A sporttevékenység – beleértve az élsportolók esetleges javadalmazását is – rég vita tárgyát képezi, lévén hogy a jelenlegi jogszabályok úgymond merevek és nemigen teszik lehetővé a helyi költségvetésekből való finanszírozást. Illetve igen, de csak adott feltételek és körülmények közepette és csak adott esetekben. Most viszont bekövetkezett egy olyan jogszabály-módosítás, amely úgymond nagyobb mozgásteret biztosít a helyhatóságok számára, s ugyanakkor bizonyos értelemben kitágulnak a finanszírozási lehetőségek is. [caption id="attachment_50593" align="aligncenter" width="2600"] Mindeddig nem volt összhang a jogszabályok között. Változtattak Fotó: László F. Csaba[/caption] Hétfőn, május 29-én jelent meg ama 2017/38-as sür­gősségi kormányrendelet, amelyet a kormány május 18-i ülésén fogadtak el, s amely révén újólag módosították és kiegészítették a 2000/69-es, a testnevelési és sporttörvényt. A kormányrendelet megindokolási szövegrészében többek között utalás van arra, hogy egyes törvényes előírások között nem volt meg a kellő összhang, mi több, a sporttörvény és a helyi közpénzügyi törvény (a 2006/273-as törvény) egyes rendelkezései között nem volt korreláció és ez az áldatlan állapot is közrejátszott abban, hogy az ellenőrző hatóságok nemegyszer a helyi közigazgatási hatóságok szintjén sporttevékenységek kibontakoztatására fordított összegek visszatérítését rendelték el. Továbbá a jelenlegi körülmények között a sporttevékenység eredményesebbé tétele is sokszor körülményesnek és viszontagságosnak bizonyult, mindezek okán szükségessé vált a minőségi sport megszervezése és finanszírozása terén megfelelő intézkedések foganatosítása. Sporttevékenységi szerződés Tekintsük át a módosító, illetve kiegészítő jellegű előírásokat, azok sorrendjében. Kezdenénk azzal, hogy egy újabb bekezdéssel egészült ki ama 14-es szakasz, amely az élsportolók „kategorizálására” vonatkozik: „az élsportolók egy sportstruktúrával sporttevékenységi szerződést kötnek” (eddig azzal a sportstruktúrával egyéni munkaszerződést vagy polgárjogi konvenciót köthettek). Ez azt is jelentheti és jelenti is, hogy az egyéni munkaszerződés, ha a helyzet úgy kívánja, helyettesíthető a szóban forgó sporttevékenységi szerződéssel. Ugyanakkor a kormányrendelet előírja azt is, hogy mit is kell szem előtt tartani, illetve betartani e szerződés értelmében a szerződő feleknek. Ami pedig ezt az új típusú szerződést, a sporttevékenységi szerződést illeti, annak keretmodelljét a sport- és ifjúságügyi miniszter, valamint a munkaügyi miniszter közös rendelete révén fogják megállapítani. Ennek a szerződésnek az alapján elért jövedelmek a független tevékenységekből származó jövedelmek kategóriájába sorolandók és az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény hatálya alá esnek. Egy új szakasz beiktatása révén már évekkel ezelőtt lehetővé vált, hogy a helyi és a megyei tanácsok határozata révén a helyi költségvetésekből pénzösszegeket utaljanak ki az alárendeltségükbe tartozó sport arcélű intézmények tevékenységének, valamint helyi sportstruktúrák tevékenységének finanszírozására. Akárcsak rendkívüli sportteljesítmények premizálására. Ezt a szakaszt (a 181-es szakaszról van szó) most átfogalmazták, illetve átírták, s ezentúl a helyi közigazgatások döntéshozatali hatóságai határozatai révén pénzösszegek utalhatók ki a helyi költségvetésből azon sportstruktúrák sporttevékenységének a finanszírozására, amelyek azok alárendeltségében találtatnak és