirat van: VERBUM DOMINI MANET IN AETERNVM. 1595.” – ekképpen írt Orbán Balázs a ma műemlék épületként nyilvántartott templomról. De nézzük csak, mit rejtenek az ódon falak!

Színes ablakok, művészi falfestmények

A csobotfalvi Szent Péter és Pál-plébániatemplom helyén egykor Árpád-kori templom állt, amelyet a 15. században gótikus stílusban újjáépítettek, majd 1800 és 1817 között nyerte el mai neobarokk alakját.
– A középkori templomot a torony kivételével négy hét alatt bontották le, és ezt követően kezdték a mai templom építését. Érdekessége, hogy az új épületbe az elbontott templom kőanyagát is beépítették. Az új templomot 1817-ben Szentháromság vasárnapján szentelte fel Rudnai Sándor erdélyi püspök. A templomot 1911-ben művészi falfestményekkel újították fel – mutat körbe a csíksomlyói plébános, aki 2016 augusztusától teljesít itt szolgálatot. Lelkesen és büszkén emlegeti a templomban, a boltívek alatt látható egyedi alkotásokat, amelyek Brassai Károly gimnáziumi tanár tehetségéről árulkodnak: a főoltár fölött Szent Péter apostol alakját láthatjuk, a kórus fölött a hárfázó Dávidot jelenítette meg, illetve felsejlik a négy evangélista alakja is.

Régészeti ásatásoktól a restaurálásig

A plébániatemplom területén 2002 és 2005 között több szakaszban folyt régészeti ásatás, ami a mai északi kápolnát és a hajó északnyugati felét érintette. Ekkor – jegyzi meg a plébános – korábbi kőtemplom másodlagos maradványait azonosították, ennek egy részét mind a mai napig megtekinthetik az ide betérők, a Jézus kínszenvedése-kápolna mellett gondosan elkerített templomrészben. Botár István régésznek, helytörténésznek a Csíki-medence középkori településtörténetével foglalkozó, Havasok keblében rejtőző szép Csík című kiadványában a csíksomlyói plébánia történetéről, az itt zajlott ásatási munkálatokról is olvashatunk. Innen tudhatjuk meg többek között, hogy az egykori középkori templom főoltárának egy része – mely a 16. század első negyedében keletkezett –,  „a nagy táblakép és a mozgószárny később kettéfűrészelt darabja a Magyar Nemzeti Múzeumba került még 1888-ban, míg a predella (rajta II. Lajos és a székely nemzet címere), a pilaszterek és a többi kép az Erdélyi Múzeumba jutott 1911-ben. A főoltár után nem sokkal készülhetett a kisebbik Mária-oltár, amely 1911-ben szintén az Erdélyi Múzeumba került”.

A régészeti ásatásokat követően – eleveníti fel Göthér Gergely –, 2013-ban kezdődött el a templom általános, nagyszabású restaurálása. Időszerű is volt, hiszen mielőbb meg kellett szüntetni az igen elterjedt könnyező házigomba okozta fertőzést.
– Ezúttal sor került a tetőszerkezet kijavítására, a templom újrafödésére, restaurálták a padokat, a kőburkolatot, a kőkerítést, megújult a templom belső-külső megvilágítása, megoldódott a padok fűtése. Négy évet vett igénybe, tavaly ért véget a templombelső nagyon precíz munkát igénylő restaurálása. Következik az oltárok és a kórusfeljáró lépcsőjének a felújítása – sorolja a plébános. 

Az egyházközség gyöngyszeme

– Az egyházközségnek, de talán az egyházmegyének is az egyik gyöngyszeme a templom, gazdag belső színjátékával, egyedi festményeivel – mondja Göthér Gergely. – 1850 lélekszám tartozik az egyházközösséghez (Csobotfalva, Csíksomlyó, Csíkcsomortán), nagyon lelkesek a hívek, annak ellenére, hogy a kegytemplom közelében vagyunk, de érzem, hogy ide mindig szeretettel, odaadással jönnek, hiszen családias, bensőséges a hangulata. Tudatosan kell beülni a padba, hiszen nem szokásból jövünk szentmisére, hanem tudatosan szeretnénk részt venni azon, hogy meghalljuk, mit akar számunkra üzenni az Isten. Azt fontosnak tartom kiemelni, hogy kitűnő az akusztikája, és nagyon jól érvényesül a templom gyermek- és felnőttkórusa – jegyzi meg.
A templom 300-400 ülőhelyes, de nyilván ennél több személy befogadására alkalmas. 

Csobotfalvi zászlóőrzők 

A csobotfalvi Szent Péter és Pál-plébániatemplom egyébként a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyik legjelentősebb helyszíne, hiszen itt tartják pünkösdszombat délutánján a csángó misét. És itt őrzik a moldvai csángó magyarok búcsús keresztjét és lobogóját is.
– A moldvai csángó magyarok első útja pünkösdkor ide vezet. Megérkeznek és a templomkertben, a templomban megpihennek, ők is magukénak érzik ezt a kis plébániatemplomot. Átveszik a búcsús zászlójukat, a közösségünk is csatlakozik hozzájuk, és együtt vonulunk ki a csíksomlyói nyeregben tartott szentmisére. A déli mise után szintén ide térnek vissza, majd délután a plébániatemplom ad helyet, immár hagyományos módon, a csángó misének, amely egy csodálatos, felemelő élmény – mondja a plébános.

Templom kilátással 

Lenyűgöző a kilátás a magaslaton álló templomkertből, ahol néhány síremlék kapott helyet. Amint innen kilépünk, az évszázados fák árnyékában pihenő sírkertben csendesedhetünk el, fejet hajtva az 1914–1918-as világháborúban elesettek emlékére állított emlékmű előtt. Egy hely, ahol körülvesz bennünket az elmúlás és a mindennapok apró zajainak megnyugtató egyvelege.