havazás
borús égbolt
Törvények kihirdetése, törvények elutasítása
Az új esztendő vonatkozásában egy kiemelkedő jelentőségű kérdéscsoportra sikerült pontot tenni az elmúlt napokban: szerdán a honatyák elsöprő többséggel megszavazták a 2016-os esztendei állami költségvetésre, valamint a társadalombiztosítási költségvetésre vonatkozó törvényeket. Pénteken az államelnök aláírta a kihirdetési dekrétumot, s a törvények szombaton meg is jelentek a Hivatalos Közlöny elektronikus kiadásában. De túl ezen másabb olyan események, történések is bekövetkeztek, amelyek egy része akár amolyan meglepetésként is értékelhető. Így például a költségvetés felhevült elfogadási folyamatának árnyékában viszonylag diszkrét körülmények között a honatyák jóváhagyták a rájuk vonatkozó nyugdíj jellegű különleges juttatásokra vonatkozó törvényt, a gyógyszereknek a televízióban és a rádióban történő reklámozását erősen korlátozó jogszabályt, továbbá a zárt terekből a dohányzást kitiltó törvényt. Félig-meddig elfogadásra került a helyhatósági tisztségviselők nyugdíj jellegű különleges juttatásaira vonatkozó törvény is, amely végső szavazására a mai nap folyamán kerül(ne) sor. És volt egy nemzetközi jelentőségű esemény is, nevezetesen az Olt megyei Deveselu helységben található támaszpontra telepített rakétavédelmi rendszer „felavatása”.
[caption id="attachment_19175" align="aligncenter" width="670"]
Ami lencsevégre kapható a rakétavédelmi rendszerről...[/caption]
Kezdenénk a legutóbbi, a pénteki Olt megyei eseménnyel, amely nyomán működőképessé vált az amerikai rakétavédelmi rendszer. Azon jelen volt több romániai magas rangú tisztségviselő, köztük Mihnea Moțoc védelmi miniszter és Lazăr Comănescu külügyminiszter, továbbá az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm, valamint az Amerikai Haditengerészet és a NATO több katonai vezetője. Az eseményen elhangzott beszédekben újólag hangsúlyozták, hogy a rakétapajzs kizárólag önvédelmi célokat szolgál és nem irányul Oroszország ellen, s az AEGIS ASHORE rakétaelfogó a földrészen kívüli fenyegetések ellen védi Európát. Egyébként a rendszer működőképessé tételét követően megkezdődik a rakétapajzs tesztelése, amely várhatóan 2016-ban éri el teljes műveleti képességét.
Államelnöki ténykedések
Az elmúlt hét során a szokásosnál aktívabbnak bizonyult Klaus Iohannis államelnök. Szerdán a parlamentben tartott expozét, amolyan évértékelőt nem csupán az év vége okán, hanem inkább azért, mert egy évvel ezelőtt foglalta el a Cotroceni-palotában az államelnöki bársonyszéket. Tömör beszédében többek között újólag szorgalmazta a pártok, a hazai politikai felépítmény megújulásának szükségességét, a már régóta időszerűvé vált reformok véghezvitelét vagy legalábbis azok megkezdését, valamint a korrupció leküzdése terén kifejtett erőfeszítések fokozását. Szerdán délután a Cotroceni-palotában zárt körű fogadás keretében találkozott Iohannis államelnök 20 neves hazai értelmiségivel. Pontosabban 19-cel, mert egyikük visszamondta a meghívást. A neves iași-i egyetemi tanárról, közíróról, Liviu Antoneseiről van szó, aki 2014-ben még lelkes támogatója volt Klaus Iohannis államelnökjelöltnek, de utólag elpártolt tőle. A meghívást elutasító levelében egyébként Antonesei azt hangoztatja, hogy a jelenlegi államelnök nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s e tekintetben fel is sorakoztatja a maga érveit. Ez a váratlan esemény némileg beárnyékolta a szóban forgó találkozót, amelyről amúgy mélyen hallgatott az államelnöki hivatal.
