De kié is volt ez a sorból méretével és szép díszítésével kilógó szombatfalvi ház? Balázs Árpád ad választ a kérdésünkre, évekkel ezelőtt az alábbiakat írta az impozáns épületről és lakóiról:
„Aki egyszer is járt az Orbán Balázs utcában, annak emlékezetében a mai napig él ennek a háznak a képe. Egy kicsit megkopott az idők folyamán, de nem lehet úgy elmenni mellette, hogy tekinteted ne felejtsd rajta egy pillanatig.  Miközben eljátszol azzal a gondolattal is, hogy megkérdezed magadtól, vajon ki lakha­tott benne. Kilóg a többiek közül kü­lön­­leges díszítésével. A főbejáratról valaki azt mondta, hogy olyan olaszos, apa és fia, anya és leánya féldombormű formában megmintázva a boltív fölött, a turbékoló galambok a családi béke fölött őrködnek. Szép lehetett fénykorában, amikor Berei Soó Domokos és neje, Stieglitz Mária fiatal házaspárként lakott benne. Állítólag Mária énekesnő volt, Domokos ügyvéd, egy udvarhelyi vendégszereplés alkalmával ismerkedtek meg, és lett belőle szerelem első látásra. Mária otthagyta az énekesi pályát, és a Küküllő-parti várost választotta. Hiába a galambok, nem sokáig tartott a boldogság, mert a fiatalasszony második szülése közben egy bábaasszony tisztátalan keze miatt fertőzés áldozata lett. Két gyermekkel áldotta meg őket a Teremtő: Károlyka, aki Berei Soó Károly nagyapja nevét vitte tovább (Udvarhely járás főszolgabírója), és Mária, aki édesanyja nevét őrizte meg.

A korabeli újságok szerint 1910. január 10-én bábát hívtak Soó Domokos városi tanácsos feleségéhez, a huszonhat éves Stieglitz Máriához, aki várandós volt. Dakó Róza bába, akinek jóllehet keze fején egy kelés volt, mégis vállalta az operációt. Ez a kelés megmérgezte a beteget, aki huszonhat évesen belehalt a fertőzésbe. A bába a városban azt híresztelte, hogy dr. Imreh Domokos főorvos okozta az asszony halálát, ezért az orvos bűnvádi följelentést tett a bába ellen. Az ügyészség rendeletére 1911-ben exhumálták a halottat, a boncolásnál dr. Ráczkövy és dr. Mezey törvényszéki orvosok megállapították a mérgezésből keletkező seblázat. Az énekesnőnek Bécsből hozattak fekete sírkövet, itt alussza örök álmát, a székely­udvarhelyi katolikus temetőben. Berei Soó Domokos városi tanácsos élete is tele van érdekes történetekkel. Édesapját, Berei Soó Károlyt, aki édestestvére Berei Soó Gáspárnak, a katolikus főgimnázium neves igazgatójának, 51 évesen veszíti el. Édesanyja, született Csép Borbála 1916-ban, 67 évesen szenderül örök álomra. Négy gyermekük születik: Irén, Mariska, Domokos és Dénes, ez utóbbi kettő ügyvéd lett. Mariskát Spanyár Pál gimnáziumi tanár vette feleségül. Időközben Soó Domokost a városi testület helyettes polgármesteri rangra emeli. Nem kedvezett a szerencse. 1918-ban a helyettes polgármestert a román megszállást követően (1919) letartóztatják, előbb Segesvárra, onnan a nagyenyedi, majd a szamosújvári fegyházba vitték. Ellene is a román hadbíróság bűnvádi eljárást indít, s a vizsgálati fogságból csak hónapok múlva engedik ki.”

Jelet küldött a Fennvaló
Zsigmond Aranka tizenöt évnyi amerikai tartózkodás és férje halála után döntött úgy, hogy hazaköltözik. Először Magyarországon – Veszprémben, Budapesten, Szentendrén, Leányfaluban – érdeklődött, nem lenne-e megfelelő ház a környéken, de túl drágának találta mindegyiket.

– Eléggé fura hangulatban voltam, ezért kimentem összeszedni a gondolataimat a homoródfürdői nyaralómba. Közben bejártam a városba a rokonokhoz, és amint jöttünk be az Orbán Balázs utcán, rácsodálkoztam e ház szépségére. Balázs Árpitól megtudtam, hogy eladó, Orosz Pál Margit, egykori kolléganőm és testvérei tulajdonában van, ugyanis Pál Gyula ügyész és családja lakott annak idején a házban. Rögtön eszembe jutott egy régi történet: amikor települtem ki Magyarországra, Margit édesapja segített hirtelen néhány iratot hitelesíteni, s mivel pénzt nem fogadott el, ezért egy festménnyel háláltam meg a munkáját. Amikor ennyi év után bejöttem a házba, megláttam a festményemet a falon. Ekkor azonnal beugrott, hogy ez egy üzenet számomra, egy jel a Fennvalótól, hogy ezt a házat meg kell vennem. Azonnal döntöttem, úgy éreztem, hogy a festményem visszaszólított ebbe a házba – meséli a hidegrázós történetet Aranka.