hitelutalványozói minőségük van, tiszteletben tartva a hazai és a közösségi jogszabályozást, az állami segélynyújtás tekintetében. Továbbá a fentebbi jogszabályozási előírások betartásával a helyi költségvetésből pénzösszegek folyósíthatók az adott területi-közigazgatási egység területén létrehozott közjogi sportklubok sportprogramjai finanszírozására, akárcsak a magánjogi sportklubok sportprogramjai finanszírozására. Továbbá finanszírozhatók azon sportprogramok is, amelyeket az adott területi-közigazgatási egység körletében szerveznek meg, megyei sportági egyesületek, azok, amelyek a megfelelő sportszövetséghez csatlakoztak. Úgyszintén finanszírozhatók azok a sportprogramok is, amelyeket az országos sportszövetségek, a megyei sport- és ifjúságügyi igazgatóságok, a megyei tanfelügyelőségek szerveznek, az adott területi-közigazgatási egység területén, és vonatkozik ez a Román Sport és Olimpiai Bizottság (COSR) által szervezett sportprogramokra is. Lehetséges lesz továbbra is a törvény feltételei közepette a hazai és a nemzetközi hivatalos sportversenyeken elért rendkívüli tevékenységek premizálása is. A fentebb felsorolt tevékenységek finanszírozására a helyi közigazgatási hatóságok pénzösszegeket hagyhatnak jóvá legfeljebb a jóváhagyott költségvetés 5%-ig. Módosult a közjogi sportklubok meghatározása is: a közjogi sportklubok jogi személyiségű entitások, azokat közintézményként hozzák létre a központi és a helyi közigazgatási hatóságok vagy az állami felső oktatási intézmények alárendeltségébe, s azok tárgyát képezi a teljesítmény-tevékenység, kiválogatás, felkészítés és részvétel hazai és külföldi versenyeken. Nagyvonalakban ezeket az újdonságokat tartalmazza a minap hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet a sporttevékenységek finanszírozása tekintetében. Jó, hogy kitágult a helyhatóságok mozgástere, de meglátásunk szerint nagyobb felelősséggel is fognak tartozni. Mondjuk ezt például annak okán, hogy ezentúl minden költségkategória kvantuma, minden résztvevői kategória tekintetében a feltételekről, a kritériumokról, az eljárásról a helyi közigazgatás döntéshozatali határozata révén rendelkeznek. Ingatlanátruházás Nem tartozik a taglalt témakörhöz, de a minap megjelent egy olyan kormányhatározat, amelynek közvetett értelemben „kapcsolata” lehet a sporttevékenységgel. A sport- és ifjúságügyi minisztérium megszervezésére és működésére vonatkozó, 2013/11-es kormányhatározatot újólag módosító és kiegészítő 2017/322-es kormányhatározatról van szó. Az május 27-től vált hatályossá, s annak egyik újonnan bevezetett bekezdése értelmében a sport és ifjúságügyi minisztérium a törvény feltételei közepette olyan jogszabályokat kezdeményezhet, amelyek révén az állami köztulajdonban és a minisztérium ügykezelésében lévő ingatlanok ingyenesen az országos sportszövetségek és közhasznú nem kormányzati szervezetek használatába adhatók. (Ez utóbbiak esetében, akkor, ha azoknak az ifjúság vagy a sport területén kifejtett tevékenységük van.) A használati jog ingyenes átruházására vonatkozóan előzetesen az érdekelteknek kérést kell benyújtaniuk, ugyanakkor vállalniuk kell a rezsiköltségeket és meg kell őrizni annak az ingatlannak az eredeti rendeltetését. A kormányhatározat ezen előírása mindenképp üdvözlendő, mert ilyenképp nem kormányzati szervezetek is jogosultságot szerezhetnek adott ingatlanok használatára. Az viszont egy más ügy, hogy elengedhetetlen követelmény a „közhasznúság”… Hecser Zoltán