Jó hírt kapott, ha már azt lehet úgy értékelni, az Alkotmánybíróságtól az államelnök: a taláros testület plénuma december 16-i ülésén helyet adott azoknak az alkotmányossági aggályoknak, amelyeket november 25-én fogalmazott meg az ama törvénnyel szemben, amely révén jóváhagyták a 2015/21-es sürgősségi kormányrendeletet. (A szóban forgó kormányrendelettel módosították és kiegészítették a kommunista rendszer ideje alatt visszaélésszerűen elvett javak visszaszolgáltatási folyamata finalizálásának egyes intézkedéseire vonatkozó 2013/165-ös törvény, illetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet egyik előírását.) Az államelnök annak okán fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, hogy szerinte felmerül a hatalmi ágak szétválasztási elvére vonatkozó normák megsértése, továbbá sérülhet az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés lehetősége is. Nem térnénk ki jogtechnikai jellegű részletekre, a lényeg viszont az, hogy az Alkotmánybíróság helyet adott az államelnöki kifogásoknak, következésképpen a döntésnek és a megindokolásnak a Hivatalos Közlönyben való megjelentetését követően a 2015/21-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt majd át kell szabnia a parlamentnek. Az államelnöknek megakadt a szeme egy másik, a parlament által nemrégiben elfogadott törvényen is. A fizetés nélküli teljesítésről szóló törvényről van szó, amelyet a képviselőház november 25-én fogadott el, s amelyet egyes szakjogászok és sajtóorgánumok azon nyomban késztényként, azaz hatályos jogszabályként próbáltak beállítani (feltételezhetően bizonyos érdekek mentén). Ennek a törvénynek igen vázlatosan fogalmazva a lényege az lenne, hogy annak értelmében egy magánszemély, aki annak idején bankkölcsönt vett fel és már nem képes törleszteni adósságát, a bankra írathatja a jelzálogot képező ingatlant, a pénzintézet pedig nem tarthat igényt további javakra vagy jövedelmekre. A törvénytervezet már benyújtásakor egyes banki elemzők, kereskedelmi bankok, valamint a jegybank részéről is ellenérzéseket váltott ki, számos bírálatot fogalmaztak meg, azt sem tartva kizártnak, hogy egy ilyen jellegű vagy típusú „adósságkiváltásnak” súlyos következményei lehetnek az egész bankrendszerre nézve, valamint a majdani hitelfolyósítási feltételek alakulására. Már december elején feltételezni lehetett, hogy az államelnök nem fogja azon nyomban kihirdetni ezt a törvényt, s pénteken végérvényesen kiderült, hogy a kihirdetésről egyelőre nem is lehet szó. Nem, mert a törvényt újratárgyalás végett visszaküldte több fenntartást, ellenvetést fogalmazva meg, többek között azt, hogy a szóban forgó törvénynek van néhány olyan előírása is, amelyek értelmében „eltekintenének” a törvény által előírt eljárások során a Polgári Törvénykönyv egyes cikkelyeitől. Gyorsan elintézte az államelnök a dohányzás tiltásával kapcsolatos törvényt: az államelnöki hivataltól származó pénteki félhivatalos értesülések szerint abban nem talált semmi kivetnivalót és rövid időn belül ki fogja hirdetni. Kínos helyzetbe hozhatja viszont az államelnököt a honatyákat megillető nyugdíj jellegű különleges juttatásra vonatkozó törvény, amelyet már egyszer visszautasított, de annak újratárgyalásán gyakorlatilag átsiklottak a honatyák, s az elmúlt héten lényegi módosítások nélkül újra elfogadták. Ilyen körülmények között esetleg az Alkotmánybírósághoz fordulhatna az államelnök, de a szakjogászok szerint erre nemigen lesz konkrét lehetősége, ugyanis több mint körülményes lenne alkotmányossági aggályok „kitalálása”. Egyébként ezt a törvényt nem szavazták meg a liberális párt honatyái, azok testületileg kivonultak a szavazás pillanatában a teremből, s utólag a párt egyik alelnöke, Ludovic Orban bizonyos kételyeket fogalmazott meg a szavazás kimenetét illetően azt állítva, hogy több volt a szavazatszám, mint a teremben ténylegesen jelen lévő honatyák száma. Lehet, hogy ez így történt. Ennek már nincs jelentősége, mert a törvényt megszavazták, köztük jó néhány RMDSZ-es honatya is. A liberális párt, a hazai politikai élet nagy öregje, Mircea Ionescu Quintus a törvény elfogadása kapcsán megrökönyödésének és elkeseredésének adott hangot, a maga részéről szégyentelennek tartva egy ilyen juttatás elfogadását. A múlt szerdán azt nyilatkozta, hogy ő ilyen jellegű juttatást nem fog kérelmezni, illetve nem fog elfogadni, annak ellenére sem, hogy őt senki sem tarthatja vagyonosnak és jelenleg is egyetlen jövedelmi forrása a nyugdíja.
