Az elmúlt héten egyesek által igen nagy gyakorlati jelentőségűnek tartott külföldi, törökországi, szaúd-arábiai és kuvaiti látogatáson vett részt Viorica Dăncilă kormányfő, míg Johannis államelnök háromnapos látogatást tett Olaszországba, ahonnan egyenesen Brüsszelbe utazott, ahol csütörtökön és pénteken részt vett az uniós tagállamok, valamint Európa és Ázsia országai csúcstalálkozóján. Két látogatás, két fontos esemény, ám a legnagyobb visszhangot és vitát, illetve viszályt kiváltó esemény egy másik volt, a hétfő reggeli kormányülés, amelyen némileg gyanús körülmények között és ugyancsak sebtében elfogadták a 2018/92-es sürgősségi kormányrendeletet, amely révén módosítottak és kiegészítettek az igazságszolgáltatás területén hatályos egyes jogszabályokat. Ez a sürgősségi kormányrendelet valóságos lavinát indított el, olyant, amely továbbra is „mozgásban” van… Időzzünk el még egy pillanatig az államelnök és a kormányfő külföldi útjainál. Vasárnap kezdődött meg Klaus Johannis római állami látogatása az olasz fél meghívására. Ott hivatalos megbeszélésekre került sor, de Klaus és Carmen Johannis találkoztak a román diaszpóra képviselőivel is, s a tervek szerint szerdán Nápolyba látogattak, ezután pedig a déli órákban kellett volna felszállnia az államelnököt Brüsszelbe szállító repülőgépnek. Ott a délután folyamán hivatalos volt, pontosabban lett volna az Európai Néppárt (PPE) csúcstalálkozójára, majd az esti órákban az Európai Tanács első munkaülésére. De nem jelent meg egyiken sem, ugyanis szinte érthetetlen módon meghosszabbította dél-olaszországi látogatását, s a délután folyamán meglátogatta Pompeii romjait. Ezek szerint „romokba dőlt” a szerda délutáni, illetve esti részvétel a brüsszeli eseményeken, s a csúcstalálkozón csak csütörtökön a reggeli órákban „tette tiszteletét”. Mindenképp baklövést követett el, ami bizonyára ott Brüsszelben is kínos helyzetbe hozhatta, de ugyanakkor lehetőséget teremtett hazai politikai ellenfelei számára is az élcelődésre, a rosszallásra az amúgy is egyre feszültebbé váló viszályok közepette. A kormányfő közel egyhetes nagy távolságokat beívelő útjáról csak annyit tudni, hogy az sokat ígérőnek, eredményesnek és gyümölcsözőnek bizonyulhatott, legalábbis ez derül ki a kormány honlapján megjelent közleményekből, illetve a találkozók során elhangzott és a kormány honlapján közölt nyilatkozatokból. Ezek a közlemények sokat markolnak, de keveset fognak, így például azt sem tudhattuk meg, hogy kik is voltak a küldöttség tagjai, konkrétan miről és miben egyeztek meg tárgyalópartnereikkel, de annyit igen, hogy jelentős beruházások eszközléséről biztosították a kormányfőt például a szaúd-arábiai tárgyalópartnerei. Apropó beruházások: pénteken újságíróknak nyilatkozva Corina Crețu, a régiófejlesztésért felelős EB-biztos azt hangoztatta, hogy mindig is indokolt külföldi befektetőket megtalálni, vonzani, de szerinte a jelenlegi körülmények között még ennél is fontosabb a vissza nem térítendő uniós alapok maradéktalan lehívása, amelyek tekintetében viszont Románia mindmáig „gyengécskén” teljesített, teljesít, ennek pedig az az oka, hogy főleg a szállítás terén kevés projektet nyújtottak be, olyanokat, amelyek a szállítási infrastruktúra erőteljes fejlesztését tehetnék lehetővé. Amúgy nem az első eset, amikor rosszallásának ad hangot Corina Crețu, bírálva a kormányt, s közvetve a kormánypártot. Ezért is mondják egyes politikai megfigyelők, hogy Crețu nemigen számíthat arra, hogy felkerül a PSD európai parlamenti képviselőjelölt-listájára… Kereszttűzben a kormányrendelet Amint már arra fentebb utaltunk, hétfőn Törökországba való elutazása előtt nem egészen egy órával Dăncilă kormányfő ellátta kézjegyével azt a 2018/92-es sürgősségi kormányrendeletet, amelynek elfogadására a sebtében összehívott kormányülésen került sor. Erről a kormányrendeletről múlt keddi lapszámunkban már hírt adtunk, de érdemes újólag feleleveníteni azt, hogy annak révén módosították és kiegészítették az ügyészek és bírák jogállására vonatkozó 2004/303-as törvényt módosító és kiegészítő 2018/242-es törvényt, valamint az utólag módosított és kiegészített, az igazságszolgáltatás megszervezésére vonatkozó 2004/304-es törvényt, továbbá a Legfelsőbb Bírói Tanácsra vonatkozó, újraközölt 2004/317-es törvényt. A kormányrendeletben az is szerepel, hogy annak a 2018/242-es törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó előírásai magának a törvénynek