„A szülőföldem energiája visszatért belém”

A világot látott képzőművésznek mindenképpen fontos volt a magas beltér, ahol a szőnyegei, hatalmas festményei elférnek, de a falak mellett felsorakoztatott rengeteg festmény, rajz, montázs rendkívüli munkabírásról, termékeny alkotói létről tanúskodik.
– Valami belső, hatalmas nagy energiát érzek, a szülőföldem energiája visszatért belém. Újabb és újabb ötletek jönnek, akár percenként, és úgy érzem, nem szabad itt megállnom – mutatja­ ­a füzetbe aznap rajzolt karikatúravázlatokat. Vallja, hogy az életben legfontosabb a humor, megkönnyebbül az élete annak, akinek humorérzéke van.

– Mindenkinek ajánlom, hogy menjen, lásson, halljon, de jöjjön vissza a szülőföldjére, mert itt kapja meg az igazi, mély energiát. Idejönnek a tanítványaim,­ ­ismerőseim, kedves emberek, akik ha megnézik a munkáimat, boldogság jár át. Boldog vagyok, mert ezt a körutat megtettem, és amit az életben kértem a Fennvalótól, mindent megadott – mondja elégedetten a művésznő.

„Mélyen tisztelem a munkásembert”

Nem jellemző Székelyföldön, de talán a világ más részén sem, hogy a házat építő vagy felújító munkások arcképét berámázzák és kifüggesztik a ház falára. Pedig így történt a szombatfalvi ház felújítása után, a házigazda ezzel a gesztussal tisztelgett a dobói szakemberek kiváló munkája előtt, akik mindössze tíz nap alatt végezték el a front felújítását.

– Két éven át kerestem a szakembereket a homlokzat felújításához. Olyan ajánlatok érkeztek, hogy tátva maradt a szám, egyik vállalkozó például ugyanannyit kért, mint amennyiért a házat vásároltam. Az épület huszonhárom évig lakatlan volt, rettenetes állapotba került, a külseje teljesen tönkrement. Egy alkalommal a Kossuth utcában láttam egy csapatot, amely épp egy épület felújításán dolgozott, és megkérdeztem, érdekli-e őket egy régi ház homlokzatának a felújítása. Tíz nap alatt négy kiváló szakember el is végezte a munkát, ezért úgy gondoltam, hogy a róluk készült fényképet berámázom és pozitív példaként kiteszem a házam falára. A fronton lévő ablakokat Agyagfalván készítették el kézi munkával, a régiek mintájára, természetesen fából, darabját kétezer-négyszáz lejért. A felújítás során végig itt voltam, és figyelemmel követtem a munkát, hogy maximálisan megőrizzük a mintát, nagyon odafigyeltem arra, hogy hiteles legyen. Híve vagyok a réginek, imádom az antikot. Amerikában antik centerben dolgoztam, az antik tárgyak szerelmese lettem.

Összevásároltam számtalan antik katalógust, amiből kivágtam az antik tárgyak részleteit, ezek felhasználásával készítettem el ezt a hatalmas, háromezer-ötszáz darabból álló montázssorozatot. Tehát átmentettem Amerikából az antikot a montázsokon keresztül, és itt folytattam a valóságban a házam felújításakor – meséli a részleteket Zsigmond Aranka, hozzátéve: a munkásembert mélyen tiszteli, bármilyen munkát is végez, hisz számára minden művészet, ami szép. Azért kereteztette be a fotójukat is, hogy tudja meg az utókor, volt négy szorgalmas, becsületes munkásember, aki szívvel-lélekkel dolgozott. 

Továbbvinni Orbán Balázs szellemiségét

A bejárati ajtó fölött a látogató megtekintheti a 138 éves ház egykori falmintáját, ugyanis a házigazda ezt is megőrizte az utókornak. A galériát az egykoron Bécsből hozott bútor díszíti, amit ötven évig zár alatt őriztek. A műterem – amely két szobából áll – összesen 64 négyzetméter, alatta épp egy ekkora boltíves pince helyezkedik el, amelyet szintén felújítottak.

A funkcióját ugyan még nem találta ki a házigazda, de hatalmas tér áll rendelkezésre, a felgyűlt alkotások is helyet kaphatnak az alagsor falán.

A ház – amelynek egykor egyetlen tulajdonosa volt – ma két részre oszlik, két bejárattal, két tulajdonossal. A másik rész jelenleg felújítás alatt áll. 
– Lelki elégtétel jár át, ha arra gondolok, a városnak megmentettem egy régi épületet, hagyok egy szépen felújított házat a város szívében. Jó érzés az Orbán Balázs útján tovább járni és a szellemiségét továbbvinni – összegzi a hetvenöt éves művésznő.