A pénz ördöge
A korrupciós, illetve korrupció jellegű bűncselekmények mozgatórugója rendszerint a törvénytelen vagyonszerzés , azaz „a pénz ördöge”. A DNA közleményeiből is rendszerint az derül ki, hogy magasrangú tisztségviselők, politukusok, honatyák esetében is nagy a kísértés. Az utóbbi időben már többször is hírt adtunk arról, hogy ilyen jellegű bűncselekmények állítólagos elkövetése merül fel közismert személyiségek esetében is. A múlt héten viszont jó néhány esetben a főszereplők a rend őrei voltak. Bukarestben például 87 személlyel szemben indult bűnügyi kivizsgálás hajtási jogosítvány „megszerzése ügyben”. Megvesztegetésről, befolyással való üzérkedésről van szó. Vannak köztük vizsgáztatók, azaz rendőrök, szám szerint tízen, akik közül hármat előzetes letartóztatásba helyeztek, a többit pedig hatósági felügyelet alá. A „vizsgázók”, szám szerint 40 hajtási jogosítványra áhítozó személy ellen megvesztegetés gyanújával indult eljárás. Kenőpénzt fogadott el a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) ezredese, Ștefan Enache is, aki a kormányfőtitkárság keretében tevékenykedett és 30 000 eurót fogadott el egy közbeszerzési eljárás megnyerésének „kieszközléséért”. A bukaresti III. kerület rendőrségének két munkatársa azért került előzetes letartóztatásba, mert tolvajoktól „ajándékokat” fogadtak el, a vaslui-i közlekedésrendészet főnökét és Varlan Ioant, a Vaslui megyei közlekedésrendészet főnökét pedig több bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg a DNA.
Hecser Zoltán
Ami lencsevégre kapható a rakétavédelmi rendszerről...[/caption]
Kezdenénk a legutóbbi, a pénteki Olt megyei eseménnyel, amely nyomán működőképessé vált az amerikai rakétavédelmi rendszer. Azon jelen volt több romániai magas rangú tisztségviselő, köztük Mihnea Moțoc védelmi miniszter és Lazăr Comănescu külügyminiszter, továbbá az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm, valamint az Amerikai Haditengerészet és a NATO több katonai vezetője. Az eseményen elhangzott beszédekben újólag hangsúlyozták, hogy a rakétapajzs kizárólag önvédelmi célokat szolgál és nem irányul Oroszország ellen, s az AEGIS ASHORE rakétaelfogó a földrészen kívüli fenyegetések ellen védi Európát. Egyébként a rendszer működőképessé tételét követően megkezdődik a rakétapajzs tesztelése, amely várhatóan 2016-ban éri el teljes műveleti képességét.