a hatályba lépésével egyidejűleg kerül sor. (Egyébként ez a törvény a Hivatalos Közlöny hétfői, október 15-i számában jelent meg és október 18-ától vált hatályossá, a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet pedig a Hivatalos Közlöny keddi, október 16-i számában jelent meg.) A sürgősségi kormányrendelet meghozatalának szándékáról már október 12. tájékán bizonyos értesülések láttak napvilágot, október 12-én pedig maga az igazságügy-miniszter, Tudorel Toader elismerte, hogy dolgoznak a tervezet szövegén. Félhivatalos értesülések szerint a tervezettel október 14-én a délutáni órákban Toader beállított a PSD bukaresti székházába, s ott állítólag egyeztetett a kormánykoalíciót alkotó két párt csúcsvezetőjével, s hétfő reggelre már annak egy módosított változata került a kormány asztalára. Annak előírásairól egy s más már hétfőn délelőtt kiszivárgott, s óriási várakozás előzte meg a Hivatalos Közlönyben való megjelentetését. Már az is felháborodást és különböző rosszindulatú feltételezéseket váltott ki, hogy a jogszabályt azon nyomban nem hozták nyilvánosságra, csak 16-án a késő esti órákban jelent meg a Hivatalos Közlöny online kiadásában. Nem túlzás azt állítani, hogy óriási és fergeteges visszhangja volt a hétfőn elfogadott akár ellentmondásosnak és sok tekintetben kifogásolhatónak is tartott jogszabálynak, s azzal kapcsolatosan megfogalmazott vélemények, nyilatkozatok, értékelések és álláspontok egy vaskos kötetet tennének ki. Jobbára elítélő, bíráló és rosszalló jellegű állásfoglalásokról van szó. A parlamenti ellenzéki pártok azon nyomban alkotmányellenesnek kiáltották ki annak előírásait, és annak a taláros testületnél való megtámadására szólították fel Victor Ciorbeát, a Nép Ügyvédjét. Kedden este Victor Ciorbea még azt motyogta, hogy amikor majd kézhez kapják a sürgősségi kormányrendeletet, illetve az alkotmányossági aggályokat tartalmazó aggályokat, azon nyomban megkezdik a vizsgálódást, az elemzést, és nem fog késlekedni a döntése meghozatalával. Egy szót sem szólt viszont arról, hogy ő másnaptól megkezdi kéthetes pihenőszabadságát, s szerdán derült ki, hogy el is utazott az Amerikai Egyesült Államokba. Távollétében nincs, aki az Alkotmánybírósághoz forduljon, ugyanis ilyen jellegű közbelépésre helyetteseit nem hatalmazhatja fel, lévén, hogy annak idején ilyen jellegű döntést hozott egy másik ügy kapcsán az Alkotmánybíróság. (Mindez egyébként utólag, csütörtökön derült ki, amikor is a Nép Ügyvédje kiadott egy közleményt, amelyben többek között az áll, hogy a kormányrendelet, valamint a Legfelsőbb Ügyész által benyújtott beadványt az intézmény illetékesei tanulmányozzák, s az elemzés következményei alapján majd a hónap végén meghozhatja döntését Victor Ciorbea.) Időközben Toader igazságügy-miniszter együtt a képviselőház alelnökével, Florin Irodacheval Velencében találkozott és tárgyalásokat folytatott a Velencei Bizottság tagjaival, de közbenjárásuk a jelek szerint nemigen járt sikerrel. Mondjuk ezt annak okán, hogy a bizottság szerdán nyilvánosságra hozott közleményében ugyancsak „elverte a port” a Büntetőtörvénykönyvet és a Büntetőeljárási Törvénykönyvet módosító és kiegészítő jogszabályozáson többek között azt nyomatékolva, hogy az azokban szereplő indítványok tompítani fogják az igazságszolgáltatás erejét a korrupciós jellegű bűncselekmények elleni harcban. A hatalmas hangzavarban, amely bekövetkezett a hétfői naptól errefelé, s amelyben eligazodni is nehéz pénteken, október 19-én „bekiabált” Johannis államelnök is: szerinte a Velencei Bizottság súlyos vetületeket tett szóvá, olyanokat, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Romániát a jelenlegi kormánykoalíció az uniós értékekkel összeegyezhetetlen irányba próbálja eltaszítani. Ugyanakkor arra is felszólította Tudorel Toader igazságügy-minisztert, hogy nyújtsa be lemondását. Szombaton, a reggeli órákban kiszivárgott egy olyan értesülés is, miszerint e hét folyamán konzultációt kíván tartani az államelnök a parlamenti pártok vezetőivel. Hangzavart említettünk, olyant, amelyben nehéz eligazodni és tisztán látni, de ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy ez a hangzavar azokat a „zavaros”, illetve „zűrzavaros” fejleményeket próbálja igen ellentmondásos módon felszínen tartani, amelyeket kiváltott a hétfőn elfogadott sürgősségi kormányrendelet, de tágabb és közvetlen értelemben a kormánykoalíciónak az igazságügyi törvénycsomagja. Hecser Zoltán