Az elmúlt héten a hazai közvélemény figyelmét is jobbára a „Panama Papers-botrány” kötötte le, annál is inkább, mert abban közvetlenül vagy közvetve érintettek lehetnek romániai személyiségek is. A kíváncsiságot az fokozza, hogy az eddig nyilvánosságra került neveken túl állítólag még 100 személyről lehet feltételezni ilyen vagy olyan kapcsolatot ezzel a botrányosnak is nevezhető üggyel. Tágabb értelemben és közvetett módon hasonló jellegű, de ugyanakkor másabb síkon is kibontakozott „ügyet” jelenthet a DNA vezetőjének állítólagos megfélemlítését célzó, az az akciósorozat is, amelyet a bűnüldöző szervek (nevezetesen a DIICOT) lepleztek le múlt szerdán és őrizetbe vettek két izraeli állampolgárt, akik egy izraeli magán-nyomozócég alkalmazottjaiként követték el azon bűncselekményeket, melyek révén kompromittálni kívánták Laura Codruþa Kövesit. Egyébként az államelnök a Hivatalos Közlönyben csütörtökön megjelent 2016/376-os dekrétumával Kövesit újabb három évre kinevezte a DNA élére. Rossz ómen volt az államelnök számára a hétkezdés, pontosabban a hétfői nap: a Szeben Megyei Közpénzügyi Adminisztrációtól származó aznapi értesülések szerint az még március 25-én átirattal fordult a Szeben Megyei Kataszteri és Ingatlan Nyilvántartási Hivatalhoz avégett, hogy a telekkönyvből töröljék Bastea Ioan, Iohannis Carmen Georgeta és Iohannis Klaus Werner alperesek tulajdonjogát, akiknek vásárlói minőségük volt. Emlékeztetnénk: 2015 novemberében született meg a Brassói Ítélőtábla azon jogerős döntése, amely értelmében a Iohannis család elvesztette a Szeben municípium Nicolae Bălcescu utca 27. szám alatti ingatlant. (Erről a peres ügyről, amely 16 évig tartott, illetve az ítéletről már annak idején beszámoltunk.) Úgy tudni, hogy az elmúlt héten sor is került a telekkönyvből való kitörlésre. Egyébként az elnöki család nem nyugodott bele az Ítélőtábla döntésébe, és ügyvédjeik révén sikerült érvényt szerezni a semlegességi panasznak, s ezzel egyidejűleg a majdani újratárgyalás áthelyezésére is, Brassóból a Ploiești-i Ítélőtáblához. Úgy tudni, hogy az első tárgyalásra június 6-án kerül sor Ploiești-en. Ettől függetlenül a Brassói Ítélőtábla döntése végrehajtandó, s ennek okán került sor a tulajdonjog már említett törlésére. (Amúgy szakjogászok szerint is meglepő és ritkaságszámba megy, hogy egy ilyen ügyben meghozott ítélőtáblai döntéssel szemben sikerült elfogadtatni a semlegességi panaszt). Lehet, hogy egyes mostani történések némileg elkedvtelenítették az államfőt, de azért ő az elmúlt héten a szokásosnál úgymond aktívabb volt: döntött 14 nagykövet visszahívásáról (a vonatkozó dekrétumok a Hivatalos Közlöny szerdai számában jelentek meg). A múlt szerdán az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott esti interjújában pedig nevesítette az azok helyébe lépő diplomaták egyikét-másikát. A budapesti nagykövetségen például a még februárban visszahívott Alexandru Victor Miculát a Kisinyovból most visszarendelt Marius Lazurca fogja majd váltani, aki egyébként hivatásos diplomata. Ugyanakkor a már-már akár rutinosnak is nevezhető gyakorlatával összhangban újratárgyalás végett ismét visszaküldött egy törvényt a parlamentnek. Időzített bomba Egyes nemzetközi pénzügyi, valamint politikai szakértők szerint amolyan időzített bomba lehet a „Panama Papers-botrány” néven elhíresült igen bonyolult és szerteágazó pénzügyi ügyletek tömkelege, amelyről már múlt szerdai lapszámunkban beszámoltunk, s amely jó néhány ország legmagasabb rangú tisztségviselőjét, illetve vezető politikusát is kínos, kényelmetlen helyzetbe hozta. Nagy-Britannia kormányfője, David Cameron például a vele kapcsolatosan beigazolódott