A közszolgálati tisztségek ellátásának transzparenciája biztosítására vonatkozóan immár több mint 18 éve, hogy hatályban van a hazai joggyakorlatban egy törvény. A 2003 áprilisában megjelent 2003/161-es törvényről van szó, amely arra volt hivatott, s jelenleg is arra hivatott, hogy biztosítsa az átláthatóságot, a különböző közszolgálati tisztségviselők feladatköre tekintetében egyszersmind megállapítva az összeférhetetlenségeket, továbbá megelőzhetővé, illetve szankcionálhatóvá tehesse a korrupciót. Hatályba lépését követően ez a törvény számos ellenérzést, vitát váltott ki, de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy gyakorlatba ültetése bonyodalmasnak bizonyult. Talán ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt tizennégy esztendő során annak egyes előírásait harminchatszor módosították, illetve egészítették ki. A mai naptól bekövetkezik a harminchetedik módosítás és kiegészítés, ugyanis hatályba lépett a 2017/128-as törvény. A május 31-én elfogadott törvény a Hivatalos Közlöny június 7-i számában jelent meg, s az a mai nappal hatályossá is vált. Ez esetben a törvénynek két szakaszát módosították és egészítették ki, mindkettő a helyi tisztségviselői funkciók (polgármester és alpolgármester, megyei tanácselnök és alelnök, illetve helyi vagy megyei tanácsos) esetében fennálló, fennállható összeférhetetlenségekre vonatkoznak. Talán azzal kell kezdenünk, hogy a polgármesterek, az alpolgármesterek, a megyei tanácselnökök és alelnökök esetében a törvény eddigelé tizenegy olyan tisztséget vagy minőséget jelölt meg, amelyek összeférhetetlenek tisztségviselői funkciójuk ellátásával. Amúgy az összeférhetetlenséget jelentő funkciók vagy minőségek nem egy esetben félreértésre, vitás, sőt peres helyzetekhez vezettek, és voltak például olyan polgármesterek, akik kínos, kényelmetlen helyzetbe kerültek, sőt az összeférhetetlenség okán lemondásra kényszerültek. A polgármesternek például nem lehet magánszemély kereskedői minősége. Ez áll a törvény szövegében, de ezt nem szó szerint kell értelmezni, hanem az egykori kereskedelmi törvénykönyv, jelenleg pedig az 1990/31-es, a társasági törvény értelmében, s ilyenképpen gyakorlatilag arról van szó, hogy a polgármesternek nem lehet magánszemélyként vállalkozói minősége (még engedélyezett magánszemély sem lehet, sem pedig családi vállalkozás tagja). Továbbá a tizenegy „tiltás” között szerepelt az is, hogy a szóban forgó helyi tisztségviselők nem tölthetnek be elnöki, alelnöki, vezérigazgatói, igazgatói, menedzseri, ügyvezetői, ügyvezető tanácsi, tagsági, cenzori, vagy bármilyen más vezető funkciót a kereskedelmi társaságoknál (helyi vagy országos érdekeltségűeknél), valamint közintézményeknél. E tekintetben is előfordult, hogy figyelmen kívül hagyták az összeférhetetlenségre vonatkozó előírást, aminek okán utólag egyes helyi tisztségviselők ugyancsak kellemetlen helyzetbe kerültek. Továbbá az is összeférhetetlenséget jelentett, hogy a szóban forgó tisztségviselők a terület-közigazgatási egység képviselői funkcióját lássák el, a helyi érdekeltségű kereskedelmi társaságok közgyűlésében, vagy az állam képviseletét az országos érdekeltségű kereskedelmi társaságok közgyűlésében. Az érdekesség kedvéért említenénk meg, hogy egy ilyen képviselet okán összeférhetetlenség gyanúja merült fel annak idején a jelenlegi államelnökkel szemben is, de Klaus Johannis miután államelnök lett, nyertesként került ki az elhúzódó perből. Úgymond szerencséje volt, mert ő egy regionális érdekeltségű kereskedelmi társaságnál képviselte Szeben municípiumot, de a törvény az ilyen képviseletet csak a helyi és az országos érdekeltségű cégeknél tiltja (az más ügy, hogy mindmáig sokan vitatják ennek a pernek Klaus Johannis általi „megnyerését”). A helyi és a megyei tanácsosok esetében ugyancsak léteznek olyan funkciók és minőségek, amelyeket azok nem láthatnak el. Szám szerint eddigelé tizenegy ilyen „tiltást” tartalmazott a törvény. (Ehhez még hozzáadandó az is, hogy a helyi tanácsosi mandátumhoz nem „párosulhat” a megyei tanácsosi mandátum.) Képviselhet, de javadalmazás nélkül A mai nappal hatályossá vált törvény, amint már említettük, fellazít bizonyos értelemben a helyi tisztségviselők összeférhetetlensége tárgykörében. Nevezetesen, ezentúl a polgármesteri, alpolgármesteri, a megyei tanácselnöki és alelnöki tisztség esetében nem áll fenn az összeférhetetlenség a helyi tanácsosi funkcióval. Továbbá a szóban forgó tisztségviselők a helyi érdekeltségű kereskedelmi társaságok közgyűlésében elláthatják a területi-közigazgatási egység képviseleti funkcióját, akárcsak az állam képviseletét az országos érdekeltségű kereskedelmi társaságok közgyűlésében. Vonatkozik ez az 1990/31-es törvény alapján létrehozott kereskedelmi társaságok részvényesei közgyűlésében való képviseletre is, továbbá tagjai lehetnek az állami és a felekezeti tanügyi intézmények és egységek ügyvezető tanácsainak, a helyi közigazgatási hatóság hálózatába tartozó közkórházak ügyvezető tanácsainak, vagy a területi-közigazgatási egységek alárendeltségébe tartozó közintézményekének, illetve azokénak, amelyben az a területi-közigazgatási egység tulajdont birtokol. Minden esetben a szóban forgó helyi tisztségviselők a betölthető funkciók tényleges betöltése esetén nem részesülhetnek semminemű javadalmazásban. Gyakorlatilag ugyanez vonatkoztatható a helyi és a megyei tanácsosokra is, azaz ők helyi tisztségviselői minőségükben ugyancsak betölthetik azokat a funkciókat vagy minőségeket, amelyeket fentebb felvázoltunk, s amelyek bekerültek a 2003/161-es törvényt újólag kiegészítő 2017/128-as törvénybe. Hecser Zoltán