Államelnöki ténykedések
Az elmúlt hét során a szokásosnál aktívabbnak bizonyult Klaus Iohannis államelnök. Szerdán a parlamentben tartott expozét, amolyan évértékelőt nem csupán az év vége okán, hanem inkább azért, mert egy évvel ezelőtt foglalta el a Cotroceni-palotában az államelnöki bársonyszéket. Tömör beszédében többek között újólag szorgalmazta a pártok, a hazai politikai felépítmény megújulásának szükségességét, a már régóta időszerűvé vált reformok véghezvitelét vagy legalábbis azok megkezdését, valamint a korrupció leküzdése terén kifejtett erőfeszítések fokozását. Szerdán délután a Cotroceni-palotában zárt körű fogadás keretében találkozott Iohannis államelnök 20 neves hazai értelmiségivel. Pontosabban 19-cel, mert egyikük visszamondta a meghívást. A neves iași-i egyetemi tanárról, közíróról, Liviu Antoneseiről van szó, aki 2014-ben még lelkes támogatója volt Klaus Iohannis államelnökjelöltnek, de utólag elpártolt tőle. A meghívást elutasító levelében egyébként Antonesei azt hangoztatja, hogy a jelenlegi államelnök nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s e tekintetben fel is sorakoztatja a maga érveit. Ez a váratlan esemény némileg beárnyékolta a szóban forgó találkozót, amelyről amúgy mélyen hallgatott az államelnöki hivatal.
Jó hírt kapott, ha már azt lehet úgy értékelni, az Alkotmánybíróságtól az államelnök: a taláros testület plénuma december 16-i ülésén helyet adott azoknak az alkotmányossági aggályoknak, amelyeket november 25-én fogalmazott meg az ama törvénnyel szemben, amely révén jóváhagyták a 2015/21-es sürgősségi kormányrendeletet. (A szóban forgó kormányrendelettel módosították és kiegészítették a kommunista rendszer ideje alatt visszaélésszerűen elvett javak visszaszolgáltatási folyamata finalizálásának egyes intézkedéseire vonatkozó 2013/165-ös törvény, illetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet egyik előírását.) Az államelnök annak okán fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, hogy szerinte felmerül a hatalmi ágak szétválasztási elvére vonatkozó normák megsértése, továbbá sérülhet az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés lehetősége is. Nem térnénk ki jogtechnikai jellegű részletekre, a lényeg viszont az, hogy az Alkotmánybíróság helyet adott az államelnöki kifogásoknak, következésképpen a döntésnek és a megindokolásnak a Hivatalos Közlönyben való megjelentetését követően a 2015/21-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt majd át kell szabnia a parlamentnek. Az államelnöknek megakadt a szeme egy másik, a parlament által nemrégiben elfogadott törvényen is. A fizetés nélküli teljesítésről szóló törvényről van szó, amelyet a képviselőház november 25-én fogadott el, s amelyet egyes szakjogászok és sajtóorgánumok azon nyomban késztényként, azaz hatályos jogszabályként próbáltak beállítani (feltételezhetően bizonyos érdekek mentén). Ennek a törvénynek igen vázlatosan fogalmazva a lényege az lenne, hogy annak értelmében egy magánszemély, aki annak idején bankkölcsönt vett fel és már nem képes törleszteni adósságát, a bankra írathatja a jelzálogot képező ingatlant, a pénzintézet pedig nem tarthat igényt további javakra vagy jövedelmekre. A törvénytervezet már benyújtásakor egyes banki elemzők, kereskedelmi bankok, valamint a jegybank részéről is ellenérzéseket váltott ki, számos bírálatot fogalmaztak meg, azt sem tartva kizártnak, hogy egy ilyen jellegű vagy típusú „adósságkiváltásnak” súlyos következményei lehetnek az egész bankrendszerre nézve, valamint a majdani hitelfolyósítási feltételek alakulására. Már december elején feltételezni lehetett, hogy az államelnök