feltételezések okán előbb csak mentegetőzött, majd utólag igen keserves magyarázkodásra kényszerült, Izland miniszterelnöke pedig az ő és a neje vagyonának offshore cégbe való „bespájzolása”, illetve annak eltitkolása okán kirobbant tüntetések nyomán kénytelen volt lemondani. Ugyancsak magyarázkodnia kellett Porosenko ukrán elnöknek is, aki azzal mentegetőzött, hogy annak idején valósággal rákényszerült egy offshore ügyletre. Emlékeztetnénk: az offshore tranzakciókkal kapcsolatos adatok a Mossak Fonseca Group nevű, Panamában bejegyzett ügyvédi irodától származnak, így kapta nevét a botrány a közép-amerikai offshore paradicsomról. A vizsgálatot egy három éve létrejött Offshore Leaks hálózat indította, amely az adócsalás és a pénzmosás felszínre hozását tartotta legfőbb feladatának. A Panama Papers feltárása során elképesztő adathalomra tettek szert az üggyel foglalkozók: a 11,5 millió dokumentum bankszámlakivonatokat, leveleket, hitelszerződéseket, alapítói okiratokat, számlákat foglal, magában 1977-től 2015-ig. A legfrissebb dokumentumok 2015 decemberéből származnak. A dokumentumok kiértékelésében 376 újságíró vett részt, s kutakodásuk során többek között 215 000 álcégre bukkantak. Az adatokat egy anonim forrástól kapta meg a német Süddeutsche Zeitung, amely ezután továbbította az oknyomozó újságírók szervezetének, az ICIJ-nek. Ez egy független hálózat, amely 76 ország különféle újságíróit foglalja magában. Munkatársai egyebek mellett a BBC-nél, a Guardiannál, a német NDR-nél, az izraeli Harecnél stb. dolgoznak. Magyarországról a Direkt 36 vett részt a munkában, országunkból pedig a Rise Projects munkatársai. Ez utóbbitól származó értesülések szerint romániai viszonylatban mintegy 100 személy lehet érintett ilyen vagy olyan módon a Panama Papers-botrányban, eddigelé a verespataki aranybánya-projektben érdekelt ka­nadai cég többségi tulajdonosa, Frank Timiș, az egykori politikus és üzletember Corneliu Iacobov (aki jelenleg a RAFO Onești privatizációja esetében elkövetett bűncselekmények okán tölti börtönbünteté­sét) továbbá a gyanús pénzügyleteiről elhíresült és különböző bűncselekményekért elítélt Sorin Ovidiu Vântu neve jelent meg a Rise Projekt közleményeiben. Egyes értesülések szerint érintett az egyik neves hazai üzletember, Elan Scvartzenberg is, akiről pillanatnyilag csak annyit tudni, hogy egy ügyben kivizsgálás folyik ellene, de ügyészi meghallgatására mindmáig nem kerülhetett sor, ugyanis évekkel ezelőtt „váratlanul” Izraelbe távozott, s onnan nem igen akaródzik visszajönni. („Visszahívása” azért is bizonyulhat problematikusnak, mert Románia és Izrael között nincs kiadatási egyezmény.) Nagy meglepetést váltott ki az az értesülés, miszerint a leggazdagabb románnak, Ion Țiriacnak, akinek vagyonát 1,5 milliárd euróra becsülik, úgymond közvetlen kötődése van, s aki teljes vagyonát egy Panamában bejegyzett alapítványra „bízta”. Ezt részben elismerte maga Țiriac is, de hangsúlyozta, hogy neki nincsenek Panamában bankszámlái, azok Európában vannak, de van egy alapítványa Panamában, ami azért előnyös az ő szempontjából, mert az nem támadható meg, „én pedig a pénzemmel azt csinálok, amit akarok és amit mond az alapítvány csúcsvezetése”. Țiriac ügyvédje, Nicolae Mîndrilă azt nyilatkozta, hogy a Puma Foundation haláleseti záradékos alapítvány. Ilyenképpen mindaz, ami Ion Țiriac vagyonállományát képezi, a Puma Foundation keretében „ér véget”. Vonatkozik ez bárminemű ügyletre is. Hozzáfűzte azt is, hogy a szóban forgó alapítványnak a szerepe legalább 2005-től ismeretes a romániai hatóságok számára, mind az adóhatóság, mind pedig a jegybank, valamint a kereskedelmi bankok szintjén. Egyébként