A bálványosi helység­név­tábla utáni nagy kanyarban kell letérni egy erdei útra, ahonnan még néhány száz mé­tert autó­val is meg lehet tenni, aztán gyalogosan kell fel­ka­paszkodni az erdő mélyén fekvő gyógybázisra, ahol ma­­dárcsicsergés fogadja a láto­gatókat. 
A fürdő 1880 körül épült, létrehozójáról, Csiszár Dénes­ről kapta a nevét, aki a jelenlegi tulajdonosok – Taierling Péter Ferenc és Taierling Johann – üknagyapja volt. 

– Nagymamánknak köszön­hetjük, hogy megsze­rettük ezt a helyet, mert itt töltöttük gyerekkorunkat, sokat mesélt a fiatalkoráról és a szülei éle­téről is, valamint arról, hogy akkoriban milyen volt itt az élet. Üknagyapánk üzletember volt, marhákkal is kereskedett fiatalkorában, később szesz­gyára volt. Vadászként több­ször megfordult ezen a he­lyen, és egy alkalommal egy vadászszéken üldögélve ész­revette, hogy a szék lábainál borvíz tör fel. Rájött, hogy itt borvízforrások van­nak, persze tudta, hogy Bálványoson sok forráshely van, de itt, ezen a helyen még nem volt kiaknázva. Ezt felismerve megvásárolta ezt az erdőrészt, és saját költségből elkezdte építeni a fürdőt tizenvalahány éven keresztül. Magyarországon balneológiát is tanult, hogy tisztában le­gyen a víz gyógyhatásaival. Rendszeresen meghívta főleg a kézdivásárhelyi polgári kö­zösséget, akik szekerekkel feljöttek és akár heteken át itt tartózkodtak. Mecénásként ellátta őket, épületeket is épí­tett a vendégeknek, istál­lókat az állatoknak – meséli Taierling Péter Ferenc.

A kommunizmus alatt álla­mosították az egész területet, de a hatvanas-hetvenes években az állam felkarolta a fürdőket, és Băile Bálványos név alatt egyesítette. A bálványosi vár adja ennek a három dombnak a nevét: a Csiszár-oldal, a Büdös-oldal, ahol a Büdös-barlang található, illetve a Transilvania-oldal (ez valamikor a Transilvania Bank tulajdona volt). A kom­munizmus alatt a Csiszár-fürdőt átnevezték Băile Recenek, hoteleket, kezelőbázist építettek, rendben tartották. Ez a ’89-es rendszerváltásig jól működött. Ekkor privatizálták, de nem volt lehetőség fenn­tartani, így tönkrement. 

– Erdőket ugyan vissza­kaptunk, de a fürdőt már nem lehetett visszaigényelni, aztán úgy alakult a helyzet, hogy árverésre került, és a banktól meg lehetett vásárolni. Így vettük meg 2012-ben a test­véremmel. Azóta lehe­tő­sé­geinkhez mérten folya­matosan fejlesztjük. Első években kalákákat szervez­tünk, próbáltuk főleg a kézdi­vásárhelyieket megmoz­gat­ni, hisz sokukat köti ide szép emlék, sokan szerették ezt a helyet, töltötték itt gye­rmek­korukat – mondja Péter. 

Itt minden fából van, a me­dencék, a szaunák, a dézsák, és ha nem tartja karban senki, nem javítgatják minden évben, hamar tönkremegy. Az elmúlt tíz évben évente legalább egy medencét felújítottak, pá­lyázatból újraépült a mofetta, a szaunák és a dézsák. Ugyan­akkor az elmúlt években két jurta is épült, amely szervesen illeszkedik a tájba.

Az idei szezon a negyedik, amikor belépőt – egy napra harminc lejt – kérnek, ebből működtetik a népi für­dőt.  A vil­­lanypásztorral kör­be­kerített hely mindenki számára nyitott, saját fele­lősségre akár télen is hasz­nálhatják az arra járók, ha begyújtanak a szaunába és vigyáznak a tisztaságra. Itt nem az emberek rongálnak, hanem a tél, a hó, az eső viseli meg a faépítményeket, hiszen szinte semmi nincs befödve. A hely érdekessége, hogy minden medencének más-más gyógyhatása van a szer­vezetre, valóban egy külön­leges, Európa-szerte egyedi természeti kincs. A föld alól feltörő gázok is bizonyítják, hogy a Csomád–Bálványos-hegység vulkanikus zóna, és még valamennyire aktív. Szén-dioxid gáz tör fel a vulkanikus rétegeken keresz­tül, és azokat az ásvá­nyo­kat mossa, amelyeken ke­resztülmegy.

Ezért minden medence színe más, a vas sárga, a kén szürke, a timsó sárgászöldes. Hét medence vize használható külső kúraként, ugyanakkor három ivóvízforrás is van a területen, és egy mofetta. A szakemberek a medencéket nedves mofet­tának, a gázfürdőt pedig száraz mofettának nevezik, mert ugyanaz a gáz tör fel. Ennek értágító hatása van, hiszen amint a szén-dioxid bejut a szervezetbe, a testünk megnyitja az ereket, így több oxigén jut el a kapillárisokon keresztül. Kiváló, főleg idő­sebb embereknek, akik moz­gásszegény életmódot foly­tatnak, vagy műtét után is ajánlott, mert javítja a vérkeringést, idegrendszeri problémákra is jó, de a visszeres lábbal is csodákat tesz, állítják a vendégek.

Amikor még működött orvosi bázis a területen, min­denkinek személyre szab­ták a kúrát, de ma a láto­gatók saját felelősségre für­­­dőznek. Nagyjából annyit kell ülni a medencékben és a mofettában is, ameddig bírja az ember, javasolják. Ez nem több néhány percnél, hisz a medencék többsége nagyon hideg, nyáron sem melegebbek 5-10 foknál. Az ásványvíz 14 Celsius-fokon jön fel a földből, majd a nap felmelegítheti 18-21 fokig, annak függvényében, hogy melyik medencét mennyi napfény éri, ám mivel a gáz hatására felgyorsul a vérkeringés, hamar egy belső felmelegedést érezhetünk. A dézsákban viszont 40 Celsius-fokra melegítik a vizet.

A fürdő ősz végéig tart nyitva hivatalosan, népszerűségét az is bizonyítja, hogy nemcsak a környékről, hanem távoli országokból is felkeresik.