nem fogja azon nyomban kihirdetni ezt a törvényt, s pénteken végérvényesen kiderült, hogy a kihirdetésről egyelőre nem is lehet szó. Nem, mert a törvényt újratárgyalás végett visszaküldte több fenntartást, ellenvetést fogalmazva meg, többek között azt, hogy a szóban forgó törvénynek van néhány olyan előírása is, amelyek értelmében „eltekintenének” a törvény által előírt eljárások során a Polgári Törvénykönyv egyes cikkelyeitől. Gyorsan elintézte az államelnök a dohányzás tiltásával kapcsolatos törvényt: az államelnöki hivataltól származó pénteki félhivatalos értesülések szerint abban nem talált semmi kivetnivalót és rövid időn belül ki fogja hirdetni. Kínos helyzetbe hozhatja viszont az államelnököt a honatyákat megillető nyugdíj jellegű különleges juttatásra vonatkozó törvény, amelyet már egyszer visszautasított, de annak újratárgyalásán gyakorlatilag átsiklottak a honatyák, s az elmúlt héten lényegi módosítások nélkül újra elfogadták. Ilyen körülmények között esetleg az Alkotmánybírósághoz fordulhatna az államelnök, de a szakjogászok szerint erre nemigen lesz konkrét lehetősége, ugyanis több mint körülményes lenne alkotmányossági aggályok „kitalálása”. Egyébként ezt a törvényt nem szavazták meg a liberális párt honatyái, azok testületileg kivonultak a szavazás pillanatában a teremből, s utólag a párt egyik alelnöke, Ludovic Orban bizonyos kételyeket fogalmazott meg a szavazás kimenetét illetően azt állítva, hogy több volt a szavazatszám, mint a teremben ténylegesen jelen lévő honatyák száma. Lehet, hogy ez így történt. Ennek már nincs jelentősége, mert a törvényt megszavazták, köztük jó néhány RMDSZ-es honatya is. A liberális párt, a hazai politikai élet nagy öregje, Mircea Ionescu Quintus a törvény elfogadása kapcsán megrökönyödésének és elkeseredésének adott hangot, a maga részéről szégyentelennek tartva egy ilyen juttatás elfogadását. A múlt szerdán azt nyilatkozta, hogy ő ilyen jellegű juttatást nem fog kérelmezni, illetve nem fog elfogadni, annak ellenére sem, hogy őt senki sem tarthatja vagyonosnak és jelenleg is egyetlen jövedelmi forrása a nyugdíja.
A pénz ördöge
A korrupciós, illetve korrupció jellegű bűncselekmények mozgatórugója rendszerint a törvénytelen vagyonszerzés , azaz „a pénz ördöge”. A DNA közleményeiből is rendszerint az derül ki, hogy magasrangú tisztségviselők, politukusok, honatyák esetében is nagy a kísértés. Az utóbbi időben már többször is hírt adtunk arról, hogy ilyen jellegű bűncselekmények állítólagos elkövetése merül fel közismert személyiségek esetében is. A múlt héten viszont jó néhány esetben a főszereplők a rend őrei voltak. Bukarestben például 87 személlyel szemben indult bűnügyi kivizsgálás hajtási jogosítvány „megszerzése ügyben”. Megvesztegetésről, befolyással való üzérkedésről van szó. Vannak köztük vizsgáztatók, azaz rendőrök, szám szerint tízen, akik közül hármat előzetes letartóztatásba helyeztek, a többit pedig hatósági felügyelet alá. A „vizsgázók”, szám szerint 40 hajtási jogosítványra áhítozó személy ellen megvesztegetés gyanújával indult eljárás. Kenőpénzt fogadott el a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) ezredese, Ștefan Enache is, aki a kormányfőtitkárság keretében tevékenykedett és 30 000 eurót fogadott el egy közbeszerzési eljárás megnyerésének „kieszközléséért”. A bukaresti III. kerület rendőrségének két munkatársa azért került előzetes letartóztatásba, mert tolvajoktól „ajándékokat” fogadtak el, a vaslui-i közlekedésrendészet főnökét és Varlan Ioant, a Vaslui megyei közlekedésrendészet főnökét pedig több bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg a DNA.
Hecser Zoltán
.jpg)
