Szabó-Bilibók Attila és családja biogazdálkodással, búzafűtermesztéssel, állattartással foglalkozik Kisgalambfalván, emellett pedig egy agroturisztikai panziót is működtetnek, a vendégfogadás mellett betekintést engednek életterükbe is. A kultúrcsűr ötlete ugyan már rég megfogalmazódott, de most sikerült gyakorlatba ültetni.

– Évek óta ott állt üresen ez a porta a szomszédunkban, minden ősszel megengedte a tulajdonos, hogy átengedjük az állatokat legelészni. Elméláztunk a csűr láttán, hogy milyen szép, és innen indult az ötletelés, hogy jó lenne hasznosítani. Egyébként már régi tervem, még egyetemista koromból, hogy milyen jó lenne hosszú távon egy olyan központot kialakítani, ahol a családoknak programokat tudunk szervezni

– osztotta meg gondolatait Attila.

Mivel a területet és az épületet is ideálisnak találták, 2020-ban megvásárolta a Hagyaték Alapítvány, amely hosszú távon fenntartója és üzemeltetője lesz. Magát a csűrt idén tavasszal hozták új tető alá, év végére szeretnék használhatóvá tenni. Az eredeti csűrön külsőleg annyi módosítás történt, hogy a hátsó kapu méretét kétszeresére növelték.

Első lépésként a csűr felújítását és a hasznos terek kialakítását tűzték ki célul. A tervek szerint a csűrkapuk bezárásával konferenciák megszervezésére lesz alkalmas, jó idő esetén a csűrkapuk kitárásával az így létrejövő nagyobb térben akár koncerteket, előadásokat is lehet szervezni, tehát színpadként is tud működni. Mivel a csűr domboldalban található, amfiteátrum formában alakítják ki a teret, így a nézőtéren akár több száz ember is elfér. A mellékhelyiségek, illetve a kiegészítő termek is úgy vannak kialakítva, hogy zenekarokat, színházi előadásokat is fogadhassanak. A tetőtérben szálláshelyeket alakítanak ki, tehát – a vendégház mellett – elszállásolásra is lesz lehetőség. A mindennapokban – mivel a falu szolgálatába szeretnénk állítani – például az időseknek szolgálna helyszínül különféle programok, szabadidős tevékenységek megszervezésére.

A telken több épület található, az utcára néző kőház a legutóbbi kutatások szerint több mint háromszáz éves. Ugyan a tetőzete beomlott, a falak még állnak, ezt szeretnék visszaállítani eredeti állapotába. Ide képzelik el a helyi értékek kiállítását, a pincében – ahol még épségben megtalálhatók a tölgyfa gerendák – gyerekeknek szerveznének kézműves-foglalkozásokat. A telekhez közel egyhektáros kert tartozik, ide játszóteret, filagóriákat szeretnének felállítani, ahová a gyerekek, esténként a fiatalok összegyűlhetnek, beszélgethetnek. Olyan jellegű helyet képzeltek el, ami tökéletesen illeszkedik a faluképhez. Mindezek mellett az udvaron lévő régi disznópajta épületében egy kovácsműhelyt szeretnének kialakítani oktatási céllal, hisz az alapítvány egyik eredeti célja a régi mesterségek bemutatása és népszerűsítése.

A kultúrcsűrt a marosvásárhelyi Pintea András tervezte újra, a kivitelező pedig a székelykeresztúri Unicons cég. 
A felújítást az adományok mellett a Csoóri Sándor Alap, a Polgári Magyarországért Alapítvány, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kulturális Államtitkársága, illetve a Bethlen Gábor Alap támogatta, de a továbbiakban is fogadnak adományokat.