Mint részletezték, Vincze konkrét példákat felsorolva arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségek oktatási jogait még mindig különböző kihívások, költségvetési megszorítások, a kisebbségi nyelvű iskolai programok csökkentése veszélyezteti szerte Európában.

Például

Lengyelországban az iskolai németórák számát egyharmadára csökkentették, Ausztriában nem érvényesülnek az oktatási jogok, Romániában pedig a magyar iskolák létrehozását egyes esetekben bírósági úton akadályozzák.

Ukrajnában a tervezett oktatási törvény lényegében a kisebbségi nyelvű oktatást helyettesíti az államnyelvű oktatással, és a nemzetközi közösség – köztük a FUEN – nagy erőfeszítései árán sikerült egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését – emlékeztetett.

A közleményben ugyanakkor emlékeztettek: a csütörtökön kezdődött 67. FUEN-kongresszus az európai kisebbségek harmadik olyan seregszemléje, amelyet Magyarország lát vendégül: 1991-ben Budapest, 2008-ban pedig szintén Pécs volt a házigazda. Vincze a megnyitón a budapesti kongresszus történelmi jelentőségét emelte ki. 

„A közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségek nagy reményeket fűztek a kommunizmus bukásához, ez pontosan így volt szülőföldemen, Romániában is. Sajnos csak néhány hónap kellett ahhoz, hogy az álmok szertefoszoljanak. Világunk nem változott egyik napról a másikra, és több országban kisebb-nagyobb etnikai konfliktusok törték meg a gyorsabbnak hitt és várt demokratizálódási folyamatot”

– idézték a FUEN-elnököt. Vincze kifejtette: ilyen körülmények között került sor a FUEN keleti nyitására, amely az első volt kommunista országban szervezett kongresszussal kezdődött. A szervezet taglétszáma a kilencvenes években megkétszereződött, és fontos szerepe volt a térség kisebbségi problémáinak tematizálásában és megoldásában.
Magyarország a térség legtöbb államától eltérően a kezdetektől kisebbségbarát politikát választott: a nemzetiségek bevonásával erős és tartós törvényi keretet teremtett az itt élő őshonos közösségeknek, valamint a határain kívül élő több millió magyar sorsát alaptörvényben rögzítve és kormányzati cselekvéssel hathatósan támogatja. Természetszerű volt tehát Magyarország nyitottsága és támogatása az európai kisebbségvédelem ügye, a közös kisebbségi szolidaritás támogatása iránt – mondta  a FUEN-elnök.
Vincze Loránt

a következő időszak prioritásait is meghatározta beszédében, ezek a szervezet jelenlétének megszilárdítása Európa minden részén, a kisebbségek döntéshozatalba való bevonásának támogatása, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem,

a kisebbségi oktatás elleni támadások megakadályozása és a fiatalok bevonása – áll a közleményben.