meg kell jegyeznünk, illetve hangsúlyoznunk kell, hogy egy Panamában bejegyzett cég, egy panamai tranzakció stb. eleve és önmagában még nem jelenthet és nem is jelent törvénysértést, adóelkerülést, adócsalást vagy pénzmosást. Valahogy úgy vagyunk vele, mint a bírósággal vagy akár a börtönnel: akik ezekbe az intézményekbe bejáratosak, illetve ott naponta megfordulnak, azok nem mindegyike meggyanúsított, megvádolt vagy éppenséggel elítélt személy. Panama estében a gond akkor kezdődik, amikor a szándék a pénz, a vagyon eredetének eltussolása, vagy amikor valaki az adózás alól akar kibújni egy jogsértő eljárás révén, valamint törvénytelen utakon megszerzett pénzeket próbál meg tisztára mosni. De térjünk vissza a hazai történésekhez, mármint a Panama Papers-botrány ügyében. Csütörtökön olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint érintett lehet ebben az ügyben a Biriș–Goran ügyvédi iroda és személy szerint Gabriel Biriș, aki jelenleg a közpénzügyi minisztérium egyik államtitkára. Ő egyébként annak idején hivatalosan is elismerte, hogy birtokol egy offshore céget. Most viszont egy marosvásárhelyi cég fizetésképtelenségi eljárása során láttak napvilágot olyan értesülések, amelyek szerint a Mossak Fonseca együttműködött egy gyanús ügyben a szóban forgó ügyvédi irodával. (Egy igen bonyolult és tekervényes ügyről van szó, és több mint körülményes lenne annak ismertetése.) Gabriel Biriș viszont pénteken azt nyilatkozta a Capital gazdasági hetilap online kiadásának, hogy azzal a panamai céggel neki soha semminemű szerződéses kapcsolata nem volt. Megszólalt ebben az ügyben az egykori pénzügyminiszter Ioana Petrescu, aki szerint abban a pillanatban, amikor napvilágot látott az értesülés, a közpénzügyi miniszternek el kellett volna rendelnie a kivizsgálást. Eddigelé kormányzati szinten semminemű reakció nem fogalmazódott meg. Szerda este viszont Klaus Iohannis államelnök még megelégedéssel nyugtázta, hogy a jelek szerint a Panama Papers-bortányban nem érintett egyetlen hazai magasrangú állami és kormányzati tisztségviselő, sem pedig jelenlegi vezető politikus. De mi lesz akkor, ha felszínre kerülnek „másabb” jelek is?... Megfélemlítés A pénzvilág zavaros vizeiben próbáltak meg „eredményesen” halászni azok közül sokan, akik ilyen vagy olyan minőségben, illetve közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatba kerültek a Panama Papers-botránnyal. Szintén a zavarosban halásztak azok az állítólagos egykori Mossad (az izraeli titkosszolgálati) ügynökök, akik egy ugyancsak izraeli magánnyomozó cég, a Black Cube alkalmazottjai, és akik állítólag a DNA vezetője, Laura Codruța Kövesi után „kémkedtek”. Úgy tudni, hogy ezt a jogsértő tevékenységet az izraeli cég munkatársai március óta folytatták, de egy bejelentés nyomán rájuk terelődött a DIICOT ügyészeinek figyelme, és április 3-án két izraeli állampolgárt Ron Weinert és David Geslowiczot elfogták, majd a Bukaresti Törvényszék elrendelte 30 napos letartóztatásukat. Egyelőre részletek nem ismeretesek, maga az érintett, Codruța Kövesi csak annyit nyilatkozott, hogy csupán egy sikertelen megfélemlítési akcióról volt szó, amely egyes családtagjainak az ugyancsak eredménytelen zaklatásában nyilvánult meg, illetve bizonyos információgyűjtésben, valamint az elektronikus postafiókjainak feltörési szándékában. Egyébként úgy tudni, hogy a bejelentő, a hatóságokat értesítő személy Kövesi édesapja volt, akit ugyancsak telefonon zaklattak. A Kövesi nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy konkrét céljuk nem lehetett az elkövetőknek, a tulajdonképpeni szándék az ő bizonytalanná tétele, azaz elbátortalanítása volt. Hecser Zoltán