A földgáz és a zöldtanúsítványok árának emelkedése miatt az egekbe szöknek az energiaárak, ami több európai országban is olyan intézkedések bejelentésére sarkallta a hatóságokat, amelyekkel segítenek a lakosságnak az energiaszámlák törlesztésében. Az Európai Bizottság (EB) alelnöke, Frans Timmermans kedden azt nyilatkozta: az Európai Unió országaiban jelenleg tapasztalható magas energiaárak is arra mutatnak rá, hogy az EU-nak le kell mondania a fosszilis tüzelőanyagok használatáról, és fel kell gyorsítania a zöldenergiára való átállást – számol be a Reuters. – Ha öt évvel korábban kötöttük volna a zöldmegállapodást, most nem lennénk ebben a helyzetben, mert kevésbé függenénk a fosszilis tüzelőanyagoktól vagy a földgáztól – mondta Frans Timmermans az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén. Timmermans rámutatott, bár a fosszilis tüzelőanyagok ára az egekbe szökött, a megújuló energiák termelési költségei stabilan alacsonyak maradtak. Ennek ösztönöznie kellene az EU-t az energetikai átállás gyorsítására annak érdekében, hogy minél több polgár számára hozzáférhető legyen az olcsó megújuló energia. A zöldtanúsítványok ára, amely szintén hatással van az elektromos áram árára, idén rekordokat döntött, de Timmermans szerint nem ez a fő oka az energiaárak robbanásának. – Az áremelkedésnek csak mintegy ötöde írható a CO₂-kvóta drágulásának számlájára – mondta az Európai Bizottság alelnöke. Romániában a képviselőház szeptember 7-én fogadta el a kiszolgáltatott energiafogyasztók védelméről szóló törvénytervezetet. A jogszabály 2021. november elsejétől lép hatályba. A jogszabály meghatározza a kiszolgáltatott energiafogyasztók kategóriába való besorolás kritériumait, a rájuk vonatkozó szociális védelmi intézkedéseket és a háztartások alapvető szükségleteit kielégítő energiaforrásokhoz való hozzáférést. A szociális védelmi intézkedések lehetnek pénzügyi, illetve nem pénzügyi jellegűek. Ezeket az állami költségvetésből, helyi költségvetésből vagy európai alapokból finanszírozzák. Az elfogadott törvénytervezet szerint a fűtési támogatást a családtagonkénti vagy az egyedülálló személyenkénti havi nettó átlagjövedelem alapján nyújtják, és az állami költségvetésből fizetik ki. Eszerint a fűtési támogatásként nyújtott maximális összeg a referenciaérték 100 százaléka, de nem több, mint a kiszámlázott fogyasztás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme nem haladja meg a 200 lejt. A legkisebb támogatás 10 százalék, ez abban az esetben jár, ha a család egy főre eső nettó havi jövedelme 1280,1 lej és 1386 lej közötti, illetve ha az egyedülálló személy nettó havi jövedelme 1280,1 lej és 2053 lej közötti összeg. Ennél nagyobb nettó havi jövedelem fölött nem jár fűtési támogatás. Florin Cîţu miniszterelnök szerdán közölte, hogy a kormányülésen első olvasatban tárgyaltak az energia- és gázárak kompenzálását célzó rendeletről, és felmerült a gázármaximálás kérdése is. Virgil Popescu energiaügyi miniszter ugyanakkor arról beszélt, hogy a román állam mintegy 13 millió olyan romániai lakos villanyszámláját tudja kompenzálni, akinek a havi fogyasztása 30 kWh és 200 kWh között van. A miniszter közölte, hogy a kompenzáció a legalacsonyabb piaci ár – 64 bani/kWh, beleértve az összes adót – és az átlagár – 82 bani/kWh – közötti különbséget fedezi.

Agerpres