enyhe havazás
Több pénz útjavításra
A 2016-os évhez képest idén átlagban 2 millió lejjel több pénzt kapnak útjavítási munkálatokra a magyarlakta megyék – írja az RMDSZ közleményben.
Minden évben az állami költségvetésből, az áfából visszaosztott összegek egy részét a megyei önkormányzatok kizárólag úthálózataik javítására használhatják. Azt követően, hogy elfogadták az RMDSZ javaslatát, idén átlagban 2,2 millió lejjel több pénzt irányoznak elő a 2017-es állami költségvetésből a tavalyihoz képest a megyei és községi utak felújítására. 2016-hoz képest Bihar megye 2,4 millió lejjel, Hargita és Maros megye 2,3 millió lejjel, Kolozs, Szatmár, valamint Szilágy megye 2,2 millió lejjel, Brassó és Kovászna megye 2 millió lejjel kap többet a megyei és községi utak felújítására. Valóban ezek az összegek nem jelentenek sok kilométer utat, azonban jelentős előrelépés az elmúlt évekhez elkülönített összegekhez képest – mutatott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Megjegyezte, mivel az RMDSZ-nek érdekvédelmi szervezetként egyik fontos célkitűzése Erdély korszerűsítése infrastrukturális szempontból, ehhez minden egyes lehetőséget meg kell ragadni az úthálózat bővítésére és korszerűsítésére.
Bihar megye összesen 11,1 millió lejt, Szatmár 10,4 millió lejt, Maros 10,4 millió lejt, Hargita 10,8 millió lejt, Kovászna 9,6 millió lejt, Brassó 9,4 millió lejt, Kolozs 10,4 millió lejt, Szilágy megye pedig 10,7 millió lejt kap megyei és községi útjainak javítására idén – mutatott rá a parlamenti képviselő.
Azt is kifejtette, hogy – szintén az RMDSZ javaslatára – az idei állami költségvetés lehetővé teszi, hogy a magyarlakta megyékben 5 százalékkal emeljék a nem klerikális személyzet (például kántor, harangozó) számát a történelmi egyházak esetében. Ez azt jelenti, hogy tíz év után nő a nem klerikális alkalmazottak száma, és megoldódik a magyar történelmi egyházak személyzeti gondjainak egy része. Hargita megyében 17-tel, Kovászna megyében 11-gyel, Maros megyében 37-tel, Szatmár megyében 23-mal, Szilágy megyében 27-tel, Bihar megyében 42-vel több alkalmazottja lesz a történelmi egyházaknak, mint eddig.
Minden évben az állami költségvetésből, az áfából visszaosztott összegek egy részét a megyei önkormányzatok kizárólag úthálózataik javítására használhatják. Azt követően, hogy elfogadták az RMDSZ javaslatát, idén átlagban 2,2 millió lejjel több pénzt irányoznak elő a 2017-es állami költségvetésből a tavalyihoz képest a megyei és községi utak felújítására. 2016-hoz képest Bihar megye 2,4 millió lejjel, Hargita és Maros megye 2,3 millió lejjel, Kolozs, Szatmár, valamint Szilágy megye 2,2 millió lejjel, Brassó és Kovászna megye 2 millió lejjel kap többet a megyei és községi utak felújítására. Valóban ezek az összegek nem jelentenek sok kilométer utat, azonban jelentős előrelépés az elmúlt évekhez elkülönített összegekhez képest – mutatott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Megjegyezte, mivel az RMDSZ-nek érdekvédelmi szervezetként egyik fontos célkitűzése Erdély korszerűsítése infrastrukturális szempontból, ehhez minden egyes lehetőséget meg kell ragadni az úthálózat bővítésére és korszerűsítésére.
Bihar megye összesen 11,1 millió lejt, Szatmár 10,4 millió lejt, Maros 10,4 millió lejt, Hargita 10,8 millió lejt, Kovászna 9,6 millió lejt, Brassó 9,4 millió lejt, Kolozs 10,4 millió lejt, Szilágy megye pedig 10,7 millió lejt kap megyei és községi útjainak javítására idén – mutatott rá a parlamenti képviselő.
Azt is kifejtette, hogy – szintén az RMDSZ javaslatára – az idei állami költségvetés lehetővé teszi, hogy a magyarlakta megyékben 5 százalékkal emeljék a nem klerikális személyzet (például kántor, harangozó) számát a történelmi egyházak esetében. Ez azt jelenti, hogy tíz év után nő a nem klerikális alkalmazottak száma, és megoldódik a magyar történelmi egyházak személyzeti gondjainak egy része. Hargita megyében 17-tel, Kovászna megyében 11-gyel, Maros megyében 37-tel, Szatmár megyében 23-mal, Szilágy megyében 27-tel, Bihar megyében 42-vel több alkalmazottja lesz a történelmi egyházaknak, mint eddig.
-min.jpg)
