borús égbolt
Székelyföldön járt az egykori miniszterelnök
Székelyföld is jórészt ugyanazokkal a gazdasági gondokkal küzd, mint az ország többi része, ugyanakkor óriási turisztikai és kulturális potenciált lát a térségben – közölte Dacian Cioloş volt miniszterelnök, a Platforma România 100 mozgalom alapítója tegnapi csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Újságírói kérdésre válaszolva cáfolta, hogy ő akadályozta volna meg, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO világörökségének listájára.
[caption id="attachment_78545" align="aligncenter" width="1000"]
Dacian Cioloş Csíkszeredában. Kampánykörút Fotó: László F. Csaba[/caption]
Dacian Cioloș többek közt arról számolt be, hogy kétnapos székelyföldi látogatása alatt (Székelyföldet mondott, nem Hargita és Kovászna megyéket) igyekezett a lehető legtöbb szakmai és társadalmi csoport képviselőivel beszélni, vállalkozókkal, mezőgazdászokkal, a kulturális élet és a kreatív szakmák képviselőivel egyaránt. Az elmúlt 48 órában járt Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, valamint a székelyderzsi unitárius vártemplomot is felkereste. Úgy vélte: eltekintve a térségspecifikus gondoktól, Székelyföldön is az infrastruktúra fejlesztése és a munkahelyek teremtése számít a legnagyobb gondnak, mint szinte mindenhol az országban.
Az egyre gyakoribb medvetámadások kapcsán az ő személyes felelősségét firtató újságírói kérdésre – mint ismert, a Cioloș vezette kormány döntött úgy, betiltja a trófeavadászatot – elmondta: a 2016-ban rendelkezésére álló adatok alapján tiltották be a trófeavadászatot. Hozzáfűzte: ő csak egy évig volt kormányon, annyi idő alatt a medvekérdést nem lehetett megoldani, most pedig könnyű őt hibáztatni mindenért. Ettől függetlenül vállalta a 2016-os kormánydöntést. Szerinte „realista és koherens” megoldásra van szükség, csak vadászattal nem megoldható a gond.
Újságírói kérdésre ugyanakkor cáfolta azt az RMDSZ több politikusa által szóvá tett vádat, miszerint megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsú az UNESCO világörökség részéve váljon. Kijelentette, a világörökséggé nyilvánításhoz szükséges dokumentációt egy korábbi kormány nyújtotta be, amelyet az UNESCO hiánypótlás miatt visszaküldött. A hiányzó iratokat 2019-ig lehet pótolni. Hozzáfűzte: azóta eltelt két év, más van kormányon és semmi előrelépés nem történt az ügyben.
Arra a kérdésre, hogy mit tenne a térségért, ha ismét kormányra kerülne, azt válaszolta: államilag támogatná a helyi mezőgazdasági termékek értékesítését. Mint részletezte: gyakori gond, hogy a szövetkezeteket létrehozó őstermelők nem tudják működtetni a szövetkezeteiket, mert nem tudnak megfizetni egy kizárólag értékesítéssel foglalkozó menedzsert, ezért azzal támogatná őket, hogy az állam állná ezeknek a szakembereknek a bérét.
Dacian Cioloş Csíkszeredában. Kampánykörút Fotó: László F. Csaba[/caption]
Dacian Cioloș többek közt arról számolt be, hogy kétnapos székelyföldi látogatása alatt (Székelyföldet mondott, nem Hargita és Kovászna megyéket) igyekezett a lehető legtöbb szakmai és társadalmi csoport képviselőivel beszélni, vállalkozókkal, mezőgazdászokkal, a kulturális élet és a kreatív szakmák képviselőivel egyaránt. Az elmúlt 48 órában járt Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, valamint a székelyderzsi unitárius vártemplomot is felkereste. Úgy vélte: eltekintve a térségspecifikus gondoktól, Székelyföldön is az infrastruktúra fejlesztése és a munkahelyek teremtése számít a legnagyobb gondnak, mint szinte mindenhol az országban.
Az egyre gyakoribb medvetámadások kapcsán az ő személyes felelősségét firtató újságírói kérdésre – mint ismert, a Cioloș vezette kormány döntött úgy, betiltja a trófeavadászatot – elmondta: a 2016-ban rendelkezésére álló adatok alapján tiltották be a trófeavadászatot. Hozzáfűzte: ő csak egy évig volt kormányon, annyi idő alatt a medvekérdést nem lehetett megoldani, most pedig könnyű őt hibáztatni mindenért. Ettől függetlenül vállalta a 2016-os kormánydöntést. Szerinte „realista és koherens” megoldásra van szükség, csak vadászattal nem megoldható a gond.
Újságírói kérdésre ugyanakkor cáfolta azt az RMDSZ több politikusa által szóvá tett vádat, miszerint megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsú az UNESCO világörökség részéve váljon. Kijelentette, a világörökséggé nyilvánításhoz szükséges dokumentációt egy korábbi kormány nyújtotta be, amelyet az UNESCO hiánypótlás miatt visszaküldött. A hiányzó iratokat 2019-ig lehet pótolni. Hozzáfűzte: azóta eltelt két év, más van kormányon és semmi előrelépés nem történt az ügyben.
Arra a kérdésre, hogy mit tenne a térségért, ha ismét kormányra kerülne, azt válaszolta: államilag támogatná a helyi mezőgazdasági termékek értékesítését. Mint részletezte: gyakori gond, hogy a szövetkezeteket létrehozó őstermelők nem tudják működtetni a szövetkezeteiket, mert nem tudnak megfizetni egy kizárólag értékesítéssel foglalkozó menedzsert, ezért azzal támogatná őket, hogy az állam állná ezeknek a szakembereknek a bérét.
Kétkulacsossággal vádolják Cioloşt
„Az az ember, aki miatt a csíksomlyói búcsú ma nem a világörökség része, ahol méltó helyen képviselné az erdélyi magyarság ezer éven át teremtett kulturális örökségét, ma itt van Székelyföldön, Csíkszeredában. Vagy amnéziában szenved, vagy hazudik: az általa vezetett kormány volt az, aki 2016-ban, az egyesülés napján különleges ajándékkal lepte meg az erdélyi magyar embereket: megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék a világörökségi listára, tagadva ezzel Székelyföld létét és az erdélyi magyarság szellemi örökségének értékeit” – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke, akit Hargita Megye Sajtószolgálata idéz. A dokumentum szerint miután ez kiderült, Kelemen Hunor szövetségi elnök felszólította, hogy azonnal váltsa le a kulturális miniszterét. Ezt Cioloș nem tette meg, ezzel is bizonyítva azt, hogy tudott a kulturális örökségünk ellen tervezett merényletről, sőt jóvá is hagyta azt. Szóba került a vagyvadak kiemelésére vonatkozó rendelettervezet visszavonása is. „Nos, ez az ember egyszer kérjen elnézést, kövesse meg az erdélyi, a székelyföldi magyarokat és ne tetszelegjen kulturális örökségünk tisztelőjeként. Mi a tetteket tiszteljük, és nem az ígéreteket, a kétkulacsos politikát pedig ezer éve megvetjük Székelyföldön” – zárta nyilatkozatát a megyeelnök.
Kiss Előd-Gergely
