Pénzükért aggódó pénzügyesek
Országszerte tiltakozásba kezdtek tegnap reggel a pénzügyi igazgatóságok alkalmazottjai. Az egységes bértörvény tervezetével elégedetlenek, amelynek értelmében állításuk szerint 20 százalékkal csökkenne a bérük.
[caption id="attachment_49632" align="aligncenter" width="1000"] Sztrájkoló alkalmazottak a csíkszeredai adóhivatal előtt. Folytatják? Fotó: László F. Csaba[/caption]
Sztrájkba kezdett az adóhivatal több ezer alkalmazottja tegnap, ami miatt az ország számos megyéjében – így Hargita megyében is – ideiglenesen, de akár több órára is leállt az intézmény működése. A pénzügyi igazgatóságok dolgozói a parlament asztalán lévő egységes bértörvénytervezet ellen tiltakoznak: kifogásolják, hogy a jogszabálytervezet következtében béreik nem nőni, hanem csökkenni fognak. A szakszervezetek szerint bizonyos fizetések akár 20 százalékkal is csökkenhetnek. Azt is nehezményezik, hogy jelentős bérkülönbségek vannak az adóhivatal központi szerveinél dolgozók, valamint a megyei hivatalok alkalmazottjainak fizetése között. Bár ezt hivatalos forrás nem erősítette meg, a média szerint a tiltakozók száma meghaladhatta a húszezret.
Kritikus pontok a rendszerben
„A közalkalmazottak országos szakszervezete tájékoztatja a nyilvánosságot a pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozó intézményekben kitört spontán tiltakozásról, amelyet az indokol, hogy az egységes bértörvény tervezete 20 százalékos bércsökkenést irányoz elő az állami alkalmazottak számára. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a törvénytervezet súlyosan sérti Románia Alkotmányát azáltal, hogy nem tartja be az alkotmánybíróság 2016/794-es döntését, amely előírja, hogy a kormánynak és a parlamentnek szavatolnia kell az ugyanazon munkaköri csoporthoz tartozó közalkalmazottak béregyenlőségét, függetlenül attól, hogy melyik intézmény alkalmazásában állnak” – írja a közalkalmazottak országos szakszervezetének közleményében. Szerintük a törvénytervezet nem teszi lehetővé az alkotmánybírósági döntés maradéktalan gyakorlatba ültetését.
A szakszervezetisek ugyanakkor kérik a 35-ös cikkely eltörlését is, amely az alkalmazottak tisztség szerinti újrabeosztását írja elő, arra hivatkozva, hogy versenyvizsgával foglalták el tisztségeiket, ugyanakkor kérik annak a cikkelynek az eltörlését is, amely szerint az állások felmérése után megszabnának egy alapfizetést.
Követelik továbbá, hogy azok a bérek, amelyek magasabbak, mint a bérrácsban megállapított fizetések, maradjanak meg a jelenlegi szinten, kérik ugyanakkor azt is, hogy minden intézményben egyenlő bérezésben részesüljenek az alkalmazottak.
A teljes közigazgatásra kiterjedhet
Végül Bogdan Nicolae Stan, az adóhivatal elnöke felszólította az alkalmazottakat, vegyék fel mielőbb a munkát, egyúttal jelezte, hogy a kormány elé terjesztette elégedetlenségüket, és javasolta, hogy az új törvény ne szüntesse meg a 15 százalékos pótlékukat. A sztrájkot ugyan néhány óra elteltével felfüggesztették, de a szakszervezetek és a pénzügyminisztérium képviselői közötti tárgyalások eredménytelenül zárultak, a hatóságok ugyanis időt kértek a követelések elemzésére. Szerdára várható a következő megbeszélés. A szakszervezet egyelőre nem közölte, hogy a dolgozók ma folytatják-e a sztrájkot. Arra viszont figyelmeztettek: amennyiben a döntéshozók nem kezelik „kellő komolysággal és felelősséggel” az egységes bértörvény tervezetét, fennáll a veszélye, hogy a tiltakozások a teljes közigazgatási szférára kiterjedjenek.
A vámosok is szolidarizálnak
Szintén sajtóforrások szerint az akcióhoz a vámosok is csatlakoztak, de ők szolidáris tiltakozásuk jeléül nem felfüggesztették a munkavégzést, hanem „túlzó aprólékossággal” látták el feladatukat, gyakorlatilag azt helyezve kilátásba, hogy túlbuzgó munkavégzéssel nem csupán szúrópróba-szerűen választják ki, mely járműveket ellenőrzik tüzetesebben, hanem minden egyes átkelésre jelentkező gépkocsit aprólékosan átvizsgálnak, ezzel rendkívüli módon lelassítva a határforgalmat.
[box type="shadow" ]Kedvező véleményezés a szenátus jogi bizottságától
Módosító javaslatokkal, kedvezően véleményezte tegnap a közalkalmazottak bérezését szabályozó törvény tervezetét a szenátus jogi bizottsága. A módosításokkal kiegészített tervezetet 6 szociáldemokrata és liberális-demokrata párti (PSD-ALDE) szenátor támogatta, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) négy szenátora a kedvező véleményezés ellen szavazott. Daniel Fenechiu liberális szenátor bejelentette, hogy a kedvező véleményezés ellen fog szavazni, ugyanis nem létezik egy tanulmány arról, hogy mennyire terheli meg a költségvetést az egységes bértörvény. George Dircă, az USR szenátora arról beszélt, hogy hosszú távon fenntarthatatlan az egységes bértörvény, ezért nem támogatták a pozitív véleményezést.
„Az USR frakciója szerint jelentősen terhelné a költségvetést a törvény. Nem végeztek egy tanulmányt két lehetséges okból: az egyik, hogy a kormány olyan költségvetést irányzott elő, amelyből fedezni tudják a bértörvénnyel járó kiadást, másrészt hosszú távon ez nem fenntartható. Hamarosan a 2010-ben tapasztalt helyzetbe kerülhet az állam, amikor bércsökkentésekre került sor. A másik súlyos probléma, hogy a törvény nem teljesítmény alapján határozza meg a bérrácsot. Gyakorlatilag növekedni fognak a kiadások, és csökkenni fog a hatékonyság” – monda.
A szenátus házbizottsága múlt héten több bizottsághoz is elküldte véleményezésre az egységes bértörvény tervezetét, amelyet sürgősségi eljárással vitat meg a parlament. Mint ismeretes, a kormány az idén 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amit az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap túlzottnak talál, utóbbiak csaknem 1 százalékponttal kisebb GDP-bővülést valószínűsítenek az ország esetében 2017-re. A kormány számára fontos, hogy minél magasabbak legyenek az államháztartás bevételei, ellenkező esetben nem tudják tartani a béremelési ígéreteket. A nemzetközi pénzintézetek figyelmeztették Romániát, hogy idén túllépheti az általa vállalt 3 százalékos államháztartási hiányt.[/box]