Országunkban nemigen nyilatkoznak a hivatalosságok a migrációs problematikáról, a menekültügyről. Ennek ellenére ilyen-olyan értesülések hébe-hóba napvilágot láttak, arról is tudni, hogy országunk területén menekültek tartózkodnak, de arról is, hogy heti rendszerességgel tiltott határátlépőket azonosítanak be, tartóztatnak fel a határrendőrségi szervek. Amúgy Románia képviseletében az uniós tagországok csúcstalálkozóin Klaus Johannis államelnök „nem állt ki” a menekültek úgynevezett fix kvótás elosztása mellett. Theodor Meleșcanu a minap újdonsággal rukkolt ki a menekültügy vonatkozásában: Románia hajlandó befogadni jelenleg Görögországban és Olaszországban tartózkodó 1942 menekültet. „Ajánlatot tettem 1942 görögországi és olaszországi menekült befogadására, akiket át tudunk helyezni Romániába. Már van területünkön mintegy 700 hasonló menekült” – ekképp nyilatkozott Meleșcanu külügyminiszter pénteken az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak. Aláhúzta azt is, hogy országunk masszívan részt vesz azon fekete-tengeri műveletekben, amelyek arra hivatottak, hogy megállítsák a menekültek áramlatát és megmentsék azokat, akik megkockáztatnak egy ilyen veszélyes cselekedetet. Nyomatékolta azt is, hogy a hazai külpolitika szempontjából is a migráció problematikája és a menekülteké két merőben különböző kategória. A prioritást a politikai okokból üldözöttek, a háborúk elől menekülők jelentik, de létezik a gazdasági jellegű migráció is, azokból az országokból, ahol súlyos következményekkel járt és jár a rendszerváltás. Újólag nyomatékolta, hogy Románia mindig is kinyilvánította szolidaritását, de továbbra sem tartja normálisnak a fix kvóták megállapítását. Ezzel egyidejűleg viszont hajlandónak mutatkozik egy adott számú menekült befogadására. A külügyminiszter továbbá utalt arra is, hogy egy hazai kezdeményezés értelmében előkészületek folynak egy 50 fős csendőri és rendőri alakulat kiküldésére, amelynek az lesz a feladata, hogy részt vállaljon az iraki biztonsági erők felkészítésében. Megemlítette azt is, hogy országunk kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy 800 000 euróval járuljon hozzá az iszlám elleni és a civil lakosság áldozatainak megsegítési koalíciójához. Túl ezen a hozzájáruláson (amely egyébként négy évre terjed ki, s évi 200 000 eurót jelent) van még egy másik romániai hozzájárulás is, egy 340 000 eurós, amely a szíriai nehéz helyzetben élők megsegítését célozza. Egy humanitárius segítségről van szó. Románia úgyszintén hozzá kíván járulni azon Európai Uniós Alaphoz, amely a jelenleg Törökországban tartózkodó szíriai menekültek megsegítésére szolgál. Ennek a hozzájárulásnak az összegét még nem állapították meg. Hecser Zoltán